Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-05 / 208. szám
2016. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 Gyéríteni kell a hódok túl nagyra nőtt állományát SZEKTGOTTHÁRD A természetvédelem ma már szervesen összekapcsolódik a vadászattal, a vadgazdálkodással - mondta tegnap a kömyezetügyért felelős államtitkár a Vas megyei vadásznap megnyitóján. V. Németh Zsolt szerint a vadászok nemcsak óvják a természetet, de ha túlszaporodik egy állatpopuláció, a szakszerű gyérítésben is segítséget nyújtanak. Példaként említette a Magyarországra visszatelepült hódokat, amelyeket védetté minősítettek, de nincs a területen természetes ellenségük - medve vagy farkas így Győr-Moson-Sopron megyében annyira túlszaporodtak, hogy komoly károkat okoznak. Ezért szigorúan ellenőrzött körülmények között gyéríteni kell őket. V. Németh elmondta, az állam kivonul a kutyatenyésztésből, de az őshonos magyar kutyafajta, köztük négy vadászkutya faj - magyar agár, erdélyi kopó, simaszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla - génmegőrzése érdekében állami génmegőrzési programot indítanak, megakadályozva a beltenyészetek kialakulását és javítva a fajtajellemzőket. MTl/MW Egyre terjed a rugalmas munkaidő BUDAPEST A mikro- és kisvállalkozások 50, illetve 45 százaléka alkalmazza a rugalmas munkaidőt az atipikus foglalkoztatási formák közül, a részmunkaidős megoldás a kisvállalkozások 61 százalékánál fordul elő, a mikrovállalkozásoknak a 22 százaléka él ezzel a lehetőséggel - derül ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. megbízásából a KutatóPont által készült felmérésben. A mikro- és kisvállalkozásoknak a 78, illetve 63 százaléka tartja hasznosnak a rugalmas munkaidőt. Az otthonról végezhető munka nem terjedt el a körükben, ennek a foglalkoztatási formának az aránya mindössze 8, illetve 7 százalék. A mikrovállalkozások szinte egyáltalán nem szoktak munkaerőt kölcsönözni, a kis cégek hatoda alkalmazza ezt. MTl/MW ATh3Z31P A szervizek, a tisztítók, a plasztikai sebészek | és a diszkóüzemeltetők is lemaradásban vannak Óránként 90 online kasszát kellene üzembe állítani Késésben vannak az autószerelők is A vállalkozások is nagy lemaradásban vannak pénztárgép-beszerzésben. A szervizek, tisztítók, plasztikai sebészek és diszkóüzemeltetők kevesebb mint tíz százaléka igényelt eddig a pénztárgéphez üzembehelyezési kódot. Várkonyi Iván/Világgazdaság kozpontiszerkesyaseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Azok a vállalkozók is óriási késésben vannak az online pénztárgép beszerzésében, akiket újonnan köteleztek erre - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból. A Világgazdaság kérdésére válaszolva a hivatal azt közölte: az autó- és motorszervizek, a tisztítási szolgáltatók, a plasztikai sebészetek és a táncterem- (vagyis diszkó-) üzemeltetők eddig összesen 1515 olyan üzembehelyezési kódot igényeltek, amelynek megléte feltétele a kassza beüzemelésének. A hatóság szerint 18 ezer vállalkozás érintett, ami azt jelenti: a bevezetés előtt egy hónappal kevesebb mint tíz százalékuk gondolt arra, hogy lépéseket kellene tennie az online pénztárgép beszerzése érdekében. Mint megírtuk, az online kasszák bevezetésének újabb körében az érintett vállalkozóknak október elsejéig kell a gépeket üzembe állítaniuk. Nagy problémát jelent azonban a számukra, hogy nincs olyan online kassza, amelyet érdemes volna megvásárolniuk. Raktáron ugyan van jó néhány készülék, a forgalmazóiénál is kaphatók, ám egyelőre egyik se felel meg azoknak az új kritériumoknak, amelyeket teljesíteni kellene. A rendelkezések szerint ugyanis az érintett kör csak olyan kasszát vásárolhat, amely kicsit többet tud, mint a régiek (például képes a sztornó utasítás fogadására, és lehetővé teszi az „újramegszemélyesítést”, vagyis azt, hogy a gépet átadják egy másik cégnek). A felhasználók kényelmét szolgáló megoldások azonban most hátrányt jelentenek: nem készültek el ugyanis a fejlesztések, és nem lehet olyan gépet kapni a piacon, amely erre képes lenne. A probléma kettős: az új tulajdonságokat előbb ki kell fejleszteni a kormányzati elvárásoknak megfelelően, majd erről tanúsítványt is kell szerezni az állami szervektől (jelesül a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivataltól) ahhoz, hogy a kasszák megfelelőnek minősüljenek. Az átprogramozás maga - típustól függően - egy szoftverfrissítéssel is megoldható lenne. A gondot azonban az okozza, hogy a fejlesztéssel és az engedélyezéssel senki sincs kész: a múlt hétig mindössze egyetlen cég jelentkezett a hivatalnál, hogy hagyják jóvá a fejlesztését (de mindjárt két gepre). A szereplők egymásra mutogatnak az ügyben: a forgalmazók szerint a NAV bocsátotta későn rendelkezésre azokat az előírásokat és tesztfelületeket, amelyek a fejlesztéshez szükségesek volnának, a hivatal viszont azt gondolja, hogy jól dolgozott, és a piaci szereplők késlekednek. Akármi is az igazság, a tény az, hogy ma nem kapni olyan gépety amilyenre október elsején 18 ezer vállalkozásnak szüksége volna. Ez egyébként kevesebb a korábban becsült körnél: a bevezetésről szóló döntéskor még 30 ezres létszámról volt szó. Ahhoz rohammunkára volna szükség, hogy október elsején mindenkinek, akinek kell, legyen új pénztárgépe. Ha ma megkapná az engedélyt az első fejlesztés (és pont ezekből a gépekből lenne is 18-20 ezer egyből a raktáron), akkor is napi 900 kasszát, vagyis 10 órás munkanapokkal számolva is, óránként 90 gépet kellene kiszórni a vállalkozásokhoz. Miután a gépek eladása nem öt perc - a beüzemelés, megszemélyesítés és regisztráció meg a betanítás miatt egy mobiltelefon eladásának idejével azért minimum számolni kell -, ezért ehhez meglehetősen nagy disztribúciós hálózatra volna szükség, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. így igencsak kicsi az esélye annak, hogy mindenki kaszszához jusson, holott október elsején ennek üzemeltetését követelheti a NAV. Az érintett kör mindenesetre egyet biztosan tehet: igényel egy regisztrációs kódot addig is, amíg lesz engedélyezett új típusú kassza, hogy bizonyítsa, a tőle elvárható gondossággal próbált eljárni a beszerzéskor. A NAV adataiból azonban úgy látszik, egyelőre erről is kevesen értesültek. Nincs jelenleg megfelelő kassza a piacon Több ütemben emelkedik az egészségügyi dolgozók bére BUDAPEST Az egészségügyben dolgozók bére az elkövetkező években több ütemben emelkedik - nyilatkozta az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek. Ónodi-Szűcs Zoltán arra emlékeztetett, hogy az ágazati érdekvédelmi szervezetekkel történt nyári bérmegállapodás eredményeként idén szeptember elsején a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére nőtt. A szakorvosok és szakgyógyszerészek alapbére szeptember elsején bruttó 107 ezer forinttal nőtt, míg második ütemben jövő év november elsején újabb 100 ezer forinttal emelkedik, így a fizetésük két év alatt 207 ezer forinttal lesz magasabb. A szakdolgozók (kórházi ápolók) bére jövő novemberben 12, majd 2018-ban és 2019-ben újabb 8-8 százalékkal nő, 2019- re átlagosan 65 százalékkal emelkedik. A szakdolgozók idei átlagos béremelése 26,5 százalékos lesz, differenciáltan a végzettségük és a munkában eltöltött idejük függvényében. Ez összesen körülbelül 78 ezer dolgozót érint, a béremelés az Országos Mentőszolgálat orvosait, szakdolgozóit is érinti. Egy 31-33 éves munkaviszonyban foglalkoztatott szakápoló alapbére szeptembertől 35 ezer forinttal emelkedett, a béremelési program végére összesen bruttó 88 618 ezerrel 228 650 forintra nő. Egy 16-18 éves munkaviszonyban foglalkoztatott aneszteziológiai szakasszisztens alapbére szeptemberben 47 ezer forinttal emelkedett, a program végére öszszesen bruttó 103 ezer forintos többlettel, eléri a 238 475 forintot. A rezidensek alapbéremelése jövő novemberben 50 ezer forint lesz. Az idei béremelésekre 19,5 milliárd, jövőre 82,6 milliárd forintot fordít a költségvetés. Az elmúlt években az egészségügyi dolgozók bérrendezésére 300 milliárdot fordított a kormány. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben mintegy 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. MTl/MW A kamatok már nem csökkennek, de a hitel még kelendő Tovább adósodott a lakosság A fogyasztási hitelek is jól fogynak MAGYARORSZÁG Júliusban is sorban álltak a háztartások a bankokban hitelért - írta a Világgazdaság. A jegybank adatai szerint a lakossági ügyfelek több mint 42 milliárd forintnyi lakáshitelre és bő 29 milliárd forinthitelre kötöttek szerződést. A hitelintézetek a hónap folyamán 37,7 milliárdnyi lakáshitelt helyeztek ki. A megélénkült hitelkeresletnek köszönhetően a háztartások immár harmadik hónapja számítanak nettó hitelfelvevőnek, vagyis vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. Júliusban 1,5 milliárddal haladta meg a hitelfelvételek volumene a törlesztésekét. A háztartások hitelállománya ennek ellenére még mindig nagyon alacsony, július végén csupán 5760 milliárd volt, ez kilencéves mélypont. A lakáshitelek volumene már három hónapja nő, és lassan elérheti a 3000 milliárdot. A szabad felhasználású jelzáloghitelek inkább kifelé futnak, a lakosság egyelőre még az egykori devizaalapú kölcsönöket igyekszik visszafizetni. Míg lakásvásárlásra havi átlagban 40 milliárdnál is többet igényelnek az ügyfelek, szabad felhasználású jelzáloghiteiből ennek csak a tizede fogy. Pedig a hitelintézetek folyamatosan akcióznak a szabad felhasználású jelzáloghitelekkel is, főleg adósságrendezésre ajánlva a konstrukciókat. A jelzálog-fedezetű kölcsönök kamata júliusban már nem csökkent tovább. Lakáscélú hitelt átlagosan 4,95 százalékos kamattal lehetett igényelni, a szabad felhasználású kölcsönöknél a ráta 6,26 százalékos volt. A fedezet nélküli fogyasztási hitelek sokkal jobban fogynak, mint a jelzálogalapúak. A havi folyósítás lassan eléri a 30 milliárdot. Az árverseny a piacon a személyi hiteleknél a legnagyobb, a kamatok júliusban is tovább csökkentek. Egy átlagos személyi hitelt alig több mint 16 százalékos kamattal kínáltak a hitelintézetek, de aki hajlandó volt változó kamatozású konstrukciót felvenni, többnyire 14 százalék alatti ajánlatokat kapott. A gépjárműhitelek kamata 15 százalék körül maradt, az áruhiteleké nagyot ugrott, amiben szerepe lehetett a nyári nagy sporteseményeknek, amikor megnő a kereslet a részletre vásárolható elektromos berendezésekre. A júniusban még bőven 20 százalék alatti áruhitelkamatok 23 százalék fölé emelkedtek. A magas kamatozású hitelekből kevés fogy. Áruhitelből mindössze 1,7 milliárdnyit sikerült eladni, és a szintén drága folyószámla-, valamint kártyahitelek volumene is folyamatosan csökken. Valószínűleg a reálbérek növekedésének is köszönhető, hogy a háztartások folyószámlái mindössze 387 milliárdos mínuszban voltak július végén, ez hétéves mélypont. A méregdrága kártyahitelektől szintén szabadul a lakosság, a kamatozó állomány már alig éri el a 120 milliárdot. H. B. Megélénkült ebben az évben a hitelkereslet
