Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-05 / 260. szám
2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (pont) 30100 30050 30000 29 950 /• 30 017,23 298501--------------------------------------------------------2016. NOVEMBER 4. MW-CRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) ALTE0 5,150 5.1 K0NZUM 52 4 0TT1 33 • 3.13 M0L 18,835 2.87 4IG 2,670 2.3 GSPARK 2,630 1.11 MTELEK0M 470 0.64 CIGPANN0NIA 185 0.54 EMASZ 72.805 0.46 ANY 1,068 0.19 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) TRINV 4.2 •6.67 ESTMEDIA 1.9-5 FUTURAQUA 21-4.55 0PIMUS 40 ■2.44 ENEFI 211-2.31 MASTERPLAST 523-2.24 RICHTER 5,980-1.12 RABA 1,193-0.91 PLOTINUS 5,400-0.88 APPENINN 232-0.85 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. november 4.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. december 41000 MALMI BÚZA index 2016. december 41000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. december 39500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 40,000 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 41700 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. május 42,500 TAKARMÁNYÁRPA 2016. december 37500 NAPRAFORGÓMAG 2016. december 102,500 NAPRAFORGÓMAG 2017. március 105,500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. november 4.) EJc/Ft 306,81-1,24 Ft □ $/Ft 276,41-1,21 Ft □ CHF/Ft 283,76-1,68 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. november 4.) mmm Vételi Eladási I Budapest Bank 297.64 316.06 CIB Bank 294.56 319.10 Citibank 293.51 318.92 Erste Bank 296.11 317.59 FHB Bank 298.00 315.80 K&H Bank 298.61 315.81 MKB Bank 296.51 315.49 OTP Bank 297.53 314.68 Raiffeisen Bank 303.73 309.87 Szinte csak Budapest és a nagyvárosok bővülnek Dúl a lakásépítési láz Az első kilenc hónapban több mint két és félszeresére nőtt a kiadott építési engedélyek száma, de a tényleges építésekben is látszik a bővülés. Márk Edina kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nem lankad a lakásépítési kedv Magyarországon: az idén szeptemberig 21 414 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami két és félszeres növekedésnek felel meg 2015 első három negyedévéhez képest - derült ki a KSH legfrissebb adataiból, melyekből tegnapi számunkban is szemléztünk. Különösen kedvező, hogy már nem csak „papíron” fokozódik az építkezési láz, hanem a tényleges lakásépítésekben is látszik már a bővülés: az első kilenc hónap során összesen 5307 lakás épült az országban, ami 14 százalékos bővülés tavalyhoz képest. Az eddig átadott új lakások számának növekedése jellemzően még a tavaly elkezdett beruházásoknak köszönhető. Az ösztönző állami intézkedések hatása még nem is látszik a statisztikában - kommentálta a Világgazdaságnak a friss adatokat Balogh László, az ingatlan, com vezető szakértője. Az új lakásokra kiadott építési engedélyekből várhatóan egy-másfél éven belül lesznek valódi lakások, várhatóan 2018 közepéig 15-20 ezer új lakás kerülhet piacra. Ezt a kínálatot fel is fogja szívni a kereslet, hiszen az idén eddig több mint 16 százalékkal nőtt az új lakások iránti igény. A lakáspiac felfutása mögött több tényező is meghúzódik. A fejlesztői aktivitást például elsősorban az új építésű lakások áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkentése pörgette fel. Ez jól látszik az adatokban is: 2016 első három negyedévében a továbbértékesítésre szánt, vállalkozások által épített lakások aránya a korábbi 41 százalékról 51 százalékra emelkedett. A fővárosban és a megyei jogú városokban ennél is erősebb volt a vállalkozói kedv: Budapesten az összes lakás 71 százalékát építtették vállalkozók a harmadik negyedévben, ami jócskán felülmúlja az országos átlagot. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint a fordulat a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. Az év első kilenc hónapjában közel 20 ezer család nyújtotta be a kérelmét a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) iránt, amely összességében 56,5 milliárd forint értékű támogatást jelent. Ám ez egyelőre nem túl sok ahhoz képest, hogy mintegy 250 ezer háromgyerekes család él Magyarországon. Az ingatlanpiaci szakértők szerint eddig a családok inkább használt lakás vételéhez igényelték a támogatást, részben azért, mert a valós igényeiknek (nagyjából egy-két szobával van szükség nagyobb lakásra) ez felelt meg. Emellett sokan úgy ítélik meg, hogy az új lakás vásárlásához még a jóval nagyobb támogatási összegen felül is olyan tehervállalás szükséges, ami meghaladja lehetőségeiket. Az NGM a csők szabályainak szeptemberben bejelentett újabb kedvező módosításaitól azt várja, hogy népszerűbbé válik a támogatás, és ezáltal tovább nő a lakásépítések száma is. Amit támogat a tartósan kedvező gazdasági, meg az alacsony kamatkörnyezet, és a foglalkoztatási és jövedelmi helyzet javulása is. Ezt támasztják alá a jegybank adatai: 2016 első három negyedévében megközelítőleg 40 százalékkal emelkedett az új lakáshitelek összértéke éves összevetésben. A további bővüléssel kapcsolatban azonban kulcskérdés a kivitelezői kapacitások menynyiségének és minőségének biztosítása, hiszen ezek egyre súlyosbodó hiánya már rövid távon a lakásépítések korlátja lehet - hangsúlyozta Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Erre hívják fel a figyelmet a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia nemrég publikált lakáspiaci kutatásának adatai is: a 2016-ban indult fejlesztések több mint felében, azaz mintegy 4000 lakás esetében eddig még nem kezdték el az építkezést. Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója szerint emögött több ok is meghúzódhat, egyrészt az építőipart is jellemző munkaerőhiány miatt az építési költségek jelentősen (20-25 százalékkal) megnövekedtek, másrészt sok fejlesztő, főleg a kisebb, referenciával nem rendelkező cégek most szembesülnek azzal, hogy nem jutnak elegendő kapacitáshoz, így a projektjeik várhatóan csúszni fognak. A lakásépítések alakulása (ezer darab) A használatba vett lakások száma 14-2012.1. n. é. 2016. III. n. é.-H VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Óriásiak a földrajzi különbségek A lakásépítések elsősorban Bu- jelentések száma tavalyhoz kédapestre és a gazdaságilag fej- pest. Az épített lakások száma lettebb, nagyobb városokra kon- Budapesten 22, a megyei jogú centrálódnak: a fővárosban és városokban 29, a többi városa megyei jogú városokban közel ban 5,9 százalékkal nőtt. a közháromszorosára nőtt a kiadott ségekben ugyanakkor 4,9 szálakásépítési engedélyek és be- zalékkal csökkent. Már több adót fizettünk az államnak, mint tavaly BUDAPEST Magyarországon az öt legnagyobb adónemből - áfából, a társasági és a jövedéki adóból, a járulékokból és az szja-ból - kilenc hónap alatt több mint 8100 milliárd forint folyt be, csaknem ötszázmilliárddal több, mint a tavalyi azonos időszakban. A szaktárca részletes adataiból kitűnik, valamennyi lényeges adónemből több érkezett be. A legnagyobb plusz a tb-t megillető befizetéseknél jelentkezett (230 milliárd forint). A Magyar Idők cikke szerint az összeg láttán a nyugdíjak és az egészségügy kiadásainak fedezete egy nagyobb tehercsökkentés esetén sem lenne veszélyben. Kilenc hónap alatt érdemi pluszbevétel jelentkezett a társasági adónál is, a 155 milliár-A feketegazdaság visszaszorítása is növelte az állami adóbevételeket dós többlet számottevő. Áfából majdnem 50 milliárddal folyt be több, ahogy nem intézhető el egy kézlegyintéssel az szja-nál feljegyzett 20 milliárdos növekmény sem. Már csak azért sem, mert az szja kulcsa idén egy százalékkal kisebb, mint 2015- ben volt, azaz úgy is többet fizettek be a közösbe a legálisan munkát vállaló polgárok, hogy az elvonás mértéke kisebb lett. Az alkoholos italok, a dohányáru és az üzemanyagok után felszámított jövedéki adónál szintén emelkedést mutatnak az időszakos értékek, itt 30 milliárdra rúgott a pluszsumma. Az adóbevételek érdemi növekedését lehetővé teszi, hogy ma már sokkal több a legális munkavállaló. Mivel a bérek nőttek, sok munkavállaló többet is vitt haza, így többet költött. A forgalom emelkedése az áfabevételeket dobta meg, meg a jövedéki adókat. De nem hanyagolható el a feketézés visszaszorítása, kifehérítése sem: az online pénztárgépek és az elektronikus áruforgalom-ellenőrző szisztéma (ekáer) bevezetése sok vállalkozást téríthetett el a jogsértésektől, és ez igen lényeges szerepet játszhatott az állami adóbevételek duzzadásában. MW Emelik a Magyar Közútnál dolgozók bérét - jelenleg is kétszáz szakembert tudnának alkalmazni Százmilliárd forint jut jövőre a közutakra MAGYARORSZÁG Az idén 173 helyszínen, 568 kilométeren végeztek komplex útfelújításokat. Ebből 440 kilométer az első és másodrendű utakat érintette, de az ezeknél alacsonyabb besorolású utakon is végeztek munkálatokat - ismertette Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár. Szinte minden megyében folyt munka, a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A beruházásokra hazai forrásból 69 milliárd forint jutott. A 32 ezer kilométeres közúthálózat mintegy fele igényelne beavatkozást - válaszolta a Világgazdaságnak az államtitkár. Bár a források az elmúlt évben növekedtek, de a Tasó László (balra) a csornai elkerülő út alapkőletételén lemaradás nehezen pótolható, , ahhoz nem elegendő két-három év - fogalmazott. Évente folyamatosan 150-180 milliárd forintot kellene erre a célra költeni. lövőre 100 milliárd forintot fordítanak szintén hazai forrásból a közúthálózat fejlesztésére. Ebből 850 kilométer hosszan újítják meg az utakat. Ennek forrása az útdíjbevétel, amely évente 260 milliárd forint körüli. Ebből állják a munkákért felelős Magyar Közút Zrt. (MK) működési költségét is, amely jövőre 17 milliárd forinttal haladja meg az idei 73 milliárdot. A tervek szerint az MK működési költségét - a növekvő feladatok, például a kerékpárút-hálózat kezelése - miatt 2020-ra 98 milliárd forintra emelik. Mindezeken felül 30 éven át évente 110 milliárd forintot kell kifizetnie az államnak az M5, M6 PPP-konstrukciós építése miatt. A 258 kilométer hosszú sztrádákat annak idején 658 milliárd forintból építhették volna meg, ami így viszont 3100 milliárd forintba kerül az államnak, és ezekre a kiadásokra már nem is elegendő az említett 260 milliárdos útdíjbevétel - emelte ki Tasó. Azt is bejelentette, hogy jövőre átlagosan 5 százalékkal emelik az MK dolgozóinak bérét. Az MK mintegy hatezer főt foglalkoztat, közülük 2816 főnek a havi bruttó bére nem éri el a 200 ezer forintot. A béremelés - a járulékokkal együtt - évente 1,7 milliárd forintos kiadással jár. A béremelés elengedhetetlen a munkaerő megtartása miatt is, hisz jelenleg is körülbelül kétszáz betöltetlen állás - szakmunkás, mérnök - van a Magyar Közútnál - mondta Nemes-Nagy Tibor, az MK vezérigazgatója, aki azt is hozzátette, hogy idén közutas életpályamodellt is elindított az MK. A Magyar Közút dolgozói mellett a többi közlekedési ágazatban foglalkoztatottak bérrendezését is tervezi a kormányzat - emelte ki Tasó, aki hozzátette: az ágazatok közül a MÁV-nál a legnagyobb az elmaradás. D. J. I \
