Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-20 / 221. szám

2016. SZEPTEMBER 20., KEDD Hétfőtől várja az úszni vágyó­kat az ideiglenes fedett uszoda a megyeszékhelyen. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÄRD A megnyitást be­harangozó sajtótájékoztatóan Csillag Balázs, a Szekszárdi Sportközpont Nkft. ügyvezető­je néhány változásról számolt be. - Tavaly az üzembe helye­zés nem volt zökkenőmentes, az idei évben azonban a tech­nológiai sorrendet betartva, a kipróbált rendszereknek (szel­lőztetés, légtechnika) köszön­hetően sikerült az ígért idő­pontra összehozni a nyitást - jegyezte meg a vezető. - An­nak ellenére néhány változta­tást eszközöltünk, hogy ugyan­azt a 25 méteres medencét fed­tük le - nyolc sáv lett kialakít­va. A legfontosabb, hogy a sá­tor megközelítése a strand és élményfürdő főbejáratán ke­resztül történik. Ennek egyik oka, hogy az idei évtől üzemel a szauna is, ami miatt tavaly sok kérdést kaptunk. A gőz­kabin hétköznapokon és hét­végén is - az uszodától elkülö­nülve - üzemel. Szintén fontos, hogy az öltöző és WC-konténe­­rek a tavalyihoz képest száz négyzetméterrel nagyobb, két­rétegű sátor alá kerültek. A na­gyobb térnek köszönhetően van egy kis pihenőrész is, amit a szülők, edzők használhat­nak, illetve a különböző sport­ágak képviselői a szárazföldi nyújtó- és bemelegítő gyakor­latokat el tudják végezni. Csillag Balázs hozzátet­te: üresjáratokkal nem szá­molnak. Az oktatási intézmé­nyekkel korábban egyeztet­tek, mintegy hatszáz gyereket tudnak kiszolgálni délután háromig az órarend szerinti beosztásban. A zsúfoltságot némiképp enyhíti majd, hogy októbertől keddi és csütörtö­ki napokon már az egyetemi kar létesítménye, és megnyit­ja kapuit. Az ügyvezető meg­említette, a medence hátrá­nya, hogy az úszásoktatás ke­retében a kezdőket a vízmély­ség miatt nem lehet tanítani, csak a haladókat. A víz hőmér­séklete 27 Celsius-fok, a leve­gőé mindig a külső hőmérsék­let függvénye (plusz, mínusz 2 Celsius), ezt az automata lég­kezelő berendezés szabályoz­za, amellyel a hőfokot és a pá­ratartalmat is befolyásolni tudják a sátorban. A város lakossága hétköz­napokon 6-tól 17 óráig tudja használni a medencét, utána a versenysportok (úszás, ví­zilabda, triatlon) képviselői veszik birtokukba. A hétvé­géken pedig 7.30-tól 17 óráig várják a vendégeket. Az uszo­dahasználat díjai nem változ­tak. A jegyárakról és a szol­gáltatásokról minden infor­máció megtalálható a www. szekszárdisport.hu oldalon a fedett uszoda menüpont alatt. A sátor egyébként csak négy ünnepnapon (karácsony, hús­vét, újév, Mindenszentek) nem lesz nyitva. Az ideiglenes fedett uszo­da 2017. május 12-ig működik, majd május 20-án kinyit a für­dő, indul a strandszezon. Sok a kérdőjel A régi sátortetős városi uszo­dáról - amely a Vízmű Kft. tu­lajdona - készült egy statikai szakvélemény, amelyben sze­repel, hogy jelenlegi állapo­tában életveszélyes. A város, mint a kft. tulajdonosa, továb­bi vizsgálatokat kezdeménye­zett, hogy kiderüljön, valójában milyen állapotban van a tető­­szerkezet. Az épület fel lett áll­ványozva, a paplanszigetelést egy gerendaközön teljesen le­szedték. A Toldi utcai létesít­mény későbbi hasznosításá­nak kérdése a város és Vízmű hatásköre, az biztos, hogy az új uszoda a strand mellé épül. Nincs aláírt támogatási szerződés Az új uszodával kapcsolatban Csillag Balázs elmondta, épí­tési engedélye, minden szük­séges dokumentációja meg­van ahhoz, hogy elkezdődhes­sen a kivitelezése. A Modem Városok Programban a vá­ros erre külön támogatást ka­pott, amellett, hogy a vízilab­da. mint látványcsapatsport a vízilabda-szövetség támoga­tói határozata alapján 926 mil­lió forint társasági adót kala­­polhat össze. Ennek több mint felét, 530 milliót már begyűj­tött a Sportközpont. A beruhá­zás tervezett összértéke bruttó 2,4 milliárd forint, arra a mű­szaki tartalomra (25x33 mé­teres medence), amiről a köz­gyűlés döntött. Az építkezésnek van egy jogi - közbeszerzési eljárás -, és egy műszaki-technológiai háttere, amit az időjárás befolyásolhat. A cél az. hogy a 2017-es téli szezon már az új uszodában kezdődjön, de ahogy telik az idő, értelemszerűen erre egy­re kevesebb az esély. Szakér­tők szerint az épitkezést egy év alatt be lehet fejezni. Az idő­igényes, kevésbé látványos fo­lyamatok, technológiai, gépé­szeti, burkolási munkák tarta­nak a legtovább. Négyszázötven éve, hogy Zrínyi Miklós hős társai élén ki­rohant Szigetvár várából a biztos halálba. Az éremnek azonban nem kettő, sőt nem is három, hanem nagyon sok oldala van. Szigetváron például egymás mellett áll egyfor­ma méretben 1. Szulejmán és Zrínyi szobra, amelyeket 1997-ben a nemes ellenfélnek állítottak a törökök. A két kiváló hadvezér közösen tekint hősi csatájuk színhelyére, Sziget várára. Mint tudjuk a szultán is ott halt meg. A tények azonban ettől még tények maradnak. Azért ne higy­­gyünk el mindent az igen népszerű török tévésorozatnak, mert ugyan valóban nagy uralkodó és hadvezér volt, meg tömeggyil­kos. Mohács után például több ezer magyart lefejeztetett, pe­dig már győztek. És ha már itt voltak, maradtak is 150 évig. Tessék csak kicsit hozzáol­vasni, milyen következmé­nyekkel járt a török uralom. Ugyanakkor Erdélynek török segítséggel sikerült megőriz­nie viszonylagos függetlensé­gét. Legalábbis a Habsburgoktól. Ha ezeket tudjuk, azt is tud­nunk kell, hogy a kései utódok nem felelősek a múltért. Öt Osz­mán-házi hercegnő is ellátogatott Szigetvárra, és azt írják a la­pok, hogy körülbelül 200 leszármazottról tudni. Szétszórva él­nek szerte a világban, mint a magyar arisztokraták. Kisebb ügyekben is volt vita Szigetvár kapcsán. 1968. szeptem­ber 8-án állították fel a Kossuth-díjas Somogyi József lovas szob­rát, amely attól különös, hogy a rettenetét és hősiességet nem az emberalak, hanem a ló fejezi ki. Emlékszem a bírálatokra, hogy milyen ortopéd a ló, amit a művész azzal zárt le Medgyessy Feren­cet idézve: Nem lú az, fiam, hanem szobor. Még szerencse, hogy „A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés”. Besigheim-nap sok játékkal Ügyességi játékokat, kézműves-foglakozásokat szerveztek BÁTASZÉK Idén 8. alkalommal rendezték meg Bátaszéken a testvérvárosról elnevezett ját­szótéren a Besigheim-napot. Az egész napra szóló programokat a városi könyvtár és a helyi nagy­­családosok egyesülete közösen szervezte. Sági Lajosné, a váro­si könyvtár vezetője elmondta, családostól jöttek a gyerekek, akiknek számtalan programot - sor- és ügyességi játékok, kéz­műves foglakozások - szervez­tek. Nagyon népszerű volt idén is a madárijesztő jelmez, amit so­kan magukra öltöttek. Minden évben e napon a legtöbb szava­zatot kapó kisgyermek megkap­ja a játszótér kulcsát, idén Bara­bás Levente 3. osztályos kisfiú vehette át dr. Bozsolik Róbert polgármestertől. Szintén hagyo­mány, hogy egy befőttes üveg­ben elteszik azok nevét, akik ott voltak a Besigheimi-napon, idén is így volt. A tavalyi évi üveget pedig elővették a szervezők, és azokat, akik idén is ott voltak az eseményen, egy-egy csokival ju­talmazták. M. I. Sikeresen szerepeltek a baleset-helyszínelők az országos versenyen Gyakorlatban másodikak lettek HAJMÁS Kiemelkedő eredmé­nyeket értek el a Tolna megyei helyszínelők a VI. Országos Bal­esethelyszínelő Szakmai Verse­nyen, amelyet szeptember 13- 15. között a Somogy megyei Hajmáson rendeztek meg. A megmérettetésen Tolna megyét Kovács Roland és Csasznyi Dá­niel főtörzsőrmester képvisel­te. A két versenyzőt Komlósi­­né Kiss Anett címzetes őrnagy készítette fel. A versenyzőknek szakmai elméleti, KRESZ, veze­téstechnikai, valamint gyakor­lati tudásukról kellett számot adniuk. A szakmai elméleti és KRESZ tudás egyéni értékelésé­ben Kovács Roland a 3. helyen végzett. Kovács Roland (jobbról) és Csasznyi Dániel Komlósiné Kiss Anett-tel A szakmai gyakorlati verseny­­feladatok 9 állomáson zajlottak, melyek végső értékelésében 2 ponttal maradtak le a Tolna me­gyeiek az I. helyről, így holtver­senyben Fejér megyével a 2. he­lyen végeztek 19 csapat közül. Az összetett versenyt egyébként éppen a Fejér Megyei Rendőr-fő­kapitányság csapata nyerte, a mieink a 8. helyen zártak. A megmérettetés célja a bal­eseti helyszínelést végző rend­őrök szakmai tudásának elmé­lyítése volt. A vetélkedés lehető­séget biztosított a szakmai gya­korlati és elméleti tapasztala­tok cseréjére, valamint az egy­más közötti információcserére is, közölte a rendőrség. 1.1. Több érmet hoztak a sárkányhajósok MOSZKVA-PAKS Paksiak is erő­sítették a magyar sárkányha­jó válogatottat az idei, Moszk­vában rendezett világbajnok­ságon. Hárman: Fehér Imre, Kirschner Zoltán és Prancz Zoltán több távon és összeállí­tásban is szerepelt a világver­senyen, ahol 200, 500 és 2000 méteres távokon mérték össze tudásukat a versenyzők kor­csoportonként férfi, női és ve­gyes kategóriákban. Prancz Zoltán, aki egyébként az atom­erőmű munkatársa és néha az erőmű sárkányhajó csapatát is erősíti, elmondta, hogy számos nemzetnél, így a magyaroknál is igaz, hogy ma is aktív vagy már visszavonult élvonalbeli kajak-kenus sportolók erősítik a válogatottat. Alapvetően ők is kajak-kenu edzéseken vesznek részt, illetve hetente egy alka­lommal Csepelen tartanak sár­kányhajó edzést. Moszkvában a paksiakkal erősített gárda mas­ters, azaz 40 fölötti kategóriá­ban szerzett két aranyat, mel­lette pedig begyűjtött még négy ezüst és két bronzérmet. A vi­lágversenyen 18 nemzet kép­viselői szálltak hajóba, de csak négy nemzetnek sikerült érmet szereznie, beleértve hazánkat. A legerősebb, Prancz Zoltán el­mondása szerint, Oroszország volt, 80 százalékban az ő sporto­lóik nyakába kerültek az arany­érmek. Vida T. Múlt és jövendő Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu i „A harcot, amelyet őseink vívtak, bé­kévé oldja az emlé­kezés”.

Next

/
Thumbnails
Contents