Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-14 / 164. szám

2016. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK Érdeklődési listát vezet a vendéglátás A szépségipari és vendéglá­tó-ipari képzések vezetik a legkeresettebb OKJ-s képzé­sek rangsorát, vagyis a kéz­ápoló és műkörömépítő, a koz­metikus, a cukrász, a szakács és a fodrász tanfolyamok iránt a legnagyobb az érdeklődés az interneten keresztül - derül ki a keresó'hirdetésekre sza­kosodott Google Partner ügy­nökség, az Online Service Se­lector Kft. keresési szokáso­kat vizsgáló elemzéséből. A 25 legnépszerűbb OKJ-s kép­zés közül 13 megkezdéséhez elegendő csak az alapfokú is­kolai végzettség megléte, míg további 6 képzés már érettsé­gi után megkezdhető. Az elemzés során a szakér­tők összesen 144 olyan szak­­képesítést azonosítottak be, amelyre átlagosan havonta leg­alább 100 keresés történt 2015- ben, és ezeket vetették további részletes elemzés alá. A vizs­gált mintegy 1,3 millió kere­sés megoszlása ágazatok sze­rint rendkívül színes, de a ke­resések kétharmada csupán 7 területre korlátozódik, ez pe­dig a szépségipar, a vendéglá-A lista nincs össz­hangban a hiány­szakmák listájával tóipar, a gépészet, a kereskede­lem, a közgazdaság, az oktatás és az egészségügy - a megke­resések alapján. Az internetes felmérés sze­rinti eredmény Tolna megyét tekintve nincs összhangban a hiányszakmákra vonatkozó szakképzési igényeket tekint­ve, s egyben magyarázat is, hogy miért van hiány ezekben a szakmákban. A megyei ipar­kamara közleménye alapján a szakiskolai tanulmányi ösz­töndíjra jogosító szakiskolai szakképesítések (azaz hiány­szakmák) listája a 2016/2017- es tanévben induló képzések­ben ugyanis a következő: ács, asztalos, épület- és szerkezetla­katos, épületgépész technikus, erősáramú elektrotechnikus, festő, mázoló, tapétázó, gazda, gépi forgácsoló, gyakorló ápoló, hegesztő, ipari gépész, karosz­­szérialakatos, kertész, kisgyer­mekgondozó, -nevelő, laborató­riumi technikus, mezőgazda­­sági gépész, pék, szerszámké­szítő, szociális gondozó és ápo­ló, villanyszerelő. V. M. 4 MEGYEI KÖRKÉP Programok A szombati rendezvényen első­ként az együttes tagjai a tele­pülés vezetőivel közösen meg­koszorúzzák majd Glöckner Já­nos sírját, illetve egy-egy szál virágot helyeznek el a régi ta­gok síremlékén, majd ezt köve­tően a kitelepítettek emlékmű­vénél is elhelyezik a megemlé­kezés virágait. Tíz órakor az is­kolaudvaron felállított sátorban rövid idő alatt képekben, zené­ben lepereg a negyven év: fel­lép a gyerek- és felnőttcsoport, majd következik a közös tánc a régi táncosokkal, akik ezúttal meghívott vendégként lesznek jelen. Ebéd után 14 órától 16- ig a meghívott csoportok lép­nek színpadra. 18 órától gaszt­ronómiai program szerepel a kínálatban, öt településre, táj­egységre jellemző kalácsot, ré­test, sváb ételeket kóstolhat­nak a vendégek. 20 órától a Vagabund zenekarral svábbál zárja a programot. Kapcsolódó rendezvényként a kultúrházban az elmúlt negy­ven esztendő köszön vissza a fényképekről, valamint a hely­­történeti gyűjtemény is látogat­ható lesz. Szombaton egész napos ren­dezvénnyel ünnepli megalaku­lásának negyvenedik évfordu­lóját a Mórágyi Német Nemze­tiségi Néptáncegyüttes. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks. hu MÓRÁGY A csoport életben ma­radásához kellettek a gyökerek, a hagyományok, mert ahogy mondják, csak azok marad­nak életben, akiknek gyökerük van - mondta Donáth Csaba, az együttes vezetője. Havonta két-három fellépé­sük van, júniusig eddig tizen­hat volt, sűrű a programjuk, ren­geteg helyre hívják őket. A re­pertoárjuknak is köszönhetően ünnepelhetnek jubileumot, hi­szen a mórágyiak mindig vala­mi mást csempésztek a műso­raikba. A helyi lépések mellett a magyarországi németek, svábok táncmozdulataiból összeállított táncokat interpretálják magas színvonalon. Emellett olyan tán­cokkal is fellépnek, melyek nem kapcsolódnak a hagyományok­hoz, üyen például a Zorba vagy a reneszánsz tánc. Teljesítmé­nyüket a magyarországi néme­tek emyőszervezete - melynek célja többek között, hogy ápol­ja és továbbadja a német nemze­tiség zenei, ének- és tánchagyo­mányait -, a Landesrat 2014-ben arany minősítéssel ismerte el, majd a legjobb csoportok gáláján országos harmadik helyezést ér­tek el. 2016-ban a Muharay Ele­mér Népművészeti Szövetségtől kiváló minősítést kaptak. Az egyesület elnöke hozzátet­te: a koreográfiától és a lehető­ségektől függően hat pártól egé­szen tíz párig színpadra tudnak állni, de arra is volt példa, hogy 64-en voltak egyszerre a pódiu­mon. Az elődökkel kapcsolatban megjegyezte, élték a kultúrát, a mentalitásuk olyan volt, hogy mindent nagy precizitással csi­náltak. Ez másfajta gondolko­dást, hozzáállást jelentett, csak az tapasztalhatta meg, aki ben­ne élt. A 32 éve táncoló Donáth Csaba kiemelte, ezt az attitűdöt igyekeznek átadni a fiatalok­nak. Van mire építeni, a 40 év­nek köszönhetően vannak gyö­kereik, tudnak mibe kapaszkod­ni. Feltették a kérdést: mi a ha­gyományőrzés? Válaszuk, hogy a viseletek és az eszközök csak tárgyak, amelyekkel megmutat­ható sok minden, de a lényeg en­nél több. Elődeiktől az életfelfo­gást, az életről való gondolko­dást tanulták meg. S ahogy az elmúlt 40 esztendő bizonyítja, jó tanítómestereik voltak. Viszik tovább a hagyományokat 1976-ban az először hagyo­mányőrző néptánccsoportként működő együttest Glöckner Já­nos és felesége alapította. Erzsi néni a templomi kórusban ének­lő asszonyokat fogta össze, s elő­ször mint német kórus léptek fel. Kicsit később már tánccsoport­ként szerepeitek, ami az alapját jelentette a mai néptáncegyüt­tesnek. A kezdetekkor önerő­ből gazdálkodtak, maguk vásá­rolták, varrták ruháikat. Később Élénkíti a csők az ágazatot A családi otthonteremtési ked­vezmény egy már 2015-ben is élénkülő piaci szegmensen segít költségvetési források­kal. A kormányzati beavatko­zás egyelőre a termelési vára­kozás enyhébb, az áremelési törekvésekre markánsabb ha­tást fejt ki. A GKI Gazdaságkutató Zrt. közelmúltban készült ingat­lanpiaci kérdőíves felmérésé­nek eredményei arra utalnak, hogy az ingatlanforgalmazó, fejlesztő és tanácsadó cégek 84 százaléka szerint a csők ki­­sebb-nagyobb mértékben, de egyértelműen élénkíti a lakás­építést. A csok-lakásokat vi­szont fel is kell építeni, ezért az sem lényegtelen, hogyan véle­kednek az építőipari termelők a közeljövőről, hogyan alakul­nak várakozásaik. A GKI havonta méri fel az építőipari vállalkozások kilátá­sait. Eszerint jól látható, hogy míg 2014-ben az építőipar egé­szében a lakásépítő cégekénél derűlátóbb kilátások voltak re­gisztrálhatók, addig 2015-ben és 2016 eddig eltelt részében a lakásépítők már valamivel op­timistábbak az építőipar átla­gánál. Azaz a csők egy amúgy is javuló kilátású piacot élén­kít. A lakásépítők már a csők által nyújtott lehetőségek ta­valy év végi jelentős bővítése előtt is derűlátóbbak voltak az iparági átlagnál, és ezt az opti­mizmust a tényszámok is alá­támasztják. V. M. KERESZTREJTVÉNY Érvényes előfizetéssel rendel­kező olvasóink a csütörtöki Ke­resztrejtvény melléklet 1. olda­lán lévő rejtvény megfejtését a nevükkel, címükkel feltüntet­ve sms-ben küldhetik be a 06- 30/235-0333-as (nem emelt dí­jas) telefonszámunkra, illetve postai úton a 7627 Pécs, Engel Já­nos u. 8. címre a Dunántúli Nap­ló Szerkesztőségébe. A mai fel­advány megfejtésének beérke­zési határideje: 2016. július 20., szerda, 14 óra. A helyes megfej­tések beküldői között most egy darab Családi ízutazás szakács­­könyvet sorsolunk ki. (A bekül­dők hozzájárulnak nevük köz­zétételéhez.) A 27. heti feladvá­nyunk helyes megfejtése: A szív hidjai. Távol Afrikából. A sze­rencsés nyertes: Martin József­­né (Tamási). Gratulálunk! Augusztus 1-jétől több változás is lesz, a hatóság kibővíti a kört, érdemes átnézni a szabályozást A traktorok megúszták az EKAER-bejelentést TOLNA MEGYE Mellbe vágta a mezőgazdasági termelőket - legalábbis azokat, akik figye­lemmel kísérik a törvényi vál­tozásokat -, hogy augusztus 1-jétől néhány, látszólag kisebb szabály változik az elektroni­kus közúti árufuvarozó rend­szerrel (ekáer) kapcsolatban, köztük például az, hogy a trak­torokat is bevonják a rendszer­be. Ez a gyakorlatban azt jelen­tette volna, ha a mezőgazdasá­gi termelő értékesítésre vinné a terményét a malomba, vagy a felvásárló telephelyére, akkor is be kell jelentkeznie az elektro­nikus árufuvarozó rendszerbe. Az általunk megkérdezett termelők elmondták, nagyon meglepődtek a változáson, hi­szen például szüret idején trak­torral, pontosabban ahhoz kap­csolt pótkocsin szállítják a sző­lőt a feldolgozóhoz, vagy a beta­karítások idején a kukoricát a felvásárlóhoz. Eddig ez a műve­let minden előzetes bejelentés nélkül ment végbe. A agrártermelők a kamará­hoz fordultak, az agrárkamara pedig a Nemzetgazdasági Mi­nisztériummal egyeztetett, és a következő hírt adták közre: Nemrégiben kapott lábra az az aggasztó hír, hogy augusz­tus 1-jétől EKÁER-köteles lesz a nem kockázatos terméket szál­lító, nem útdíjköteles gépjármű­vel történő fuvarozás is, ha a A pótkocsit vontató traktor a KRESZ szerint nem minősül gépjárműnek jármű megrakott tömege a 3,5 tonnát meghaladja. A pótkocsit vontató traktor éppen ilyen, ám a KRESZ szerint nem minősül gépjárműnek - tájékozatta a Haszon Agrár magazint a NAV. A tárca tehát megnyugtat min­denkit: a mezőgazdasági von­tatók (traktorok) nem minő­sülnek gépjárműnek. így eze­ket továbbra sem kell bejelen­teni az elektronikus áruforga­lom-ellenőrző rendszerbe. Bővül az EKÁER bejelenté­si kötelezettséggel érintettek köre. Eddig csak a 3,5 tonnát meghaladó ősztömegű útdíjkö­teles járművet, illetve a kocká­zatos termékek szállítását kel­lett bejelenteni. Augusztustól azonban már bármilyen jármű­vet be kell jelenteni, ha eléri a 3,5 tonnát, kivéve a traktorokat. Augusztus 1-től a fuvaro­zó felelőssége lesz a hatósá­gi zár (amit a termék azonosí­tása, végrehajtási eljárás vagy a nyilatkozattétel megtagadá­sa miatt alkalmaznak) sértet­len megőrzése is. Ezért nagyon fontos azonnal bejelenteni, ha a fuvarozó hibáján kívüli okból - például baleset során - megsé­rül a zár vagy az áru. A szabály­szegést magánszemély esetén minimum 200 ezer, maximum 500 ezer forint, vállalkozók ese­tén pedig 500 ezer és 1 millió fo­rint közötti bírsággal szankcio­nálhatja a hatóság. M. I. mindig volt egy mecénás, aki tá­mogatta a mórágyiakat. Az elne­vezésük ilyenkor függött a támo­gatótól. János bácsi volt a cso­port motorja, ő felelt a logiszti­káért, Erzsi néni foglalkozott a táncokkal és a kórussal. Jártak már Németországban. Svájcban, Ausztriában, Erdélyben, a délvi­déki Bajmókon. a szlovák test­vértelepülés, Fél meghívásának is eleget tettek. 2009-ben ala­kult önálló egyesületté a csoport.

Next

/
Thumbnails
Contents