Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-16 / 166. szám

g MEGYEI KÖRKÉP HIRDETÉS 2016. JÚLIUS 16., SZOMBAT Pannon Biomassza A Q) VCOLIA csoport tXNgG Szerezzen kiszámítható és biztos jövedelmet bálázott melléktermékeiből! Bála nemcsak a búza szárából készülhet- ideje másként gondolnia az egyéb hasznosítható növényi szármaradványokra. Az alábbi bálákat vásároljuk fel -. • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • szója • repce fűkaszálék nád Resztetekért látogasson el honlapunkra! A testvértelepülésről is érkeztek Vasárnapig tart a kakas­­di faluházban a Sebestyén Ádám Székely Társulat által szervezett tánctábor. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu RAKASD Tizenkét gyermek és négy felnőtt érkezett Csíkfal­­váról a településre, ahol szer­da óta tart a Sebestyén Ádám Székely Társulat szervezésé­ben zajló tánctábor - tájékoz­tatott Dávidné Sebestyén Sa­rolta, a faluház vezetője. A Szé­kelyföldről érkezett táncosok kiegészültek a kakasdi gyere­kekkel, akik között volt olyan is, aki nem tagja a helyi tánc­csoportnak. A szerdán kez­dődött esemény célja elsősor­ban a tánckultúra népszerű­sítése, a hagyományok meg­őrzése és ápolása, az ismerke­dés és a szórakozás. Délelőt­tönként csak a tánc töltötte ki a hetven résztvevő óráit, dél­után pedig kézműves-foglalko­zásokkal várta a faluház a fia­talokat. Szombaton valameny­­nyi táborozó részt vesz a Báta­­széken rendezendő XIV. Buko­vinai Székely Találkozón, va­sárnap délután pedig gálaest­tel zárul az ötnapos program, ahol a kakasdi és csíkfalvi gye­rekek bemutathatják azokat a koreográfiákat, amelyeket a turnusban tanultak. Dávidné Sebestyén Sarol­ta kiemelte, a lényeg, hogy a résztvevők jól érezzék ma­gukat, reméli - a támogatók­nak köszönhetően - minden­kit megfelelőképpen ki tudtak szolgálni - adott hangot remé­nyének a főszervező, aki sze­rint pozitívum, hogy nagyon sok gyerek iratkozott be a tá­borba. A Maros megyéből érkező csoport hétfőn reggel utazik haza Romániába. Nem csak búzaszalma alkalmas biomassza tüzelőanyagnak Bálákat vásárol a pécsi erőmű Az energiatermelésben jól hasznosítható érték a mezőgazdaságban keletkező melléktermék Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthat­nak a hazai gazdák a Pan­­nonpower 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett szalmatüzelésű erő­művi blokkot is üzemeltető vál­lalat a térségbeli agrárvállalko­zóktól szerzi be a biomassza-tü­zelésű erőmű működtetéséhez szükséges tüzelőanyagokat. A rugalmas technológiának kö­szönhetően a gazdák nemcsak a fölösleges búzaszalmáért, ha­nem gyakorlatilag valamennyi gabona (rozs, árpa, zab, tritica­le) szalmájáért és akár a bebá­lázott szója- és repceszárért, fű­kaszálókért vagy nádért is szá­mottevő pótlólagos bevételhez juthatnak. Elindította idei lágyszárú­­tüzelőanyag-beszerző kampá­nyát a Magyarország legna­gyobb biomassza-tüzelésű erő­művét működtető pécsi Pan­­nonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tar­tozó Pannonpower idén mint­egy 200 ezer tonna mezőgaz­dasági melléktermék felvásár­lását tervezi, ami 10 százalék­kal haladja meg a tavalyi év­ben ténylegesen átvett meny­­nylséget. A 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampány bü­dzséjét 3,5-4 milliárd forintra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a me­zőgazdasági mellékterméke­ket beszállító gazdák számára. „A Pannonpower pécsi erő­műve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régió­ban. Ráadásul a társaság nem­csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagy méretű kockabálába tömörített mezőgazdasági melléktermé­ket átvesz. így tüzelőanyag le­het minden gabona, tehát a bú­za mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szár­maradványa, de szójából, rep­céből, fűkaszálókból és akár nádból is előállítható olyan nagy kockabála, amit megvá­sárolunk”- fogalmazott Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért fe­lelős szakértő. Ezzel a tüzelőanyag előállí­tása nem korlátozódik a búza aratását követő néhány hétre, hanem hosszabb ideig lehetsé­ges: a bálázási időszak az árpa és a repce betakarításával már megkezdődött, és egészen a szója őszi betakarításáig eltart. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a jelentős búzameny­­nyiséggel rendelkező gazdák élhetnek a bebálázott tüzelő­anyag értékesítéséből szárma­zó többletjövedelem megszer­zésének lehetőségével, hanem azok is, akik más haszonnö­vényt termesztenek. Az elmúlt évben, vagyis 2015-ben a beszállított alap­anyagok mintegy 90 százalé­kát adták a gabonaszalmafé­lék, mint az őszi búza, árpa, zab, rozs és triticale. A fenn­maradó 10 százalék túlnyo­mó részét a repce tette ki, va­lamint energianád és szója is szerepelt a beérkező mellék­­termékek között. Az alapanya­gok felhasználhatósága szem­pontjából fontos azok nedves­ségtartalma is, ezért érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szal­ma szárazon tartásáról, beta­­karásáról. Felmérések alapján az erő­mű 100 kilométeres körzeté­ben minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasá­gi melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működésé­hez. Eszerint a szalmatüzelé­sű blokk tüzelőanyag-ellátá­sa hosszú távon biztonságo­san megoldható. Emellett en­nek a mennyiségnek a felhasz­nálása nem veszélyezteti az ál­lattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielé­gítését sem. „A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősíté­se mellett -, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiater­melés és az agrárium közti szi­nergiák kiaknázását. Ez ugyan­is egyszerre segíti az energia­­termelés hatékonyságának ja­vítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámít­ható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” - emelte ki Lenti Ákos. Mi lesz a bálákból az erőmű kazánjaiban? A beszállított mezőgaz­dasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 köz­­intézmény hőigényének kielégítését segíti, ame­lyeket az erőmű zöld táv­hővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszék­hely, amely energiaellá­tása egészét megújuló alapokra helyezte. Emel­lett a szalmatüzelésű erő­mű mintegy 220 GWh vil­lamosenergiát is előállít, ez a kogenerációs - azaz egyszerre villamos és hő­energiát is termelő - tech­nológia pedig Magyaror­szágon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű különle­ges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált le­hetőségekről további ér­dekességeket olvashat a biomassza.pannonpower.hu weboldalon. Pannon Biomassza A Q veotlA csoport tagja

Next

/
Thumbnails
Contents