Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-03 / 232. szám
GAZDASÁG 7 2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Súlyos munkaerőhiány van már a faiparban is MAGYARORSZÁG A faipart is súlyos munkaerőhiány sújtja, gyártás-előkészítő mérnökből minden üzemben hiány van, de nagy igény volna asztalosra és kárpitosra is, a végzett diákok hatoda külföldön próbál szerencsét - írta a Magyar Nemzet. A lap szerint olyannyira aggasztó a helyzet, hogy azonnal több ezer ember tudna elhelyezkedni a szektorban. Leginkább felső vagy középfokú szakképesítéssel rendelkező mérnökre, technikusra volna szükség. „A fő ok, hogy sokkal többen vállalnak külföldön munkát, mint amennyien végeznek az egyetemen vagy a technikusi képzéseken“ - nyilatkozta a Bútorszövetség főtitkára. Cselényi Krisztina szerint az utánpótlást három módon lehetne megoldani. Egyrészt átképzéssel szakmunkásokat, betanított munkásokat lehetne kinevelni, egy népszerűsítés is ráférne a szakmára, a béremelés pedig haza csábíthatná a külföldön szerencsét próbálókat. Olyan iparági jövőkép kellene a fiataloknak, mely szerint érdemes Magyarországon dolgozni, a végzetteknek a fele vállal ugyanis munkát itthon. Nemcsak asztalosból van kevés, kárpitosból és varróból is nagy a hiány. A faipari vállalatok felismerték a duális képzésben rejlő lehetőségeket, de ehhez a kormánynak több pénzt és energiát kellene fordítana a cégeken belüli képzőműhelyek felépítésére a szakmai körök szerint. Wilhelm Gábor, a Kanizsa Trend Kft. ügyvezetője szerint további problémát jelent, hogy az a generáció, amelyik szakiskolába menne, egészen más világban él, nem akar kétkezi munkát végezni. Nem hajlandóak beállni egy olyan nagyvállalati struktúrába, ahol megmondják nekik, hogyan kell dolgozniuk. MW Minden iparág érintett Általánossá vált a munkaerőhiány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat vagy a nyugati határszélt sújtotta - nyilatkozta korábban a köztelevíziónak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Egyre nehezebb munkaerőt toborozni az üzemeltetőknek Hiányzott a forró nyár a fürdőknek az idén - a hőségben hozzájuk is többen járnak, idén túl változékony volt eddig az időjárás A tavalyi rekordévet is felül tudták múlni a fürdők, de az idei változékony időjárás korlátozta a növekedést. Ám az üzemeltetők szerint a további bővülést gátolja a magas áfakulcs. Márk Edina/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az első nyolc hónapban mintegy 2 százalékkal emelkedett a magyarországi fürdők árbevétele, miközben a vendégforgalom a múlt évhez hasonlóan alakult - derült ki a Magyar Fürdőszövetség előzetes adataiból, amelyek a legnagyobb fürdők eredményeit öszszegzik. „Ez a tavalyi csúcsévet és az idei változékony időjárást figyelembe véve nagyon jó eredménynek számít” - mondta lapunknak Czeglédi Gyula, a szövetség elnöke. A tavalyi nyár átlag feletti hőmérséklete és az öt hőségriadó ugyanis a hazai fürdőkben rég nem látott vendégforgalmat eredményezett: az árbevétel mintegy 20 százalékkal, a vendégek száma 11 százalékkal növekedett. így a fürdők jelentős része kapacitásának felső határát súrolta a nyári forró napok jelentős részében. Tavaly összességében 12,5 százalékkal növekedett a fürdők üzemeltetőinek árbevétele, 5,1 százalékos átlagár-emelkedés mellett. Az idei 2 százalékos átlag mögött széles skálán szóródnak az eredmények, a legjobban teljesítő létesítmények az első nyolc hónapban is 7-10 százalékkal tudták növelni a forgalmukat. „Ám a kiugróan magas, 27 százalékos áfakulcs alacsony jövedelmezőséget eredményez, mely veszélyezteti az elmúlt másfél évtized fejlesztései révén létrejött kapacitások fenntarthatóságát, műszaki színvonalának megőrzését. 2006-ban ez a tevékenység egy tollvonással ki-Magyarország leglátogatottabb teíepulesei 2015-ben*________ 1 Budapest 8 712571 2 Hajdúszoboszló 1117550 3 Hévíz 1079598 4 Siófok 916067 5 Bük 770036 6 Balatonfüred 708981 7 Eger 547 989 8 Zalakaros 531721 9 Sárvár 507 129 10 Sopron 460427 * Vendégéjszakák száma Forrás: KSH került a kedvezményes áfakörből, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatás 2009-től 18 százalékos áfakulcsot élvez, és a jövő évtől már a vendéglátás is” - hangsúlyozta Czeglédi Gyula, aki szerint ez a részleges áfakulcscsökkentés aszimmetriát okoz, és ezáltal sérti a verseny- és szektorsemlegesség elvét. Például a szállásdíjban vagy utazási csomagban értékesített fürdőszolgáltatás kedvezményes kulccsal adózik, emiatt az önálló fürdőszolgáltatók, illetve az önállóan fürdőszolgáltatást értékesítők versenyhátrányt szenvednek. Czeglédi Gyula szerint ez tarthatatlan helyzet, hiszen a fürdők kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelentenek: az ország tíz leglátogatottabb turisztikai célpontja között tavaly Budapest és 6 hagyományos fürdőváros szerepelt. A fürdőturizmus Budapesten is meghatározó szerepet tölt be: a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt. adatai szerint a fővárosba érkező, mintegy 3,2 millió külföldi turista közül 2 millió fő vette 2 százalékkal nőtt idén a fürdők árbevétele igénybe valamelyik budapesti fürdő szolgáltatását (62 százalék) 2015-ben. Tehát vala menynyi turisztikai régióban meghatározó vonzerőt jelentenek a fürdők, és a fürdővel rendelkező településeken legmagasabb a regisztrált vendégéjszakák száma. A fürdőszövetség elnöke a napokban tárgyalt a kérdésről Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztossal, aki nem zárkózott el a felvetéstől. A fürdők üzemeltetését az idén a szektorban egyre jellemzőbb munkaerőhiány is befolyásolta. Az üzemeltetők egyre nehezebben találnak úszómestert, pénztárost, takarítót és műszaki szakembereket, az egészségügyi kezeléseket végző terapeutákból, szakorvosokból pedig hiány van - tette hozzá az elnök. Czeglédi Gyula azt mondja, jellemző, hogy a fürdőket elhagyó szakemberek nem másik szolgáltatóhoz szegődnek, hanem szakmát és ágazatot váltanak a magasabb bér érdekében, egyre többen közülük külföldön helyezkednek el. Március végéig elindítják a brit kilépési folyamatot LONDON A brit kormány a jövő év első negyedében indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamatot - nyilatkozta a BBC-nek tegnap a brit miniszterelnök. Theresa May kijelentette: London március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. Ez a cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, és aktiválásának bejelentésével veszi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalássorozat a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A kormányfő hangsúlyozta, hogy pontos dátum továbbra sincs. Reméli, hogy miután az EU-partnerek azt már tudják, hogy az 50. cikkely aktiválása 2017 első negyedében megtörténik, „el lehet végezni bizonyos előkészületi munkálatokat“, és így az érdemi tárgyalási folyamat simább lehet. „Ez az Egyesült Királyságnak, az Európai Uniónak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt érdeke“ - mondta May. Korábban voltak olyan sajtótalálgatások, hogy May az 50. cikkely aktiválásával megvárhatja akár a 2017 szeptemberében esedékes németországi parlamenti választásokat is. Elhangzottak olyan uniós vélemények is, hogy a német választások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások. May a The Sunday Timesnak azt mondta, a csatlakozási törvény visszavonása az első szakasza lesz annak a folyamatnak, amelynek végére Nagy-Britannia „ismét szuverén és független országgá válik“. A hatalmi és hatásköri jogok visszatérnek a választott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az EU jogszabályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában. May elvetette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának azon követelését, hogy az 1972-es csatlakozási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. Szerinte az általa felvázolt menetrend nyújtja „a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bizonyosságot a munkavállalóknak, a fogyasztóknak, az üzleti vállalkozásoknak és külföldi szövetségeseinknek egyaránt“. MTI/MW Idén megállt az internetes otthon biztosítási szerződések átlagdíjának lassú csökkenése Vidéken a legolcsóbbak a lakásbiztosítások MAGYARORSZÁG Az év első nyolc hónapjában megállt az online lakásbiztosítási szerződések átlagdíjának lassú csökkenése - derül ki a Netrisk.hu adataiból. Az ügyfelek átlagosan 22 400 forintos díjat fizettek szerződésenként, ami pontosan megegyezik a 2015-ben tapasztalt átlagos díjmértékkel. „Míg az elmúlt pár évben a lakásbiztosítási átlagdíjak évről évre 1-2 százalékkal csökkentek, az idei évben ez a tendencia megállt” - mutat rá Cseh Anett, a Netrisk.hu üzlet- és termékfejlesztési vezetője. Az eltelt időszak azonban még túl rövid ahhoz, hogy kiderüljön, a díjcsökkenés megtorpanása csak időszakos, vagy pedig a cascodíjakhoz hasonlóan a lakásbiztosítási díjak alakulása is trendfordulóhoz érkezett. A díjak mértéke településtípusonként igen eltérő: a legtöbbet, 27 700 forintot a fővárosi lakosok fizetnek ingatlanjaik biztonságáért. A megyeszékhelyeken az átlagdíj 21 800 forint évente, ez nem sokkal több, mint az egyéb hazai településekre jellemző, 21 000 forintos tarifa. A legolcsóbban a társasházi lakásokat biztosítják a cégek, országos szinten 14 300 forint az átlagdíj, a sorházakra, illetve ikerházakra 25 000, illetve 26 700 forint az átlagdíj, míg családi házak esetében 29 500 forint az éves díjtarifa. A Netrisk.hu szerint folyamatosan nő a kiegészítő biztosítások népszerűsége: a megkötött lakásbiztosítások 35 százalékához igényeltek külön egy vagy több kiegészítőt. A leggyakrabban választott ilyen termék idén a családi baleset-biztosítás, amelyet a szerződések 18 százalékához kértek. A választott biztosítási limit összege is emelkedett, a tavalyi 610 ezer helyett idén átlagosan 700 ezer forint volt. A második legnépszerűbbek a bővített, illetve különleges üvegkár-biztosítások: 100-ból 17 lakásbiztosítás mellé kötöttek ilyen kiegészítést. A tető- és ablakbeázások állnak a harmadik helyen 16 százalékkal. VG/MW A családi házak esetében a legmagasabbak a lakásbiztosítási díjak Közös épületbiztosítás Egyre több társasház köt közös épületbiztosítást az adott ingatlanra. Ezek a biztosítások az esetek többségében nem nyújtanak fedezetet az épületben található ingóságokra, azokra külön ingóságbiztosítást kell kötni. Kimaradhat számos jelzáloghiteihez kötött ingatlanbiztosításból az ingóságokra vonatkozó fedezet is, a banknak csupán az a fontos, hogy kár esetén a hitelezett lakás vagy ház rendelkezzen biztosítással.