Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-03 / 232. szám

GAZDASÁG 7 2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ Súlyos munkaerőhiány van már a faiparban is MAGYARORSZÁG A faipart is sú­lyos munkaerőhiány sújtja, gyártás-előkészítő mérnökből minden üzemben hiány van, de nagy igény volna asztalosra és kárpitosra is, a végzett diákok hatoda külföldön próbál szeren­csét - írta a Magyar Nemzet. A lap szerint olyannyira ag­gasztó a helyzet, hogy azonnal több ezer ember tudna elhelyez­kedni a szektorban. Leginkább felső vagy középfokú szakképe­sítéssel rendelkező mérnökre, technikusra volna szükség. „A fő ok, hogy sokkal többen vál­lalnak külföldön munkát, mint amennyien végeznek az egyete­men vagy a technikusi képzése­ken“ - nyilatkozta a Bútorszö­vetség főtitkára. Cselényi Krisz­tina szerint az utánpótlást há­rom módon lehetne megoldani. Egyrészt átképzéssel szakmun­kásokat, betanított munkásokat lehetne kinevelni, egy népsze­rűsítés is ráférne a szakmára, a béremelés pedig haza csábíthat­ná a külföldön szerencsét próbá­lókat. Olyan iparági jövőkép kel­lene a fiataloknak, mely szerint érdemes Magyarországon dol­gozni, a végzetteknek a fele vál­lal ugyanis munkát itthon. Nemcsak asztalosból van ke­vés, kárpitosból és varróból is nagy a hiány. A faipari vállalatok felismerték a duális képzésben rejlő lehetőségeket, de ehhez a kormánynak több pénzt és ener­giát kellene fordítana a cégeken belüli képzőműhelyek felépítésé­re a szakmai körök szerint. Wilhelm Gábor, a Kanizsa Trend Kft. ügyvezetője szerint további problémát jelent, hogy az a generáció, amelyik szakiskolá­ba menne, egészen más világban él, nem akar kétkezi munkát vé­gezni. Nem hajlandóak beállni egy olyan nagyvállalati struktú­rába, ahol megmondják nekik, hogyan kell dolgozniuk. MW Minden iparág érintett Általánossá vált a munkaerőhi­ány mind iparági szinten, mind területileg, míg régebben csak egyes ágazatokat vagy a nyu­gati határszélt sújtotta - nyilat­kozta korábban a köztelevízi­ónak Rolek Ferenc, a Munka­adók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének alelnöke. Egyre nehezebb munkaerőt toborozni az üzemeltetőknek Hiányzott a forró nyár a fürdőknek az idén - a hőségben hozzájuk is többen járnak, idén túl változékony volt eddig az időjárás A tavalyi rekordévet is felül tudták múlni a fürdők, de az idei változékony időjárás korlátozta a növekedést. Ám az üzemeltetők szerint a további bővülést gátolja a magas áfakulcs. Márk Edina/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az első nyolc hónapban mintegy 2 százalék­kal emelkedett a magyarorszá­gi fürdők árbevétele, miközben a vendégforgalom a múlt évhez hasonlóan alakult - derült ki a Magyar Fürdőszövetség előze­tes adataiból, amelyek a legna­gyobb fürdők eredményeit ösz­­szegzik. „Ez a tavalyi csúcsévet és az idei változékony időjá­rást figyelembe véve nagyon jó eredménynek számít” - mond­ta lapunknak Czeglédi Gyula, a szövetség elnöke. A tavalyi nyár átlag feletti hőmérsékle­te és az öt hőségriadó ugyanis a hazai fürdőkben rég nem lá­tott vendégforgalmat eredmé­nyezett: az árbevétel mintegy 20 százalékkal, a vendégek száma 11 százalékkal növeke­dett. így a fürdők jelentős része kapacitásának felső határát sú­rolta a nyári forró napok jelen­tős részében. Tavaly összességében 12,5 százalékkal növekedett a für­dők üzemeltetőinek árbevéte­le, 5,1 százalékos átlagár-emel­kedés mellett. Az idei 2 száza­lékos átlag mögött széles ská­lán szóródnak az eredmények, a legjobban teljesítő létesítmé­nyek az első nyolc hónapban is 7-10 százalékkal tudták növel­ni a forgalmukat. „Ám a kiug­róan magas, 27 százalékos áfa­kulcs alacsony jövedelmezősé­get eredményez, mely veszé­lyezteti az elmúlt másfél év­tized fejlesztései révén létre­jött kapacitások fenntartható­ságát, műszaki színvonalának megőrzését. 2006-ban ez a te­vékenység egy tollvonással ki-Magyarország leglátogatottabb teíepulesei 2015-ben*________ 1 Budapest 8 712571 2 Hajdúszoboszló 1117550 3 Hévíz 1079598 4 Siófok 916067 5 Bük 770036 6 Balatonfüred 708981 7 Eger 547 989 8 Zalakaros 531721 9 Sárvár 507 129 10 Sopron 460427 * Vendégéjszakák száma Forrás: KSH került a kedvezményes áfa­körből, ugyanakkor a szállás­hely-szolgáltatás 2009-től 18 százalékos áfakulcsot élvez, és a jövő évtől már a vendéglá­tás is” - hangsúlyozta Czeglédi Gyula, aki szerint ez a részle­ges áfakulcscsökkentés aszim­metriát okoz, és ez­által sérti a ver­seny- és szektor­­semlegesség elvét. Például a szállás­díjban vagy utazá­si csomagban érté­kesített fürdőszolgáltatás ked­vezményes kulccsal adózik, emiatt az önálló fürdőszolgál­tatók, illetve az önállóan für­dőszolgáltatást értékesítők ver­senyhátrányt szenvednek. Czeglédi Gyula szerint ez tarthatatlan helyzet, hiszen a fürdők kiemelkedő turisztikai vonzerőt jelentenek: az ország tíz leglátogatottabb turisztikai célpontja között tavaly Buda­pest és 6 hagyományos fürdő­város szerepelt. A fürdőturiz­mus Budapesten is meghatáro­zó szerepet tölt be: a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt. ada­tai szerint a fővárosba érke­ző, mintegy 3,2 millió külföldi turista közül 2 millió fő vette 2 százalékkal nőtt idén a fürdők árbevétele igénybe valamelyik budapesti fürdő szolgáltatását (62 száza­lék) 2015-ben. Tehát vala meny­nyi turisztikai régióban meg­határozó vonzerőt jelentenek a fürdők, és a fürdővel rendelke­ző településeken legmagasabb a regisztrált vendégéjszakák száma. A fürdőszö­vetség elnöke a na­pokban tárgyalt a kérdésről Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztossal, aki nem zárkózott el a felvetéstől. A fürdők üzemeltetését az idén a szektorban egyre jel­lemzőbb munkaerőhiány is befolyásolta. Az üzemeltetők egyre nehezebben találnak úszómestert, pénztárost, taka­rítót és műszaki szakembere­ket, az egészségügyi kezelése­ket végző terapeutákból, szak­orvosokból pedig hiány van - tette hozzá az elnök. Czeglé­di Gyula azt mondja, jellemző, hogy a fürdőket elhagyó szak­emberek nem másik szolgálta­tóhoz szegődnek, hanem szak­mát és ágazatot váltanak a ma­gasabb bér érdekében, egyre többen közülük külföldön he­lyezkednek el. Március végéig elindítják a brit kilépési folyamatot LONDON A brit kormány a jö­vő év első negyedében indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetéséhez vezető folya­matot - nyilatkozta a BBC-nek tegnap a brit miniszterelnök. Theresa May kijelentette: Lon­don március végéig aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cik­kelyét. Ez a cikkely szabályoz­za a kilépési folyamatot, és ak­tiválásának bejelentésével ve­szi kezdetét a szerződésben előirányzott kétévi tárgyalás­­sorozat a brit EU-tagság meg­szűnésének feltételrendszeré­ről. A kormányfő hangsúlyoz­ta, hogy pontos dátum tovább­ra sincs. Reméli, hogy miután az EU-partnerek azt már tud­ják, hogy az 50. cikkely akti­válása 2017 első negyedében megtörténik, „el lehet végezni bizonyos előkészületi munká­latokat“, és így az érdemi tár­gyalási folyamat simább lehet. „Ez az Egyesült Királyságnak, az Európai Uniónak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt ér­deke“ - mondta May. Korábban voltak olyan saj­tótalálgatások, hogy May az 50. cikkely aktiválásával meg­várhatja akár a 2017 szeptem­berében esedékes németorszá­gi parlamenti választásokat is. Elhangzottak olyan uniós véle­mények is, hogy a német válasz­tások előtt aligha kezdődnek el az érdemi kilépési tárgyalások. May a The Sunday Times­­nak azt mondta, a csatlakozá­si törvény visszavonása az el­ső szakasza lesz annak a fo­lyamatnak, amelynek végé­re Nagy-Britannia „ismét szu­verén és független országgá válik“. A hatalmi és hatáskö­ri jogok visszatérnek a válasz­tott brit intézményekhez, és ez azt jelenti, hogy az EU jogsza­bályainak hatálya megszűnik Nagy-Britanniában. May elve­tette a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas EU-szkep­­tikus szárnyának azon követe­lését, hogy az 1972-es csatlako­zási törvény azonnali hatállyal szűnjön meg. Szerinte az álta­la felvázolt menetrend nyújtja „a lehető legnagyobb mértékű biztonságot, stabilitást és bi­zonyosságot a munkavállalók­nak, a fogyasztóknak, az üz­leti vállalkozásoknak és kül­földi szövetségeseinknek egy­aránt“. MTI/MW Idén megállt az internetes otthon biztosítási szerződések átlagdíjának lassú csökkenése Vidéken a legolcsóbbak a lakásbiztosítások MAGYARORSZÁG Az év első nyolc hónapjában megállt az on­line lakásbiztosítási szerződések átlagdíjának lassú csökkenése - derül ki a Netrisk.hu adataiból. Az ügyfelek átlagosan 22 400 fo­rintos díjat fizettek szerződésen­ként, ami pontosan megegyezik a 2015-ben tapasztalt átlagos díj­mértékkel. „Míg az elmúlt pár évben a lakásbiztosítási átlag­díjak évről évre 1-2 százalék­kal csökkentek, az idei évben ez a tendencia megállt” - mu­tat rá Cseh Anett, a Netrisk.hu üzlet- és termékfejlesztési veze­tője. Az eltelt időszak azonban még túl rövid ahhoz, hogy kide­rüljön, a díjcsökkenés megtorpa­nása csak időszakos, vagy pedig a cascodíjakhoz hasonlóan a la­kásbiztosítási díjak alakulása is trendfordulóhoz érkezett. A díjak mértéke településtí­pusonként igen eltérő: a legtöb­bet, 27 700 forintot a főváro­si lakosok fizetnek ingatlanja­ik biztonságáért. A megyeszék­helyeken az átlagdíj 21 800 fo­rint évente, ez nem sokkal több, mint az egyéb hazai települé­sekre jellemző, 21 000 forintos tarifa. A legolcsóbban a társas­házi lakásokat biztosítják a cé­gek, országos szinten 14 300 fo­rint az átlagdíj, a sorházakra, il­letve ikerházakra 25 000, illet­ve 26 700 forint az átlagdíj, míg családi házak esetében 29 500 forint az éves díjtarifa. A Netrisk.hu szerint folyama­tosan nő a kiegészítő biztosítá­sok népszerűsége: a megkötött lakásbiztosítások 35 százaléká­hoz igényeltek külön egy vagy több kiegészítőt. A leggyakrab­ban választott ilyen termék idén a családi baleset-biztosítás, ame­lyet a szerződések 18 százaléká­hoz kértek. A választott biztosí­tási limit összege is emelkedett, a tavalyi 610 ezer helyett idén átlagosan 700 ezer forint volt. A második legnépszerűbbek a bő­vített, illetve különleges üveg­kár-biztosítások: 100-ból 17 la­kásbiztosítás mellé kötöttek ilyen kiegészítést. A tető- és ab­lakbeázások állnak a harmadik helyen 16 százalékkal. VG/MW A családi házak esetében a legmagasabbak a lakásbiztosítási díjak Közös épületbiztosítás Egyre több társasház köt kö­zös épületbiztosítást az adott ingatlanra. Ezek a biztosítá­sok az esetek többségében nem nyújtanak fedezetet az épületben található ingósá­gokra, azokra külön ingóság­biztosítást kell kötni. Kima­radhat számos jelzáloghitei­hez kötött ingatlanbiztosítás­ból az ingóságokra vonatkozó fedezet is, a banknak csupán az a fontos, hogy kár esetén a hitelezett lakás vagy ház ren­delkezzen biztosítással.

Next

/
Thumbnails
Contents