Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-03 / 232. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. OKTÓBER 3., HÉTFŐ A munkába állást segítik a fejlesztések SZEKSZÁRD Támogatási szerződéseket írt alá Ács Rezső, Szekszárd polgármestere és Fehér János, a Magyar Államkincstár megyei igazgatója. Három olyan Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban szereplő pályázatról van szó, melyek a kisgyermeket nevelők munkavállalását segíti. A városi bölcsőde esetében a régi épületrészt újítják fel 2018. szeptember végéig. A 155 millió forinttal támogatott fejlesztésben szerepel a játszóudvar felújítása és eszközbeszerzés is. A másik két beruházás a „Kadarka utcai mini bölcsőde, létrehozása” és az „Óvoda és bölcsőde fejlesztése Szekszárd Szőlőhegyen” elnevezésű projektek, melyek férőhely bővítést és korszerűsítést is jelentenek. Ács Rezső elmondta, összesen plusz 42 gyermek felvételére nyílik így lehetőség. A cél az, hogy minden szekszárdi gyerek a lakóhelyéhez közel, a 21. századi elvárásoknak megfelelő környezetben töltse napjait. B. K. Mérlegre tették a működésüket VÁRALJA Hat napirendi pontról tárgyaltak a településvezetők a Völgységi Önkormányzatok Társulása (VÖT) legutóbbi ülésén, amelynek Sziebert Éva polgármester meghívására a váraljai Jánosi György Közösségi Ház adott otthont. Vízin Balázs, Bonyhád önkormányzatának kommunikációs munkatársa elmondta, a település vezetője köszöntőjében arra kérte a megjelent polgármestereket, hogy támogassák Váralját „Az ország legszebb fekvésű falva” versenyben. Az előterjesztések között szerepelt a VÖT I. féléves költségvetési beszámolója. A társulást ennek elkészítésére nem kötelezi törvény, ugyanakkor Filóné Ferencz Ibolya, a VÖT elnöke is fontosnak tartja, hogy időről időre mérlegre tegyék a működésüket a saját tisztánlátásuk és a tájékoztatás érdekében. Az aktuális kimutatás szerint is egy jól átgondolt, megalapozott költségvetést fogadott el a társulás az év elején. A polgármesterek valamennyi előterjesztésnek zöld utat adtak az ülésen. H. É. Egy évszázadon át szolgáltak Tolnán ferences szerzetesek, a 17. század végén nagyban hozzájárulva a település újraéledéséhez. A hétvégén - ha csak egy napra is - de újra voltak ferencesek Tolnán, ahol egykori rendházuk épületének falán emléktáblát avattak. Steinbach Zsolt tolnai.nepujsag@mediaworks.hu TOLNA Sokat köszönhet Tolna a ferences szerzeteseknek. Ők voltak azok, akik a török idők után szinte teljesen elpusztult településen nemcsak a keresztény hitéletet szervezték újra, de általában is nagyban hozzájárultak, hogy az élet visszazökkenjen a normális kerékvágásba, és Tolna újra jelentős településsé váljon. Ez is kiderült Koncz Ádám tolnai helytörténész színvonalas' előadásából, amely a tolnai MAG-Házban zajlott szombaton délután, igen jelentősérdeklődés mellett. A referátum a Tolnai Városvédő Egyesület által rendezett „Ferences nap” része volt, amelyre közel kétszázötven év után több ferences szerzetes, illetve novícius is ellátogatott, a szécsényi rendházból. Koncz Ádám előadásából a mintegy százfős közönség megtudhatta, hogy a ferencesek 1688-ban érkeztek Tolnára, a boszniai rendtartományból. A szinte teljesen megsemmisült településen a középkori romos templomba költöztek, és megkezdték az épületek és a hívő közösség építését. Közben maguk is magyar érzelművé váltak, amit jelez, hogy a rendházat a 18. század elején vezető János páter a Rákóczi-szabadságharc mellé állt. A ferencesek 1723-ig kizárólagos képviselői voltak a keresztény egyháznak, ezután viszont a pécsi egyházmegye már tudott világi papot küldeni Tolnára. A ferencesek kiköltöztek az addig használt templomukból és a Duna-parton egy újabb - lovagkori - templomromot vettek birtokba és kezdték meg a felújítását. 1756-ban azonban a rendház, a kolostor és a templom is leégett. Rá egy évre kezdődött meg és az 1760-as évek elején fejeződött be a ferences kolostor és a templom építése, előbbi ma is áll. A ferencesek tolnai korszakának lezárása II. Józsefhez köthető, aki 1782-ben feloszlatott számos szerzetes rendet, így a ferencest is. A „kalapos király” ugyan nem sokkal halála előtt ezt a rendeletét is visszavonta, ám a ferencesek intézményesen már nem tértek vissza Tolnára. Számos tárgyi emlék maradt utánuk, az egykori kolostoron kívül is. Templomuk három harangja például a dunakömlődi templomba került. Ezek közül a két nagyobbat az I. világháború során beolvasztották, a legkisebb, harmadikat azonban ma is ott használják. Öt, jelentős művészeti értékkel bíró olajfestményük közül az egyik állítólag Tintoretto-alkotás volt. A várdombi templomban ma is látható, felújításra szoruló, nagy méretű festmény azonban - mint kiderítették - nem az olasz mester munkája. A tárgyi emlékek mellett a ferencesek szellemi hagyatéka is igen jelentős. Mint Koncz Ádám fogalmazott, Tolnára érkezésük után kaotikus etnikai helyzetet kellett kezelniük, ám a szerény, egyszerű, a legszegényebbekkel sorsközösséget vállaló ferences barátoknak sikerült a templomban egymás mellé ültetni a település lakóit. Emléktábla A Ferences nap további programjában a szekszárdi származású Fr. Berhidai Piusz OFM, a szécsényi rendház házfőnöke tartott személyes hangvételű előadást a rend alapítójától, Assisi Szent Ferencről és szellemiségéről. Ezt követően az egykori kolostor - a Penny Markét felé eső - falán elhelyezett emléktáblát áldották meg. A Ferences napot a tolnai katolikus templomban szentmise zárta, a ferencesek koncelebrálásával. Ezerarcú épületeiket mutatják be DOMBÓVÁR Helyi képzőművészek alkotásaiból, Ezerarcú épületeink címmel nyílt kiállítás nemrégiben a Dombóvári Helytörténeti Gyűjteményben. A tárlatot Müller Ádám gyűjteményvezető köszöntője után Katatics Zsuzsa művésztanár, a kiállítás kurátora nyitotta meg. Beszédében kiemelte: meg kell őriznünk épített örökségünket a jövő generációi számára hasonlóan, ahogyan mi is megörököltük. Vigyáznunk kell rájuk, észre kell venni őket, és nemcsak az épületeket, az utcarészleteket, a tereket, hanem a természeti értékeket is, hiszen ebben a környezetben élünk és nem mindegy, hogy odafigyelünk-e a minket körülvevő „kincsekre” vagy egyszerűen elmegyünk mellettük. A kiállítókkal kapcsolatosan elmondta, hogy a dombóvári művészek több korosztályát szólította meg, hiszen a már ismert alkotók mellett a fiatalabb generáció képzőművészei, az ő attitűdjük, gondolataik megismerése is fontos. Több mint ötven helyi védelem alatt álló épület van A megnyitót követő kerékasztal beszélgetésen megjelent alkotók meséltek a kiállításban szereplő munkáik keletkezéséről, arról, miként kötődnek a témának választott épülethez, helyszínhez, a városhoz. A kiállított művek között van rézkarc, akvarell, olajfestmény, ceruzarajz, szénrajz és fotográfia is. Alkotóik: Czétány Lászlóné, Deák Attila, Durczy Balázs, Gulyás József, Kovács György, Nagy Zoltán, Őri Gábor, Pap Gabriella, Rápolti Enikő, Szentkirályi Attila, Szita Veronika, Tilinger Sándor, Virág Kristóf. A kiállítás december közepéig látható. A megnyitó után Takács Istvánná helytörténész Beszélő házak című előadását hallgatták meg az érdeklődők. Dombóvár több mint ötven helyi védelem alatt álló épülettel büszkélkedhet. Takács Istvánná ezekről az utcaképet meghatározó, egyedi építészeti értékeket képviselő épületekről, illetve a város társadalmi és demográfiai változásokról beszélt. H. E. Huszárlaktanya, internálótábor Az egykori ferences kolostor a szerzetesek kiköltözése után előbb a császári hadsereg raktára lett, 1870-ben pedig a vá ros tulajdonába került, és huszárlaktanyaként használták a II. világháború végéig. Ezután 1949-ig internálótáborként működött, majd 1954-ig szükséglakásokat alakítottak ki benne. 1954-től itt kezdte meg működését a tolnai Földvári Mihály Gimnázium, amely 1995-ben költözött új helyére. A rendház épületének emeleti részén a tolnai zeneiskola, a földszinten néhány évig a tolnai várostörténeti kiállítás kapott helyet, jelenleg a Gesztenyéskert óvoda működik ott. A ferencesek egykori templomát a 18. század végétöl gazdasági célokra használták. Az 1844-es nagy tolnai tűzvészben a benne tárolt hatalmas mennyiségű dohány és az épület is megsemmisült. Ma az egykori pedagóguslakásból kialakított tolnai civil ház található a helyén. A teveli pihenőnél sokan csodájára jártak a kilencven oldtimernek Autócsodák a megye útjain TEVEL Idén is a Total Chrono Classic-kal zárul az Oldtimer Szuperkupa sorozat szeptember utolsó hétvégéjén. 2016-ban ötödik alkalommal rajtoltak el a veteránautók a székesfehérvári Országalmától, hogy Tolna és Somogy megye útjait bejárva végül megérkezzenek a magyar tenger déli partjára, a befutó helyszínéül szolgáló balatonlellei BL Yachtclubba. A teveli Gányi Vendéglőnél és 'Vendégháznál egy frissítőre megállt a 90 versenyző, így az érdeklődők a csodálatos őszi napsütésben megcsodálhatták az oldtimereket. A rekordhosszúságú, 300 km-es útvonal a megyében Simontornyát, Regölyt és Dombóvári is érintette, az ebédet új helyszínen, Kaposváron fogyaszthatták el a résztvevők. A túra az AHC-sorozat utolsó futama volt egyben, több külföldi indulóval. A legkevesebb hibapontot, mindössze 121-et Ilkovits Ádám és Kemenes Csilla szerezte, megelőzve ezzel az Erdélyi házaspárt, és a Csehországból érkezett Albert Pance-Anna Ruthová csapatot. Az Oldtimer Szuperkupa idei bajnoka a 9. helyen célba érkező Marosi György-Marosiné Vince Ágota (Alfa Romeo Giulia) páros lett, megelőzve a Janzer György-Janzer Szonja (Zsiguli) és a Gál István-Juhász Zsuzsanna (Porsche 356) párost. B. L. arr. EJT íiíim máiauíinmiui immiu iimimi na 'imaiiiíf sa ÍBFSÜ6B Ez az Mercedes SL 300 volt a legdrágább: értéke 1,5 millió euró Egyensúlyban a költségvetés BONYHÁD Minden a 18 napirendi pontnak zöld utat adott a grémium a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. Ezek között szerepelt az önkormányzat 2016. évi költségvetésének és végrehajtásának rendjéről szóló módosítás. Több változást is átvezettek, ugyanakkor ez nem befolyásolja a költségvetés egyensúlyát, köszönhetően a februári körültekintő tervezésnek. A tételek közül kiemelhető például az a 300 ezer forintos szigetelési hozzájárulás, amit a Dr. Kolta László utca 35-39. számú társasházak számára biztosítottak. A tanácskozáson döntés született arról is, hogy Bonyhád -folytatva a hagyományokat - csatlakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási pályázati rendszer 2017-es fordulójához. A TOP-3.2.2-15 projekt tervezői szerződéskötése kapcsán az operatív pályázatokról is szóltak, kiemelve projektjeik sikerében bízva, hogy az említett már döntésre jogosult pályázat is bizakodásra ad okot. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ igazgatói állására jelentkező két pályázó közül, a korábban véleményt formált szakmai bizottság álláspontját is alapul véve a jelenlegi vezetőt, Juhász Józsát bízták meg újabb öt évre a vezetői feladatok ellátásával. H. É.
