Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-05 / 208. szám
g GAZDASÁG-KÖZÉLET 2016. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ HÍREK Brexit: „Lesznek nehéz időszakok“ LONDON „Lesznek nehéz időszakok abban a folyamatban, amely elvezet majd Nagy-Britannia kiválásához az EU-ból, de derűlátóan ítélem meg a hosszabb távú kilátásokat“- nyilatkozta Theres May a BBC-nek. A brit kormányfő arra a felvetésre, hogy az uniós társállamokból érkezett munkavállalók komolyan aggódnak jövőjük miatt, kijelentette: addig, amíg Nagy-Britannia az EU tagja, a külföldön született, Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok pozíciója semmiképpen sem változik. May azt szeretné, ha jelenlegi státusukat a jövőben is garantálni tudná, és arra számít, hogy ezt meg is tudja tenni. Ez egyetlen esetben nem lenne lehetséges: akkor, ha a külföldi EU-tagállamokban élő brit állampolgárok státusát nem garantálják a fogadó országok. MTI/MW Tízezrek tüntettek az abortusz ellen SANTIAGO DE CHILE Tízezrek vonultak utcára szombaton a chilei főváros központjában, hogy tüntessenek a teljes abortusztilalom részleges feloldása ellen. Az Élet Ünnepének nevezett demonstrációra a keresztény egyházak vezetői hívták az embereket, mert kedden szavaz a szenátus egészségügyi bizottsága a kormány törvényjavaslatáról, amelynek értelmében három esetben engedélyeznék a terhességmegszakítást: ha az anya életveszélyben van, ha a babának nincs esélye a túlélésre, és ha nemi erőszak következménye a terhesség. Chilében most bármelyik fenti esetben börtön fenyegeti azt a nőt, aki az abortuszt választja. MTI/MW Koalícióra szorulhatnak HORVÁTORSZÁG A legújabb közvélemény-kutatások szerint sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud abszolút többséget szerezni az egy hét múlva esedékes előre hozott parlamenti választásokon Horvátországban. A Hendla intézet szerint az SDP-nek 61, a HDZ-nek 56 mandátuma lehet a parlamentben. MTI/MW Az önkéntes pénztárak 24 milliárd forintot termeltek Komoly hozamok a nyugdíjkasszáknál A Brexit átmenetileg a nyugdíjalapokat is megpöckölte, és a második negyedéves hozamok gyengék a kasszáknál, de azóta már ismét felfelé mennek a portfoliók. A legjobb nyugdíjalapok évesített hozama az idén 8-9 százalék körül van. Herman Bernadett kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG A hazai nyugdíjkasszák is megszenvedték a Brexitet, de csak átmenetileg. A június végi népszavazás kisebb pánikot okozott a tőzsdéken, nem kis részben ennek is köszönhető, hogy a jegybank szerint hozamok szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak is enyhe mínuszban zárták a második negyedévet. A teljes első félév azonban mindkét pénztártípusnál jól sikerült, az önkéntes nyugdíjkasszák öszszesen több mint 24 milliárd forintnyi, a magánkasszák pedig 6 milliárdot meghaladó hozamot termeltek. Ez évesítve az önkéntes pénztáraknál átlagosan 4 százalék fölötti, a magánkasszáknál 5,5 százalékot meghaladó hozamot jelent. Mindkét pénztártípus bőven reálhozamot termelt, és az állampapírokat meghaladó hozamot ért el. Azóta még tovább emelkedtek az árfolyamok. Augusztus közepén a magánkasszák növekedési alapjainak az árfolyama már 5-6 százalékkal magasabban volt, mint az év elején, ez évesítve 8 százalék körüli hozamot jelent. Az önkéntes kasszáknál a magas részvényaránnyal működő portfoliók január óta nemritkán már 5 százalék fölötti nyereségben járnak, az évesített hozamuk 7-9 százalék között van. A pénztárak taglétszáma a viszonylag jó hozamok ellenére nem nő. Az öt évvel ezelőtt államosított magánnyugdíjpénztárak esetében ez érthető, hiszen új tagokat nem toboroznak, és az sem tisztázott még, hogy annak az 58 ezer tagnak, aki ragaszkodik az egyéni számlájához, hogyan fizetnek majd járadékot. A megmaradt tagság már szép összeget halmozott fel, a megtakarításuk volumene 223 milliárd forint fölött van, egy átlagos számlán 3,8 millió forintnál is több pénz található. Az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma az első negyedévben hosszú idő után nőtt valamelyest. A bővülés átmenetinek bizonyult, a második negyedévben kevesebben léptek be, mint ahányan kiléptek, illetve nyugdíjba vonultak, így a taglétszám 1,147 millió főre süllyedt. A pénztártagok átlagos vagyona emelkedett, június végén egy átlagos önkéntes számlán 1,038 millió forint volt. Az önkéntes pénztárakba az első félévben 48,5 milliárdos befizetés érkezett, a tagok csaknem 29 milliárdnyi tagdíjat fizettek, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás megközelítette a 19 milliárdot. A tagok egyéni befizetései 10 százalékkal nőttek 2015- höz képest, de a cafetérián belül is népszerű maradt a nyugdíjpénztár, ugyanis a munkáltatók is 4,4 százalékkal többet fizettek, mint tavaly. Ez alapján a nyugdíjpénztárak jó eséllyel vágnak neki a szigorodó cafetériaszabályokat hozó 2017-es évnek is. Törékeny nyereség, fogy a működési célra képzett tartalék Önkéntes nyugdíjpénztári portfoliók (milliárd forint) 1200 A nyugdíjpénztárak közül a magánkasszák működési szinten szerényen ugyan, de még mindig nyereségesek. Az első félévben a négy megmaradt intézmény 61 millió forintos pluszban állt, ez 80 millió forinttal kevesebb a március végi nyereségnél. Ez a nyereség tovább csökkenhet, tekintettel arra, hogy több pénztár már az év elején bekérte az egész évre szóló működési célú adományokat, az ebből képzett tartalékok pedig folyamatosan fogynak. Az önkéntes nyugdíjkasszák működési eredménye továbbra is negatív, a hozamok viszont jók, és az intézmények a nem fizető tagok számláiról (ez becslések szerint a tagság fele lehet) a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Az így elvont 673 millió forint az első félévben pedig kompenzálta a szektor veszteségeit. Brüsszel továbbra is tárgyalna aTTIP-ről HANGCSOU „A több uniós tagállamból is érkező bírálatok ellenére Brüsszel folytatja a tárgyalásokat a vitatott transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP), tovább fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal” - hangsúlyozta tegnap Jean-Claude Juncker a kíniai Hangcsouban a G20-as csúcson. Az Európai Bizottság elnöke szerint a TTIP megkötése európai érdek, a megállapodás kedvezően hat az európai gazdaságra és munkaerőpiacra. A TTIP-tárgyalások folytatása ellen lépett fel a közelmúltban mások mellett Franciaország és Németország, mivel szerintük az Egyesült Államok nem hajlandó olyan kereskedelmi kedvezményeket biztosítani, amelyek alapján megérné Európának a megállapodás aláírni. Az EU-tagországok kereskedelmi minisztereinek szeptember végi ülésén szóba kerülhet a Washingtonnal folyó tárgyalások leállításának a kérdése. Juncker felszólította Kínát arra, hogy egy olyan rendszert dolgozzon ki, amely képes kezelni a mostanihoz hasonló ipari kapacitástöbbletet. A bizottsági elnök szerint „elfogadhatatlan”, hogy az európai acélágazat olyan sok munkahelyet veszített el az elmúlt években. Az Európai Bizottság elnöke védelmébe vette az Apple cég ellen néhány napja hozott EB-döntést. Azt mondta, hogy jogilag megalapozott az a vád, miszerint az amerikai cég tiltott állami támogatásban részesült, amikor Írország adókedvezményt nyújtott. A vendéglátó Hszi Csin-ping azt mondta: „minden nehézség ellenére azon kell dolgozni, hogy nyitottabb legyen a világgazdaság, egyszerűsíteni és liberalizálni kell a kereskedelmet és a beruházásokat”. A kínai elnök szerint „részben a beruházások felpörgetése révén lehet túljutni a jelenlegi globális nehézségeken”, egyben felszólította a G20-akat arrä, hogy koordinálják fiskális, hitel- és szerkezeti politikájukat a szükséges reformok végrehajtása során, élénkítsék továbbá a keresletet, aminek révén elérhető a globális gazdasági növekedés gyorsulása. MTI/MW Az „isteni irgalmasság nagylelkű szétosztójának” nevezte Ferenc pápa a Nobel-békedíjas apácát Szentté avatták Kalkuttai Teréz anyát VATIKAN Ferenc pápa tegnap szentté avatta a római Szent Péter téren Boldog Kalkuttai Teréz anyát, Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját mintegy százezer ember előtt. A szabadtéri szentmisén megjelent több állam- és kormányfő és az a férfi is, aki 2008-ban feleségének a Teréz anyához intézett imádsága hatására gyógyult meg addigi bénulásos és az orvosok által halálosnak nyilvánított betegségéből. Ez a csoda eredményezte az 1997. szeptember 5-én elhunyt, albán származású Teréz anya szentté avatását. A „szegények angyalaként” is emlegetett Teréz anyát már életében sokan szentként tisztelték. Egy másik csodáért - egy bengáli asszony rákbetegségből való felgyógyulásáért - 2003. október 19-én már boldoggá avatta II. János Pál pápa az 1910-ben Agnes Gonxha Bojaxhiu néven született apácát. Ferenc pápa az „isteni irgalmasság nagylelkű szétosztójának” nevezte Teréz anyát, aki „odahajolt a kimerült emberek felé”, elismerve Isten adta méltóságukat. Felemelte hangját a világ hatalmasságai előtt, hogy ismerjék be a szegényekkel szemben elkövetett vétkeiket. „Számára az irgalmasság az a só volt, amely megízesítette minden tettét” - mondta a pápa. „Az irgalmasság fáradhatatlan munkatársa segítsen abban, hogy cselekedeteink egyetlen kritériuma az ingyenes szeretet legyen, amely nem ismer semmiféle ideológiát. Hordozzuk szívünkben Teréz anya nevetését, és ajándékozzuk oda mindenkinek, akivel találkozunk utunk során, különös tekintettel a szenvedőkre” - hangsúlyozta Ferenc pápa. Kritikus hangok is voltak azonban a szentté avatással kapcsolatban. A bírálók szerint csak a szegénység tünetei, nem pedig okai ellen vette fel a harcot, támadták, mert elutasította az abortuszt, a fogamzásgátlást és a válást. Sérelmezték, hogy komoly hiányosságok voltak a higiénia területén a rend által működtetett otthonokban és kórházakban, fertőtlenítés nélkül többször használtak injekciós tűket, megfelelő fájdalomcsillapítást sem alkalmaztak. Halála után előkerültek olyan levelek, amelyekből kiderül, Teréz anya nemegyszer kételkedett Istenben. Teréz anya 1929-ben került Indiába, 1948- tól kezdte el Kalkutta szegénynegyedeit járva összeszedni, ápolni, tanítani az utcán élő embereket, 1997-ben halt meg. A „szegények angyala” által alapított rend keretében ma mintegy ötezer nővér dolgozik a világ 150 országában. MTI/MW Ferenc pápa szerint Teréz anya odahajolt a kimerült emberek felé
