Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-06 / 131. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 6., HÉTFŐ Előrelépés történhet praxisügyben TOLNA, Mözs Elképzelhető, hogy előrelépés történik az évekkel ezelőtt megüresedett mözsi háziorvosi praxis betöltésében. Az eddig meghirdetett pályázatokra vagy nem volt jelentkező, vagy a pályázó alkalmatlannak bizonyult. A legutóbbi pályázat kapcsán jelentkezett egy orvos, aki a Praxisprogram I. keretében dolgozna a mözsi körzetben. Háziorvosi szakvizsgával nem rendelkezik, de ha az önkormányzat támogatásával részt tudna venni a képzésben, akkor a tanulmányai befejezése után a városban praktizálhatna háziorvosként. A szakvizsga teljesítéséig közalkalmazottként hetente 4 napot dolgozna a körzetben, az 5. napot klinikai gyakorlattal kell töltenie. A testület úgy döntött, hogy támogatja az orvos a Praxisprogram 1-ben való részvételét, illetve, hogy a város kössön feladatátvállalási szerződést a mözsi körzet háziorvosi alapellátásának biztosítására az Országos Alapellátási Intézettel. S. K. Felújítják a Petőfi utcát DOMBÓVÁR Küszöbön áll a Petőfi utcai vízvezeték hálózat rekonstrukciója és a csapadékvíz elvezetés megoldása. Az erről szóló szerződést a napokban írta alá Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere és Wágner Ernő, a kivitelező Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. ügyvezetője. A városvezető elmondta, az útburkolat minősége, a vízelvezetés elégtelensége és a közműhálózatok elöregedése régóta problémát jelent, de a megoldás nem odázható tovább. Az elmúlt év kiegyensúlyozott és költséghatékony gazdálkodásának köszönhetően önkormányzati forrásból valósulhat meg a 120 millió forintos beruházás - hangsúlyozta Szabó Loránd. Wágner Ernő hozzátette, a munka során igyekeznek minél kevesebb kellemetlenséget okozni a lakosságnak, ugyanakkor a türelmüket kérik. A munkálatok várhatóan július elején kezdődnek. A részletekről levélben értesítik az érintett lakókat. H. E. Az intézetekben elók számára sok közös programot szervez _ nek, színielőadásokat, táncdafj fesztivált tartanak, kiránduló-■ sokra járnak (képünk illusztáció) A fogyatékos emberek életminőségéről készített a TÁRKI nemrégiben országos kutatást, amely megyénket is érintette. Az eredmények szerint az értelmi fogyatékos emberek körében a lakóotthonban, és kisebb mértékben az intézetben élők életminősége jobb volt, mint a magánháztartásban élőké. Hargitai Éva hargitai.eva@mediaworks.hu A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megyében 1190 fő értelmi fogyatékos ember él. A Tolna Megyei Integrált Szociális intézmény ó intézménye foglalkozik fogyatékosok ellátásával, amelyre összesen 425 férőhely áll rendelkezésre. Rehabilitációs intézményi ellátásra 108 férőhely, lakóotthoni ellátásra 32 férőhely jut. A 425 intézeti férőhelyből 20-at kiskorúak számára tartanak fenn. Utóbbiakból 17 betöltött, hat fő állami gondozásból érkezett, 11-en pedig testi és szellemi értelemben olyan mértékben sérültek, hogy a szüleik nem tudták ellátni őket. Ilyen esetekben kérelmezhetik a gyermek felvételét az intézménybe. A pálfai Tölgyfa Otthonba inkább idősebb korban, családból, esetleg gyógypedagógiai intézményből kerülnek a lakók. Itt közel 150 értelmi fogyatékost látnak el. Minden esetben egy kérelem beadása és egy adatlap kitöltése után, megállapodás köttetik, amely magában foglalja, hogy milyen ellátást nyújtanak az új lakónak. A fogyatékosság típusát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársai állapítják meg, és eldöntik, hogy milyen intézménybe kerüljön a kérelmező. A döntés során a lakóhely közelsége is meghatározó, hogy a szülők látogatni tudják gyermeküket. Az ellátott gyermekek kezdettől fogva részt vesznek Rossz körülmények közül érkeznek Családban az értelmi fogyatékos emberek elszigeteltebben élnek. Gyakori tapasztalat, hogy gyermeki státuszban maradnak, nem élik meg a szülök a gyermekük önállósodását, az engedelmesség sokkal tovább fennáll. A gondozásba ke rülók nagy része számára az otthoni rossz körülmények miatt, egzisztenciális és a fejlődési lehetőségek tekintetében is nagy előrelépést jelent. Az intézményi szolgáltatások, fejlesztési lehetőségek jobbak, ugyanakkor a rehabilitáció során, amelynek célja a kinti életre való felkészülés. előny a családi háttér. fejlesztő foglalkozásokon, de amint elérik az iskolakötelezettségi kort, saját pedagógusaik mellett a gyógypedagógiai intézmény két szakembere is elkezd velük foglalkozni. Többek között azon is dolgoznak, hogy a már elsajátított ismereteket is szinten tartsák, így az írás-, az olvasáskészséget, a finom motorikát, a kézügyességet, de foglalkoznak az elfogadott társadalmi viselkedéssel is. Egyébként az intézményi keretekben is van szórakozási lehetőségük, részt vehetnek szervezett programokon, színházlátogatáson, sportrendezvényeken. Ezen felül dolgozhatnak is. Egyre jelentősebbé vált az intézményeken belüli rehabilitációs foglalkoztatás is. A lakók széles köre végez ilyen jellegű hasznos tevékenységet, többek között kertgondozást, kézművesipari tevékenységeket, amiért díjban is részesülnek. Esküvő lesz Mint minden embernek, az értelmi fogyatékosoknak is vannak társas igényeik. Intézményekben a saját közösségükben vannak, emiatt gyakoribb például a párkapcsolat, nagyobb esélyük van a saját igényeiknek megfelelő, őket elfogadó társ megtalálására. Például most is esküvőre készülnek. A nagy nap előtt álló pár rehabilitációs intézményben élt. majd lakóotthonba kerültek, ma pedig már kint élnek a városban. van munkahelyük. Előnyök és hátrányok A TÁRKI felmérése szerint az egyes területek vonatkozásában különösen a jogok és önrendelkezés terén van jelentős különbség az intézményi lakhatási formákban élők javára. Továbbá a párkapcsolatban élők és párjukkal együtt élők aránya is jelentősen magasabb az intézetekben és a lakóotthonokban, míg a magánháztartásban élők intenzívebb és kiterjedtebb kapcsolatban vannak tágabb családjukkal. A képet árnyalja az is, hogy más, az életminőség szempontjából fontos területeken az intézményes - elsősorban intézeti - ellátást igénybe vevők egyértelműen rosszabb helyzetben voltak. Ilyen a pszichoaktív gyógyszerek alkalmazása, amely sokkal nagyobb arányban fordult elő intézetben. Ugyanígy a zsúfoltság is elsősorban az intézeti ellátás jellemzője. Felmérték a foglalkoztatás helyzetét TOLNA MEGYE A munkaerő-piaci helyzetről készített felmérést a GKI Gazdaságkutató Zrt. A hivatalos statisztika szerint a foglalkoztatottak száma 2004-ről 2015-re 8 százalékkal nőtt. A statisztika azonban csak részlegesen számol a külföldön dolgozókkal ezzel szemben teljes egészében a közmunkával - miközben a közmunkások körülbelül 10 százaléka tud piaci munkahelyhez jutni. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok két szempontból is javítják a hazai statisztikát. Ha korábban munkanélküliek voltak, akkor külföldre menve csökkentik a hazai munkanélküliségi rátát, s legalább 1 évig növelik a foglalkoztatási mutatót. Ha korábban foglalkoztatottak voltak, akkor a munkahelyük felszabadult a külföldre távozással, amely helyre újabb munkavállalót felvéve szintén csökkenhet a munkanélküliek száma. Tovább árnyalja a képet, hogy miközben a közszférában már a válság előtti szintet is meghaladja a foglalkoztatás, addig A külföldön dolgozók javítják a hazai statisztikát a versenyszférában még nem érte el azt. Ha a közfoglalkoztatásból csak azokat vesszük figyelembe, akik később piaci munkahelyen tudtak elhelyezkedni, úgy csak 4 százalékkal nőtt volna a foglalkoztatottak száma 10 év alatt. Abban az esetben, ha a külföldön dolgozókat is kivesszük a statisztikából, úgy még szerényebb, 1 százalékos növekedés adódik. A másik oldalt, azaz a munkanélküliek számának változását vizsgálva elmondható, hogy ha a közfoglalkoztatottakat is munkanélkülieknek tekintjük, úgy a munkanélküliség 2004-hez képest közel duplájára nőtt, 483 ezer főre. A KSH szerint külföldön dolgozó magyarokat is levonva újabb 110 ezerrel (594 ezerre) nő a munkanélküliek száma. A fentiek alapján a GKI kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy a valós foglalkoztatás valahol a 2008-as szint környékén lehet, a versenyszférában inkább alatta; a munkanélküliség pedig meghaladja az akkorit. v. M. Beiktatták hivatalába Surányi Réti Katalint, a Nagydorogi Református Egyházközség új lelkészét A református lelkész és a nemzeti összetartozás NAGYDOROG Háromévi jegyben járás után kötetett a házasság a Nagydorogi Református Egyházközség és Surányi Réti Katalin lelkész között. Táibl József a gyülekezet gondnoka fogalmazott így szombaton, amikor beiktatták hivatalába a lelkészt. Sokatmondó egybeesés, hogy épp a nemzeti összetartozás napján került sor a ceremóniára Surányi Réti Katalin ugyanis önmagában megtestesíti a nemzeti összetartozást, Erdélyben nevelkedett, előtte Délvidéken, Szabadkán szolgált, életének új szakaszában pedig az anyaországban látja el hivatását. Megtelt a templom az ünnepi alkalomra, de nemcsak helybeli hívekkel, érkeztek lelkészek az ország több szegletéből és vendégek annak határain kívülről is, Marosvásárhelyről, Szabadkáról, Igazfalváról. Miután Rácz József esperes beiktatta Surányi Réti Katalint a jelen lévő lelkészek felekezeti hovatartozástól függetlenül igével kértek áldást rá, majd többen köszöntötték. Könnyeket csaltak a szemekbe Szabó László marosvásárhelyi lelkipásztor szavai, aki mint mondta, elsősorban emberként és atyafiként beszélt, hiszen a lelkésznőnek sógora. - Szabadkán is becsülettel szolgáltál, biztos vagyok benne hogy itt is megállód a helyed, nem érzed ma-Rácz József esperes iktatta be hivatalába Surányi Réti Katalint a nagydorogi református templomban gad idegennek, hiszen - noha a határ szétszabdalta a hazánkat, ugyanahhoz a testhez tartozunk. Krisztus testéhez és a nemzetünk testéhez - mondta egyebek között. Dr. Dautermann Margit, a Szerbiai Református Egyház főgondnoka beszélt a nagydorogi lelkészaszszonnyal közösen végzett munka örömeiről, nehézségeiről. - Egyre többször érzem, hogy én egy megajándékozott ember vagyok - reagált Surányi Réti Katalin kiemelve, hogy amíg az Úristen akarja ő, mint lelkipásztor és a gyülekezet együtt mennek az úton, eközben mindenkinek a talentumára, szolgálatára szükség van. Vida Tünde
