Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-07 / 261. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. NOVEMBER 7., HÉTFŐ Az elhunytakra emlékeztek Szegedi Edit életre szóló élményekkel gazdagodott Nagyvadakat fotózott Szegedi Editet elvarázsolta Afrika, nemcsak a táj, az állatok, de az ott élő emberek is Esténként még Afrikában jár SZEKSZÁRD Halottak napi meg­emlékezést tartott a Szek­­szárd-Újváros Római Katoli­kus Társaskör a Szent István Házban november 6-án, vasár­nap délután 3 órakor. A meg­emlékezésen Kolbert Mátyás nyugalmazott plébános emlé­kezett meg a mindenszentek-BÁTASZÉK Háromnapos tánc­tábor volt az elmúlt héten Bá­­taszéken, a művelődési ház­ban. A Heimat Német Nemze­tiségi Tánccsoport tánctábo­ra 8 és 12 év közötti gyerekek­kel foglalkozott, mondta Skor­­day Károlyné Varga Gabi, aki a tábor és a tánccsoport veze­tője is egy személyben. Az őszi szünetet igyekeztek kihasz­nálni arra, hogy ezt a korosz­tályt is bővíteni tudja a tánc­csoport. A gyerekek többsége a ről és a halottak napjáról. Az atya beszédét követően a tár­saskör tagjai imádkozta az el­hunytakért, és gyertyát gyúj­tottak emlékükre. A közel 45 perces kis ünnepségre szép­számmal érkeztek, hogy ek­képpen is tisztelegjenek sze­retteik emlékének. K. B. Heimat Iciri-piciri csoportjából került eggyel feljebb. A jelent­kezők közül választották ki azokat, akiknek jó a ritmusér­zéke, tapsolni, forogni tudnak ütemre. Később heti egy alka­lommal tartanak próbákat, és várhatóan egy év múlva léphet­nek majd fel önállóan a fiata­lok. A Heimat Német Nemzeti­ségi Tánccsoportnak nagyon jó híre van a megyében, így ran­got jelent, ha valaki bekerül a táncosok közé. M. I. Igazi tyúkanyó, mindenki mamikája, karitatív akciók résztvevője Szegedi Edit. Két éve „szippantotta magába” a természetfotózás, aminek olyannyira a sűrűjébe vet­te magát, hogy nem régiben részt vett egy lélegzetelállító fotóstúrán Afrikában. Vida Tünde PAKS Mérlegképes könyvelő és adótanácsadó Szegedi Edit, néhány éve Pakson dolgozik az MVM Informatika Zrt.-nél, mint tárgyieszköz nyilvántar­tó, mellette húgával, Judittal közös vállalkozásban könyve­léssel foglalkoznak. Három sa­ját és négy nevelt gyermeke van, tehát, ha tizenöten ülik körül az ebédlőasztalt az telje­sen normális, ünnepekkor pe­dig ez a szám a harmincat is el­érheti. Öt unokája is van, egy pedig úton: Csengét februárra várják. Minden bizonnyal en­nek a népes családnak és Edit hozzájuk, illetve emberekhez való viszonyának köszönhető az, hogy sokan a munkahelyén is Mamikának hívják, ami őt cseppet sem zavarja, sőt büsz­ke rá. Voltak az életében pró­batételek, de a szeretet, az egy­másra való figyelem soha nem szorult háttérbe. Gyermekei apja korán meg­halt, ő pedig egy Eiuna Tv-nél dolgozó filmrendezőben talált új társra. A kamerák világá­ba így csöppent bele. - A statí­­vot cipeltem - árulja el nevet­ve, hogy ő maga milyen szere­pet játszott a filmezésben. Öt éve Held Ferenc a társa, aki­ről kedvesen azt mondja, ő az, aki öregkorára bearanyozza az életét. Ahogy párja, úgy gyere­kei is hozzásegítették, hogy új szenvedélye, a természetfotó­zás terén életre szóló élmény­re tegyen szert. Az ő támoga­tásukkal csatlakozott a neves természetfotóshoz, Máté Bencé­hez, és vett részt egy tíznapos fotótúrán Afrikában. Ez önma­gában is különleges, de az iga­zi pikantériáját az adja, hogy csupán két éve kezdett el fotóz­ni. Igaz, hogy egy-két, illetve jó néhány osztályt kihagyott a fo­tósiskolában és már felsőfokon kezdte. Ez szintén Máté Bencé­hez kötődik, aki egyébként uno­katestvérének a fia, s így termé-Összesen 15 ezer kockát lőtt afrikai utazása során Szege­di Edit. Ahogy mondja, estén­ként még most is Afrikában jár, hiszen feldolgozásukat még most sem fejezte be. Uno­kaöccse, Máté Bence évek óta jár a Zimanga rezervátumba, ahol idén másfél hónapot töl­tött, s az utolsó tíz napra bará­tokat hívott.- Nem turistaút volt, kifeje­zetten a fotózásra koncentrál­tunk, hajnali négytől este nyol­cig kint voltunk a vadonban- idézte fel Edit, aki szerint minden perc egy csoda volt, soha nem tudták, mi történik majd. Az, hogy a világ külön­böző pontjairól és persze Ma­gyarországról érkezett gyakor­lott természetfotósok között ő kezdőnek számított, nem za­varta, életre szóló élmények­kel lett gazdagabb és párat­lanul szép fotókkal, amik - mint mondja - egy hagyomá­nyos turistaúton nem szület­hettek volna meg. Minden nap új izgalmat hozott. Egyszer ele­fántok közt, máskor kafferbi­­valycsordában találták magu­kat, hol vadkutyákat fotóztak a fűben hasalva, hol oroszlá­nokat vagy éppen gepárdokat csupán néhány méterről. - Ül­tem a dzsipben, sokszor folyt a könnyem, úgy elérzékenyültem attól a csodától, amit átéltem - árulta el. szetesen születésétől ismeri és pályafutását nyomon követi. Napra pontosan emlékszik, hogy 2014. július 5-én ült be a madárlesbe Bence tömörkényi tanyáján. Azonnal elvarázsolta ez a világ, képes volt 24 órát egy végiében eltölteni a lesen. Alig várom, hogy mehessek, sok sza­badidőmet ott töltöm - mesélte.- Csodálatos, fantasztikus em­ber, akinek jó a közelében lenni- jellemezte unokaöccsét, aki­nek javaslatait figyelembe vé­ve vásárolta meg első - cseppet sem amatőr - gépét. A fotózás nagyon fontos szerepet játszik az életében. Nyugalmat, szép­séget hozott az életébe, amivel összességében véve is nagyon elégedett. A tíznapos afrikai út mindezt életre szóló élmények­kel gazdagította. A táborban először a lépéseket, forgásokat tanulják meg a gyerekek Kolbert Mátyás nyugalmazott plébános emlékezett Rangot jelent a csoportba kerülni helye« SS»'«? MEG VAS A R O L H M m xam ö. I toííN é au i sa5 Rétiéire tér kéz Kesiitö i n Krfe I fii mm 'Csak Tolnai Népújság-előfizetőknek HIRDETÉS

Next

/
Thumbnails
Contents