Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-05 / 260. szám

g BELFÖLD 2016. NOVEMBER 5., SZOMBAT HÍREK A 40 százalékos béremelés esélye BUDAPEST Varga Mihály reális­nak tartja a bérek 40 százalé­kos emelkedését 4-5 éven be­lül, ám hangsúlyozta, ehhez szükség van a munkaadók és a munkavállalók egyetértésé­re is. A nemzetgazdasági mi­niszter a TV2 műsorában pén­teken hangsúlyozta, az idén január és augusztus között ál­lami kedvezmény nélkül is 7,5 százalékkal nőttek a reálkere­setek. így teljesen reális elkép­zelés, hogy a következő évek­ben, valamilyen kedvezményt, köztehercsökkentést bizto­sítva még a béremeléshez négy-öt év távlatában akár 40 százalékkal emelkedjenek a reálbérek. Az érdekképvise­letekkel most kezdődnek az egyeztetések, a tét olyan meg­állapodás, hogy ha valaki bért emel, akkor munkaadóként, vállalkozóként ehhez kedvez­ményt tud igénybe venni. MTI Bizottság vizsgálná a Pharaon-ügyet BUDAPEST „A Phara­­on-ügyben nincs sem­milyen he­lye ködö­sítésnek, ezért vilá­gos vála­szokat várunk” - jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsá­gának MSZP-s elnöke. A tisz­tázás érdekében hétfőre hív­ták össze a Nemzetbiztonsá­gi Bizottságot, hogy kiderüljön, milyen nemzetbiztonsági koc­kázatot rejt, ha a magyar mi­niszterelnök budai otthoná­nak szomszédságában az FBI által körözött szaúdi milliár­dos üzletember vásárol cégein keresztül ingatlant. A magyar hatóságok eddig nem léptek Ghaith Pharaon ügyében, de mint közölték, ha belépne az országba, őrizetbe vennék. A Mól szóvivője tegnap arról be­szélt, Pakisztánban két olaj­­társasággal állnak üzleti kap­csolatban, és az egyik tulajdo­nosi körében valóban megta­lálható Ghaith Pharaon is. MW Lehet harcolni a reklámadóért BRÜSSZEL/BUDAPEST Az uni­ós bírálat ellenére a magyar kormány elkötelezett a rek­lámadó szabályainak megtar­tása mellett, és mindent elkö­vet azért, hogy megvédje azt az „innovatív magyar kezde­ményezést”, amellyel a rek­lámtevékenységet végző világ­cégektől is beszedhető az ál­lami költségvetést megillető adó, közölte az NGM az Euró­pai Bizottság állásfoglalásá­nak megjelenése után. A Bi­zottságtegnap közölte: a rek­lámadó sérti az állami támo­gatásra vonatkozó uniós sza­bályokat, mivel annak prog­resszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes cé­geknek. A magyar részről már módosított törvény szerint 0 százalék a reklámadó mérté­ke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig vala­mennyi adóalanynak 5,3 szá­zalékos adót kell fizetnie. Ez sérti az EU-jogrendet a bizott­ság szerint. MW Molnár Zsolt Nyugdíjmatek a tények tükrében - óriási kockázat a minimálbér Tét a megélhetésük Egyre több embert foglal­koztat, hogy mennyi nyug­díjra számíthat a jövőben. Szakértők évek óta a meg­takarítások fontosságára hívják föl a figyelmet. Ösz­­szeszedtük a veszélyezte­tett csoportokat, és utána­néztünk a számoknak is. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Egyre több szakértő és politikus is mond­ja, hogy nem lesz elegendő az állami nyugdíj önmagában a tisztességes megélhetéshez. A minap Balogh László he­lyettes államtitkár egy konfe­rencián azt mondta, az OECD felmérése szerint a magya­rok pénzügyi tudatossága át­lag alatti. A lakosság 32 szá­zaléka otthon tartja a pén­zét, 44 százalék pedig nem is­meri a különböző befektetési formákat. Ám a legnagyobb probléma, hogy sokan felül­becsülik a várható nyugdíjuk mértékét, így kevésbé tart­ják fontosnak, hogy havon­ta félrerakjanak valamennyit a nyugdíjas éveikre. Persze amíg nem lát konkrét számo­kat az ember, addig nem tud­ja összemérni a várható nyug­díját a mai jövedelmeivel, így arról se lehet képe, hogy mennyivel kevesebb pénzből kell majd kijönnie. A nyugdíjjogosultság szem­pontjából több csoport is ve­szélyeztetett. Nekik kellene a lehető legtöbbet félrerakni­uk havonta. Ilyenek a háztar­tásbeliek, náluk ugyanis nin­csen bejelentett jövedelem, nincsen járulékfizetés. A vál­lalkozók se számíthatnak túl sok nyugdíjra, ha a közter­hek minimalizálása miatt ala­csony bérre jelentik be magu­kat. Aztán akik külföldön vállalnak munkát, azoknak is érdemes odafigyelni, mert a magyar nyugdíjuk számítá­sa során nem vehető majd fi­gyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itt­hon fizettek járulékot. Veszé­lyeztetett még az a munkavál­lalói réteg is, amely a bejelen­tett minimálbér mellett „borí­tékban” kapja fizetése máso­dik részét, valamint azok is, akik tőkejövedelemből élnek, vagyis örökségüket élik föl, mert a tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fi­zetni, viszont nem is számít bele ez a jövedelem a nyugdíj­ba. Legvégül pedig azok, akik minimálbért vagy annál ke­vesebbet keresnek. De nézzük a számokat! A hvg.hu számításai alapján (tehát a mai számoknál ma­radva): ha egy 25 éves fia­tal minimálbért keres folya­matosan, mert erre jelentik be, vagy erre jelenti be ön­magát (például ekhósan adó­zik), akkor a jelenleg bruttó 111 ezer forintos (gyerek nél­kül nettó 74 ezer, három gye­rekkel nettó 110 ezer forintos) bérét körülbelül 60 ezer fo­rintos nyugdíjra válthatja 40 év múlva, a várható inflációt nem figyelembe véve - vagyis mai áron számítva. A most 35 éves minimálbéresek gyakor­latilag ugyanennyi, 61 ezer fo­rint nyugdíjra számíthatnak, a 45 évesek 65 ezer, az 55 éve­sek pedig 68 ezer forint körül kaphatnak, amikor nyugdíjba mennek. Az átlagkeresettel, vagyis bruttó 250 ezer forinttal ren­delkezők (gyerek nélkül net­tó 166 ezret, három gyerekkel nettó 247 ezret) keresőknél egy most 25 éves pályakez­dő 137 ezer forintos nyugdíj­jal kalkulálhat, a 35 évesek is ugyanennyit kaphatnak, a 45 évesek 140 ezer, az 55 évesek pedig 142 ezer forintra szá­míthatnak. A havi bruttó félmillió forin­tot (gyerek nélkül nettó 332 ezer forint, három gyerekkel nettó 480 ezer forint) keresők­nél egy 25 éves munkaválla­ló 273 ezer, egy 35 éves 270 ezer, egy 45 éves 250 ezer, egy 55 éves pedig 247 ezer forint nyugdíjra számíthat. A legszembetűnőbb tehát, hogy a minimálbérre bejelen­tetteknek, vagy az akörül ke­resőknek kellene a leginkább gondolniuk nyugdíjas éveik­re, és félretenniük a jövedel­mükből, miközben nekik ma­rad a legkevesebb pénzük az „efféle luxusra”. A kormányzatnak is jobban kellene odafigyelnie erre. Az Európai Bizottság előrejelzé­se szerint már 2060-ban két munkaképes korú ember jut majd egy 65 évnél idősebb, nyugdíjas korú emberre, szemben a mai néggyel. Tehát az aktívak számához képest a nyugdíjasok aránya megdup­lázódik. A fiatalok pesszimisták Rendkívül pesszimisták élet­kilátásaikat illetően a 20 és 29 év közötti korosztály tagjai: várható életkorukat és nyugdíj­ba vonulásuk időpontját egy­aránt 68,8 évre teszik, vagy­is nem számolnak nyugdíjas évekkel - derült ki az NN Biz­tosító reprezentatív kutatásá­ból. Mindez nemcsak megdöb­bentő, hanem ráadásul nem is igaz, mert a demográfiai ada­tok szöges ellentétben állnak a várakozásaikkal. A KSH adatai szerint ugyanis Magyarorszá­gon 2013-ban a nyugdíjaskort megélő, 65 éves férfiak átla­gosan plusz 14,5 év, a nők pe­dig plusz 18,4 év várható élet­tartammal számolhattak. Digitális árvíztérkép BUDAPEST A geoportal.vizugy. hu/elontes honlapra kattintva bárki ellenőrizheti az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság pén­tektől elérhető online térképén, hogy mennyire veszélyezteti az árvíz. A térkép informál arról, hogy egy adott épületet elönt­­heti-e az ár, mennyire van ár­vízveszélynek kitéve. Láng Ist­ván, az Országos Műszaki Irá­nyító Törzs vezetője azt mond­ta: az árvízi fejlesztések, töltés­­építések önmagukban nem ele­gendőek a biztonsághoz. A tér­kép fejlesztésekor az volt a cél, hogy az egyszerű, átlátható és célratörő legyen, a megjelení­tett tartalom pedig gyorsan ér­telmezhető, hiszen a lakosság tájékoztatására készült. MW Megjelent UGRÓN ZSOLNA új regénye HOLLÓASSZONY „U grón /.sói n \ megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzéken) regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel.” PkTKRFY Glí ROM'S HIRDETÉS HIRDETÉS )

Next

/
Thumbnails
Contents