Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-03 / 232. szám

2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Az Energiaház adaptív épület, azaz alkalmazkodik -y a környezetéhez. Mindezen túl passzív ház, megújuló energiákat hasznosítMaMl Hagyományos technológiákat ötvöz innovatív megoldások­kal a hétvégén átadott, láto­gatóközpontként funkcionáló Forráspont Energiaház, amely az energiahatékony életmódot és a fenntarthatóság eszméjét hirdeti pozitív gyakorlati pél­dákkal és praktikus ötletekkel. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS Ez egy nagyon speciá­lis épület, Európában nincs ilyen, legfeljebb csak hason­ló Nyugat-Európában - ez volt az indító mondata, a Forrás­pont Energiaházat tervező te­am vezetőjének, prof. dr. Kis­­telegdi Istvánnak az épület át­adásán. Kiemelte, ez egy idő­járásnak megfelelően öltöz­ködő ház. Adaptív épület, az­az alkalmazkodik a környe­zetéhez. Mindezen túl ener­getikailag is figyelemre mél­tó, mert passzív ház, megújuló energiákat hasznosít. A terve­ző csapat, a Pécsi Tudomány­­egyetem Műszaki és Infor­matikai Karának Épületszer­­kezetek-Energiadesign Tan­székének szakemberei a Koz­mán n György által alapított Aktív Energia Egyesület felké­résére tervezte meg az épüle­tet, amely immár látogatóköz­pontként és, ahogy Kozmann György mondta, tudásköz­pontként funkcionál. Maga az épület valóban látványos, kü­lönösen a síneken mozgatható hőszigetelő héjszerkezet miatt, amely hol az első, egyébként vályogból készült épületrész, hol a második, üvegfalú egy­ség fölött van, hol pedig önál­lóan funkcionál fedett, de nyi­tott tornácként. Prof. dr. Kis­­telegdi István hangsúlyozta, hogy a modern építészet hasz­nálja tradicionális építőanya­gokat, technológiákat ötvözve a legmodernebb megoldások­kal. A vályog, mint mondta, magas hőkapacitású, jó ener­giahatékonyságú, előnye még a kiváló hő- és páraháztartás­­menedzsment. Az épületben hasznosítják a napenergiát és a földhőt, a mesterséges szel­lőzést keresztáramú lemezes hővisszanyerővei oldják meg, a fűtést-hűtést hőszivattyú se­gíti négy földszondával. A vég­eredmény egy olyan passzív­ház technológiákat meghala­dó építészeti és épületgépésze­ti megoldásokat felmutató köz­pont, amely a környezettuda­tos és energia-hatékony élet­módra, a fenntartható életmi­nőségre fókuszál. Az Energiaház pályázati tá­mogatással épült. Eredetileg arra szolgált volna, hogy be­mutatóközpontként olyan épí­tészeti megoldásokat mutat be, amelyek energiahatékonyak, környezettudatosak. A ter­vek azonban folyamatosan bő­vültek. Kozmann György azt mondta, valójában ez egy tu­dásközpont, amelynek célja, hogy mindenki számára elér­hetővé és megismerhetővé te­gye az energiahatékony élet­módot, és hirdesse a fenntart­hatóság eszméjét pozitív gya­korlati példákkal és praktikus ötletekkel. A jövő energetikai megoldásai- Paks elkötelezett a jövő ener­getikai megoldásai mellett - hangsúlyozta Süli János. Paks polgármestere azt mondta, té­vedés azt hinni, hogy az atom­energia alkalmazói nem támo­gatják a megújuló energiafel­használást. Emlékeztetett rá, hogy Paks két elektromos mo­bilitást szolgáló pályázatban is érdekelt. Az Energiaház létreho­zásában nemcsak Paks Város Önkormányzata volt partner, hanem az MVM Magyar Villa­mos Művek Zrt. és annak több leányvállalata. Ennek köszön­hetően építették ki a környék első elektromos autók töltésé­re alkalmas állomását. A tan­koláshoz a napenergiát hasz­nálják, az épület előtt álló, lát­ványnak sem utolsó all-in-one szolár rendszer, a smartflower POP-e segítségével. Az Energiaház mától nyitva áli Dr. Korom Norbert az MVM ERBE és az MVM Ovit Zrt. ve­zérigazgatója azt mondta, az E-mobilitás a cégcsoport számára kitörési pont. Azt ígérte, továbbra is kapcso­latban maradnak az egye­sülettel, mert szeretnék ki­használni az általuk képvi­selt projektben rejlő lehető­ségeket. A Nemzeti Hulla­dékgazdálkodási Koordiná­ló és Vagyonkezelő Zrt. is lát ebben fantáziát, ezért az át­adó ünnpségen Weingart­ner Balázs elnök-vezérigaz­gató együttműködést írt alá a paksi egyesület elnökével, Koleszár Kittivel. Az Energiaház mától nyitva áll. Állandó kiállítása mellett időszakos kiállítások befo­gadására szolgál és rendez­vénytérként funkcionál. Konszolidáció Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu • • Örülnek a pénznek, de máris feszültséget okoz. Október elején az egészségügyben dolgozók közül több mint 97 ez­ren kapnak emeléssel megfejelt bért. A hírek szerint a ki­fizetések zökkenőmentesen megtörténnek. Az egészségügyért felelős államtitkár reméli, hogy ezt a béremelést az ágazatban dolgozók úgy értékelik majd, hogy érdemes itthon maradni. Az alapbéremelésből ugyanakkor a gazdasági területeken dol­gozók - az ágazati előmeneteli szabályok alá nem tartozók - ki­maradtak, miközben mindenki tudja, hogy elodázhatatlan az itt dolgozók bérhelyzetének javítása is. Skandallum, hogy húszéves munkaviszonnyal valaki 70 ezer forintot visz haza, dolgozzék bármelyik, a betegellátó osztályok munkáját támogató, kiegészí­tő egységben: adminisztratív munkakörben, mosodában vagy raktárban. Az egészségügy­ben dolgozók nem örvendenek nagy' társadalmi megbecsült­ségnek, nehéz munkakörül­mények, a megalázó helyzetek miatti feszültség, a pszichés nyomás, a „kiégés" velejárója hivatásuknak. Pedig ha vala­mit sürgősen orvosolni kell, az a magyar egészségügy helyzete. Mindeközben a Magyar Államkincstár adatai egészen sötét képet festenek az intézmények adósságállományáról. A tartozás­halmozás üteme döbbenetes, az egészségügy havi szinte 3-4 mil­liárdos mínuszt halmoz fel. A bevezetésre váró kancellária-rend­szer azt teszi lehetővé, hogy ne szánjanak el az adósságok, mert az utólagos adósságrendezés mindig és mindenütt a legdrágább és demoralizáló. A céljai, forrásai és a személyek meg úgyis fo­lyamatos vita tárgyai lesznek, mert az már nem a józan ész, ha­nem a politika világa. Az egészségügy havi szinten 3-4 milliárdos mínuszt halmoz fel Költöztetni kellett egy szavazókört TOLNA MEGYE Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyű­lés hozzájárulása nélkül is elő­írhassa nem magyar állampol­gárok Magyarországra törté­nő kötelező betelepítését? E kér­désre írta ki Áder lános köztár­sasági elnök a népszavazást ok­tóber 2-re. A kvótareferendumot a kormány kezdeményezte, s az eredménytől függetlenül nem ügydöntő, hiszen egy, már uni­ós szinten megszavazott kérdés­ről, a migránsok áttelepítéséről kellett véleményt mondani. A tizenegy órás részadatok alapján országosan a választók 16,37 százaléka járult az új mű­anyag urnákhoz, Tolna megyé­ben ennél valamivel magasabb, 18 százalék volt a szavazók ará­nya. A legaktívabbak a szárazdi­­ak voltak, a település 198 szava­zásra jogosult lakója közül 65 ad­ta le szavazatát (32,83 százalék). Szekszárdon az országos átlag­nál picit magasabb volt az aktivi­tás, a 27 566 szavazásra jogosult közül 4970 voksolt (18,03 száza­lék). A megyeszékhelyen kisebb közjáték zavarta meg az egyik szavazókor munkáját: a Dienes iskolában darazsak miatt kellett másik terembe költöztetni a ki­alakított helyiséget. További in­tézkedésre nem volt szükség, így a szavazókor működése ha­mar folytatódott. A szárazdiak szavazási haj­landósága délután tovább nőt: 15 órakor 50 százalékon állt a rész­vételi mutatójuk. A megyében a szavazásra jogosultak 31,91 szá­zaléka járult az urnákhoz. A Nemzeti Választási Iro­da utolsó jelentése (17.30) sze­rint Szárazdon voltak a legak­tívabbak a választópolgárok, a 198 voksolásra jogosult közül 132-en járultak az urnákhoz, ez kimagasló, 66,67 százalé­kos arány. A képzeletbeli dobo­gó második fokára a miszlaiak állhatták fel 63,35 százalékkal (251-ből 159-en szavaztak). A voksolás hivatalos eredmé­nye csütörtökre lehet meg, ad­digra összesítik a külképvise­leteken, illetve levélben leadott szavazatok számát. B. L. Idén is teli kocsikkal futott be a szerelvény a Városi Múzeumtól az Atomenergetikai Múzeum elé Hidat építettek a múlt és a jelen között PAKS Hidat építettek a múlt és je­len, az atomerőmű és a város kö­zé ismét az Atomenergetikai Mú­zeum és a Városi Múzeum kol­lektívái. A híd szerepét immár másodízben egy közös program és egy vonat töltötte be. Utób­bi arra szolgált, hogy a látoga­tók eljussanak egyik intézmény­ből a másikban. A Múzeumtól múzeumig - vonattal program már 2015-ben is nagy sikert ara­tott Annak tanulságait levon­va a Múzeumok Őszi Fesztivál­ja rendezvénysorozathoz ezzel csatlakoztak. Népszerűségéből mit sem veszett, idén is teli ko­csikkal futott be a szerelvény az Atomenergetikai Múzeum elé. A rajta ülők a városi intézmény­ben kosztümös tárlatvezetésen, kézműves foglalkozásokon „me­legítettek be”. Az Atomenergeti­kai Múzeumban is hasonló volt a kínálat némi zenei aláfestés­sel megspékelve. Gondos gazda volt az intézmény, harapnivaló­­ról, frissítőről is gondoskodtak, miközben a Gyulai István nevé­vel fémjelzett PistiEst repertoár­jából kaptak ízelítőt. A múzeum falai között nemcsak az állandó tárlat, hanem sok-sok, kreativi­tást igénylő kézműves tevékeny­ség fogadta őket. Dr. Kovács An­tal a vonattal érkezett, mint kér­désünkre elmondta, elsősorban három gyermek édesapjaként, de nem tudott kibújni a bőré­ből, vagyis „hivatali köntöséből” Jól szórakozott gyerek és felnőtt is az Atomenergetikai Múzeumban Dr. Kovács Antal gyermekével néhány gondolattal köszöntöt­te a többi érkezőt. Hangsúlyoz­ta, hogy mindennapos dolog az, hogy az atomerőmű és a város együtt gondolkodik. Ez a prog­ram pedig látszólag szól csupán arról, hogy önfeledten játszanak, szórakozzanak a gyerekek. A ta­pasztalat az, hogy akik számára természetes közeg az atomerő­mű, szívesebben orientálódnak a műszaki pálya felé. A fizika vi­lágának nagyszerűségét egyéb­ként ezúttal is megcsodálhatták a látogatók Krizsán Árpád be­mutatóján keresztül. Az két mú­zeum közös szervezésében meg­rendezett, „Építs hidat!” mottójú program több mint négyszáz ér­deklődőt vonzott. Vida T.

Next

/
Thumbnails
Contents