Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-16 / 166. szám
2016. JULIUS 16., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Balaton-felvidéken és Somlón drámai a pusztítás Több helyen elverte a termést a jégeső. Sürgős segítséget kérnek a szőlőtermelők, menteni a menthetőt... Milliárdos károkat okozott az elmúlt napokban az eső és a jég az ország különböző részein a mezőgazdaságban. A legnagyobb vesztes a szőlő, de komoly kár érte a gyümölcsösöket is. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Még tart a károk felmérése a hazai szőlőkben és gyümölcsösökben azok után, hogy szerdán komoly vihar és jégeső érte el az ország egyes részeit. Míg egyes helyeken semmi kirívót nem tapasztaltak, addig Szombathelyen, több helyen Vas megyében, valamint Veszprém térségében és a Balaton északi partján rendkívüli károkat okozott a mostoha időjárás. Leginkább a szőlőt viselte meg a nyári vihar, ezenfelül egyes gyümölcsösöket is elvert a jég. Egyelőre nincs pontos adat, de úgy tűnik, hogy milliárdos nagyságrendű a kár országos szinten. Csütörtökön már reggel megkezdték a hegybírók a károk felmérését. „Pontos károkról még nem tudok beszámolni, de az biztos, hogy komoly problémákat okozott a jég például Badacsony, valamint Balatonfüred, Csopak térségében, ezenfelül a Somlói borvidéken. A legsúlyosabb veszteség minden bizonnyal Lesencetomaj térségét érte” - nyilatkozta a Világggazdaságnak Légii Ottó. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke kiemelte: máris jelezték a Földművelésügyi Minisztérium felé, hogy a kárenyhítési alapot meg kell nyitni. Erre minden bizonnyal valóban szükség is lesz, mert bár az ország egyes részeit elkerülte a vihar, máshol szinte teljes pusztítást végzett a jég. Lesencetomaj mellett akadt termelő, aki több mint félkilós jégdarabot is talált a szőlőjében. Ebben a térségben gazdálkodik Kázsmér János szőlész is, akinek mintegy 70 hektárnyi területét tarolta le a jégeső. „Nehéz megmondani, hogy mekkora a kár, de úgy vélem, a szőlőm 80-100 százaléka tönkrement. A jég által elvert szőlő miatt a még épen maradt bogyók is tönkremehetnek később” - mondta el a lapnak. A vállalkozó szerint a kárenyhítés nem lesz elegendő a problémák orvoslására, ezért felvetette, hogy kedvezményes MFB-hitelt kaphatnának a pórul járt termelők a veszteségek áthidalására. „Nem ingyenpénzt kérünk, hanem egy kedvezményes, a Növekedési Hitelprogram kondícióival megegyező hitelt, amely segíthetne a veszteségek pótlásában” - tette hozzá a szőlész. A vihar szeszélyeire jellemző, hogy a Lesencétől nem túl távoli Sümegen megúszták a szőlők a pusztítást, ám az innen szintén nem nagy távolságban elhelyezkedő Somlón megint komoly károk keletkeztek. „Bőven 50 százalék feletti a pusztulás aránya a Somló hegyen” - ismertette a Világgazdasággal Tornai Tamás helyi borász, a HNT korábbi elnöke, aki lapunknak a szőlősorok járása közben adott interjút. Gyakorlatilag nem maradt ép tőke, az érintett szőlőkben legalább 30 százalékra becsülném a veszteséget, de vannak tőkék, amelyek teljesen tönkrementek. Ez viszont csak a termésveszteség, amelyre még a most esedékes munkák további költségei rakódnak. A tőkékről ugyanis el kell távolítani a sérült részeket, amelyek további gondokat okozhatnának - mondta el Tornai. Jégverés esetén ugyanis a kevéssé sérült bogyók akár be is gyógyulhatnak, ám a komolyabb jégkár miatt a rothadás továbbterjedhet a szőlőben. A Somlói borvidéket sem egyformán érintette a vihar. Míg a bortermő területhez tartozó Ság-hegyen nem esett komoly kár, addig a névadó Somló hegyen jelentős a pusztítás. Tornai Tamás úgy becsülte: csak ezen a hegyen megközelítheti a kár az egymilliárd forintot. Nemcsak a szőlőket, hanem a gyümölcsösöket is súlyosan érintette a vihar, illetve a jég. A Balaton-felvidéken jelentős állománya van az almának, a kajszi- és őszibaracknak, valamint a mandulának. Ezeket az arrafelé kirívóan súlyos jégeső komolyan károsította. Ezenfelül a sok eső is gondot okozott például Csongrádban, valamint egy nappal korábban a Nyírségben elszigetelt jégeső pusztított - mondta el Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke hozzátette: a pontos felmérések még a gyümölcsösök esetében is zajlanak, de az látszik, hogy a kár a Dunántúlon a legnagyobb. Kivásárolta a Roszatom a paksi magyar beszállítót BUDAPEST Száz százalékban a Roszatom érdekeltségébe került a Ganz Engineering Kft., miután az orosz vállalat szentpétervári leánycége kivásárolta a Ganz Gépgyár Holding Zrt. eddigi, 49 százalékos részesedését - írták meg a pénteki Világgazdaságban. Fitos Zoltán, a Ganz Holding elnök-vezérigazgatója megerősítette az eladást, a vételárról azonban üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott. A lap szerint a nukleáris technológiát tekintve a paksi atomerőműhöz új berendezést szállítani képes magyar gépgyártóként egyedül a Ganz Engineeringet tartják számon. Ezzel eggyel kevesebb cég maradt a magyar atombizniszben, amely a Paks II. bővítése során a tervezett 40 százalékos hazai beszállítói arányt kitölthetné. Az akvizíció híre már január óta terjedt a piacon. „Nagyobbak így a lehetőségek” - ezzel indokolta az üzletrészeladást Fitos Zoltán. Atomerőművi berendezésekre jelentős a kereslet. Világszerte számos atomerőművet terveznek, építenek. Ahhoz, hogy nagyobb megrendeléseket nyerhessen el a Ganz Engineering, fejlesztésekre van szükség, de a Ganz Holding a tőkeinvesztálásban nem tudott volna lépést tartani a Roszatommal. A magyarországi beszállítói esélyeket latolgatva energetikai szakértők úgy vélik, a 40 százalékos hazai beszállítói arány öszszejön majd a nem kifejezetten nukleáris technológiai beruházásokból, az építő-, gépészeti, szerelő-, informatikai munkálatokból. MW Lejtett a pálya Az orosz tulajdonostárssal sem alakult túl fényesen a Ganz Engineering számára az utóbbi két év. A mérlegbeszámolók alapján az árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot sem, üzemi szinten pedig mintegy 800 millió veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2013-2014-ben. Tavaly év végére a kötelezettségállománya 3,7 milliárdra kúszott fel, a saját tőkéje pedig 1,7 milliárdra fogyott, mélyen a 3 milliárdosjegyzett tőke alá süllyedt. A kukoricának jól jött, a búzának nem A hirtelen jött júliusi esőzések eltérően érintették a szántóföldi kultúrákat, amelyek a jégkár által sújtott gyümölcsösöknél jóval nagyobb területet fednek le. „Az egyébként is ígéretes kukoricának kifejezetten jól jött a mostani sok eső, idén várhatóan hozamrekord lesz ebből a terményből" - mondta el a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint ezért idén az országos termésátlag elérheti a 8 tonnát hektáronként. Jól jött a mostani csapadék a napraforgónak is. A hirtelen érkezett viharok azonban már nem kedveztek a búzának, amelynek aratása a végéhez közelít ezekben a napokban. A mostani eső ugyanis rontotta a minőséget. amely idén egyébként is elmarad a megszokottól. ..Mindezek miatt félő, hogy a takarmánybúza aránya jóval nagyobb lesz az étkezésinél, idén tehát komoly minőségi hiány alakulhat ki" - tette hozzá az agrárközgazdász. A szőlőtermelés alakulása 2012 2013 2014 Betakarított összes szőlőtermés, tonna 356 363 451115 406 027 Összes szőlőterület, hektár 82 274 80193 80 625 Termésátlag, kg/hektár 4 930 6 510 5 740 Étkezési célra felhasznált szőlő, tonna 12 563 15196 13 365 Csemegeszőlő felvásárlási átlagár, Ft/kg 198 159 78 Borszőlő vásárlási átlagár, Ft/kg 100 112 92 Bruttó termelési érték, folyó áron, millió Ft 2 319 2 645 1754 FORRÁS: KSH Pozitív jelzést küldött a Moody’s LONDON Kedvező pályán marad a magyar államadósság-dinamika 2016-2017-ben a lassuló növekedés és a hiánycélok revíziói ellenére is - áll a Moody’s féléves helyzetértékelésében. Azt írják, a GDP-hez mért államadósság év végére valamivel 75 százalék alá, jövőre pedig 74 százalék alá csökken. A nemzetközi hitelminősítő a befektetési ajánlású sávtól egy fokozattal elmaradó, de felminősítés lehetőségét jelző pozitív kilátással ellátott besorolással tartja nyilván a magyar szuverén adósságot. Értékelik a kormány elkötelezettségét az államháztartási egyenlegek többletének fenntartása mellett. MW Folyamatosan mérik fel a viharkárokat a biztosítótársaságok Jégverések okozták a legtöbb bajt MAGYARORSZÁG Jelenleg az egymilliárd forintot is elérheti az a kár, amit a szerdai, csütörtöki viharok, jégverések okoztak. A kárbejelentések száma meghaladhatja a 10 ezret, de a bejelentések folyamatosan érkeznek a biztosítókhoz. Több cég is hétvégi munkavégzést rendelt el, átcsoportosította kárfelmérőit az érintett területekre annak érdekében, hogy minél előbb rendezni tudja a károkat - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Kiemelkedően sok kárt jeleztek Szombathelyről, Pécsről, Kőszeg, Baja és Kiskunhalas környékéről, de a viharos idő-Tojásnyi jégdarabok ellen szinte lehetetlen védekezni járás több száz hazai települést érintett Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyéből, illetve a Balaton környékén. A helyenként dió nagyságú jégverés okozta a károk 90 százalékát tetőkben, redőnyökben, vakolatban. Sok helyen a jég által megrongált tetők miatt beáztak a házak, lakások. Számottevő károkat okoztak a villámcsapások is. A tűzoltók csaknem 1200 alkalommal vonultak kidőlt fákhoz, leszakított elektromos- és távközlési vezetékekhez, villámcsapás okozta tüzekhez, megrongált háztetőkhöz, kéményekhez. Az elmúlt öt évben évente átlagosan csaknem 115 ezer káresemény történik május elseje és augusztus vége között a biztosított lakossági ingatlanokban. A nyári viharok miatt éves átlagban csaknem 7,5 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A Mabisz adatai szerint 2015-ben az összes, több mint 710 ezer kárbejelentés közül majdnem minden hatodik káresemény nyári viharokhoz volt köthető. MW Tudta-e? Jégverésre csak az a biztosító fizet, amelyik kötvényében van ilyen kitétel.
