Tolnai Népújság, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-20 / 221. szám
2016. SZEPTEMBER 20., KEDD 4 ALMANACH 2016 - NAK Szentmise a száztíz éves templom tiszteletére Száztíz éve épült a falu impozáns római katolikus temploma. A kerek évforduló alkalmából a templom védőszentjének, Szent Mihály napjához közeli időpontban, szeptember 25-én, vagyis e hét vasárnapján 15 órától tartanak ünnepi szentmisét. Ezen dr. Udvardy György pécsi megyés püspök is részt vesz. A templom herczeg Esterházy Miklós kegyúr adományaiból épült. Erre az épület falán elhelyezett tábla is emlékeztet. A munkálatok több évig tartottak, végül 1906-ban szentelték fel a templomot, amelyet egyébként egy régi egyházi épület helyére emeltek, pontosabban annak egyik falához toldottak hozzá. Ez lehet az oka annak, hogy a bejárati ajtó nem a megszokott helyen, középen, az oltárral szemben van, hanem attól kicsit balra. A templomon különböző építészeti stílusok jellemzőit lehet felfedezni, és jóval nagyobb, mint az a Nakhoz hasonló méretű községekben megszokott, mivel az 1900- as évek elején még úgy építették meg, hogy a falu és a hozzátartozó puszták, kisebb települések hívei is elférjenek. A Nakon élő idősek őrzik eleik elbeszéléseit az építkezésről. Eszerint akkoriban sok diák érkezett a faluba, és a helyi fiatalokkal együtt vettek részt a munkában. Megerőltető fizikai munkát végeztek, a hátúkra kötött zsákokban egyenként cipelték fel a nagyméretű téglákat az állványzatra. Rácz Róbert polgármester a templom mai állapotával kapcsolatban elmondta, hogy nincs nagy baj, ugyanakkor a tetőszerkezet felújításra szorulna, illetve ott, ahol az előd épület alapja húzódik, feláznak a falak. A 110 éve épült templom A Mezőgazdasági Zrt.-vel közösen létrehozták a Nakoil Kft.-t Olajsajtolót terveznek A Fő utca csapadékvíz-elvezetésének korszerűsítése és a növényi magvakat sajtoló üzem létrehozása a legfontosabb feladat most Nakon. Mindkettőre pályázatot nyújtott be az önkormányzat, és bíznak a kedvező elbírálásban. Hanoi Erzsébet' NAK Szüreti felvonulás volt szombaton Nakon. Mintegy ötvenen vonultak végig a településen feldíszített járműveken. Volt, aki a hagyományokat követve, lovas kocsin tette meg az utat, így például a bíró és a bíróné, vagyis Gubicza Ferenc és neje, Gubiczáné Parki Hajnalka, sokan pedig traktor után kötött utánfutó platójára ültek fel. A menet résztvevőit öt állomáson várták a faluban, és frissítővel, harapnivalóval kínálták a táncosokat. A felvonuláson a tamási Sprint zenekar játszott. A kisbíró pedig az elmúlt évhez hasonlóan Brányi Béla volt, aki kidobolta a közelmúlt fontos történéseit. Ilyen például, hogy Nakoil Kft. néven céget alapított az önkormányzat a Naki Mezőgazdasági Zrt.-vel közösen. Rácz Róbert polgármester elmondta, hogy növényi magvak sajtolására szeretnének egy üzemet létrehozni. Ez munkahelyeket teremtene a településen, és hoszszú távon jelenthetne bevételt a falunak. Lényeges, hogy a feldolgozásra szánt növényeket is helyben termelik. Ennek már kialakult gyakorlata van Nakon, hiszen évek óta foglalkoznak gyógynövényekkel a közmunkások. A település híres a gyógyító rózsáiról, de tavaly például már olajtököt is vetettek, ami sikeres próbálkozásnak bizonyult. Az üzemet a falu központjában, egy jelenleg kihasználatlan épületben szeretnék kialakítani. A felújítást, valamint a munkához szükséges eszközök beszerzését pályázati forrásból reméli a faluvezetés. A jelentkezés egyik feltétele a kft. létrehozása volt. Rácz Róbert hozzátette: közel 50 millió forintra pályáztak, most a kedvező elbírálásra várnak. Amit lehet, persze állami és EU-s források bevonásával próbálnak megoldani, így például Voltak, akik traktor után kapcsolt utánfutón haladtak a menetben Sürgető feladat a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítése Mielőbbi megoldásra vár a Fő utca csapadékvíz-elvezetése Nakon. Rácz Róbert elmondta, hogy minden évben elmossák a települést a heves záporok, a kiadós esőzések, mivel a feltöltődött, leszűkült árokrendszer már nem képes megfelelő módon elvezetni a nagy mennyiségű csapadékot. Ezért a főútvonal mentén épült házakban rendre kárt tesz a sok víz. és iszap hömpölyög az utcán. Az önkormányzat szeretné, ha ez az állapot megszűnne, ezért pályázatot adtak be. Az előzetes számítások alapján 150 millió forintot tesznek ki a felújítás költségei. Pályázott az önkormányzat az árkok rendbetételére az óvoda tetejének felújítására is pályázott a falu. Ugyanakkor önerőre is támaszkodnak. Évek óta a Start munkaprogramban valósítják meg a járdafelújítást. A beton j árólapokat és a szegélyt is a közfoglalkoztatottak gyártják le, majd cserélik a burkolatot. Idén a Petőfi utca északi szakasza szépülhetett meg és vált járhatóbbá 1,2 kilométeren. Falunap is volt a közelmúltban Nakon. A program a parasztolimpiával kezdődött, ahol különböző játékos feladatok vártak a négytagú csapatokra. Volt például bálagörgetés, talicskázás vízzel telt teknővel, valamint létrafutás is oly’ módon, hogy mind a négy játékosnak be kellett bújnia egy létra fogai közé, és úgy kellett teljesíteniük egy szlalom pályát. Később Magyar Róbert adott elő slágereket, illetve Csocseszt hallhatta a közönség. De volt buborékshow és gyerekprogramok is. Sok a program Rácz Róbert polgármester arról is beszélt, hogy az IKSZT az átadása óta rengeteg programnak biztosít helyszínt. A gyerekek rendkívül változatos foglalkozásokkal várják. Hogy csak a közelmúlt eseményei közül említsünk néhányat: volt például gyertyaöntés, üvegfestés, kavicsfestés, az idősebbeknek sörpong, az ifjabbaknak szörppong. Pap-Urbán Beáta, aki kezdetek óta vezeti az IKSZT-t, azt hangsúlyozta, hogy igyekeznek felrázni a falu lakosságát, számos programot szerveznek, és próbálják bevonni a fiatalokat is. Idén végre sor kerülhetett a paraszti életmódot bemutató tájház berendezésére Iskolás csoportokat szeretnének fogadni Szinte már nyitásra kész a település tájháza, amelyet a Nak Községért Alapítvány vett gondozásába. Vörös András László elnök elmondta, hogy már tíz éve a szervezet tulajdonában van a gyűjteménynek helyet adó épület, ám ez idő alatt csak a felújítás valósult meg. Idén azonban a végre a berendezésre is sor kerülhetett. A bútorok egy része, például szekrények, ágyak a házzal együtt került az alapítványhoz, ám a használati tárgyakat fel kellett keresni. Vörös András László elárulta: gyerekkora óta gyűjt különböző régiségeket, így az elhelyezett tárgyak főként tőle származnak, de sok felajánlás is érkezett. Kaptak többek között bölcsőt, sarokpadot, rengeteg ruhát. Az elnök azt mondja, már csak egy-egy apróság hiányzik, így mondjuk egy bicska vagy egy pipa. Ugyanakkor cél, hogy össze tudják gyűjteni a ma már nem használt, de a régi korokat pontosan idéző ruhákat a faluban. Azokat szakszerűen tárolnák, megóvnák, a fiatalok pedig jeles alkalmakkor, mint amilyen a hétvégi szüreti felvonulás is volt, magukra ölthetnék. A tájházban most saját készítésű bábukon láthatóak a népviseletek. Vörös András László szerint azért különösen fontos a ruhadarabok megőrzése, mert az Nak sajátja, csak a településre A hajdan élt naki emberek mindennapjait mutatják be jellemző. A szomszéd faluban is más a hagyományos viselet. A tájház a II. világháború előtti paraszti életformát, a hajdan élt naki emberek mindennapjait igyekszik bemutatni. A konyhából nyílik a tisztaszoba és a lakó szoba korabeli módon berendezve. Éppen csak Ferenc lózsef portréi nincsenek még a falon. Vörös András László hozzátette, hogy a mezőgazdasági eszközöket egyelőre nem tudták megfelelő módon elhelyezni, de a közeljövőben ezt is szeretnék megoldani. A cél, hogy iskolás csoportokat tudjanak fogadni, és a gyerekek kipróbálhassák, száz éve hogyan is zajlott a munka. A CIKKEKET HANOL ERZSÉBET ÍRTA, A FOTÓKAT GOTTVALD KÁROLY KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A NAKI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Minden állomáson táncoltak a felvonulás résztvevői, így a bíró és a bíróné is
