Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-31 / 126. szám

4 ALMANACH 2016 - FELSŐNYÉK 2016. MÁJUS 31., KEDD Mintha legalább a fél Európai Unió ott lett volna Felsőnyéken a múlt hét végén. A látogató csak kap­kodta a fejét, mert hol cseh, hol horvát, hol német, hol olasz, hol szlovén, hol pedig szlovák vagy ro­mán beszéd vegyítette a magyar megszólalásokat a község zászló­díszes központjában, de érkeztek vendégek Szerbiából is. Ebben csak akkor nincs semmi meglepő, ha tudjuk, hogy Felső­nyék ismét házigazdája volt az im­már V. Európai Pikniknek. S te­gyük hozzá rögtön: ezt a feladatot a település újfent magas színvonalon látta el. Ezt - elkerülve a részrehaj­lás kísértését - nem mi mondjuk, nem a helybeli vezetés mondja, ha­nem a hazai és külföldi vendégse­reg. Kilenc országból közel kétszá­zan adtak egymásnak találkozót péntektől vasárnapig - nem szá­mítva a hazai résztvevőket. A pik­nik témája („Milyen Európát aka­runk?”) lehetőséget adott olyan ko­moly dolgok megvitatására, mint például a többsebességű Európa vagy a menekült-kérdés - és per­sze bőven volt vidámság, tánc, da­lok, nemzetközi főzőverseny és ha­sonlók is. A Pikniket az EU anya­gilag is támogatta.- Az őszinte elismerés jól esik, valóban igyekszünk kitenni ma­gunkért - nyilatkozott lapunknak Debella László polgármester. - Ami azt illeti, van már némi gyakorla­tunk a rendezés terén, hiszen har­madik alkalommal fogadjuk en­nek a jelentős eseménynek a részt­vevőit. A polgármester nem feledkezik el megemlíteni azt, hogy az Euró­pai Pikniket még elődje, dr. Ba­Debella László: „Igyekszünk kitenni magunkért” logh Béla szervezte első alkalor mai Felsőnyéken, amikor is a ki település mert nagyot álmodni. Az­óta az álomból valóság lett, a mag kicsírázott és bőséges termést ho­zott; a veteményes gondozásából - azaz a szervezésből, előkészítés­ből, megvalósításból - a korábbi polgármester jelenleg is kiveszi ré­szét. Sőt, a község újabb és újabb nemzetközi programokkal nyit to­vábbi ablakokat a világra.- Nemrég két EU-s projektet is megnyertünk - folytatta Debella László. - Az Erasmus-program ke­retében május hónapban két alka­lommal Is érkeztek hozzánk kül­földiek: öt országból úgy húsz-húsz személyt fogadtunk. Iskolákat, di­ákokat érintő tervezetről van szó, ennek egyik lényegi részét az okos­telefonok tanulás szolgálatába állí­tása képezi. Török partnereink nemrég jelezték, hogy ők is nyer­tek egy olyan EU-s projektet, mely a közös ügy szolgálatába állítható. Azaz, két tanár érkezne hozzánk, itt kutatva például azt, hogy a török korban mi is történt Felsőnyéken. De visszatérve az Európai Pik­nikhez: a település vezetése ezt a rendezvényt is igyekszik minél hatékonyabban beilleszteni a köz­ség további fejlődése, gyarapodása felé vezető fősodorba. Akár közvet­lenül, akár pedig úgy, hogy Felső­nyék európai szinten feleljen meg az ilyen összejövetelek támasztot­ta - valljuk be, joggal magas - igé­nyeknek.- Pár éve önerőből felújítottuk a művelődési házunkat - ismertette az előrelépés állomásait a polgár­­mester. - A helybeliek hét és félmil­lió forint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá ahhoz, hogy megszépüljön és korszerű legyen a létesítmény. A volt paplakot hét­szobás panzióvá alakítottuk át, a vendégfogadó minden évben közel egy-másfél millió forint bevételt hoz. Az - egyébként lakatlan - or­vos-lakásból háromszobás, kony­hával és minden szükségessel be­rendezett vendégház lett. Felújítot­tuk a panzió pincéjét is, ott zajlott az Észak-Tolnai Hegyközség nyol­cadik nemzetközi borversenye, közel száz múltával. Pályázati si­ker esetén renoválni kívánjuk az orvosi rendelőt, az 1892-es építésű polgármesteri hivatalt és az óvodát is. Iskolánkat komoly erőfeszítések árán megtartottuk, ma már közel százhúsz gyermeket fogad az al­só- és felső tagozat, nemcsak hely­ből és a környékről, hanem még Fejér megyéből is. Önkormányza­tunk megvásárolt egy - asztalos­műhelyből és kovácsműhelyből ál­ló - bognárműhelyt, itt faanyagból készítünk a közterekre helyezen­dő műtárgyakat. Szorgalmazzuk azt a turizmus-fejlesztést is, mely­nek eredményeként országos ke­rékpárút vezetne át Felsőnyéken. Településünk központi megálló­hely szerepet is betölthet. Mindent összegezve, arra törekszünk, hogy a hozzánk látogató emberek nyug­tázzák: egy ilyen kis faluban mi­lyen sok szépség van! Ezt azonban már most is so­kan megerősítik. Debella László elmondta: az Európai Piknik előtt felhívta őt Csady Zsuzsanna, a fel­vidéki Feketenyék polgármestere. A szlovákiai magyar vezető meg­köszönte a meghívást, majd félig tréfásan, félig komolyan hozzátet­te: a buszt bizony kinőtték, mert a korábbi szíves fogadtatást és re­mek hangulatot megtapasztalva az egész falu el akar utazni Felső­nyékre.... Az oldalt összeállította és a fényképeket készítette Szeri Árpád. Az oldalt a Felsőnyéki Önkormányzat támogatta Felsőnyék Erőt merítettek a találkozóból, a települések vezetői mint régi ismerősök tárgyaltak itt egymással Kezet fogtak a Kárpát-medence magyar küldöttei Az Európai Piknik több szem­pontból is pédaértékű kezde­ményezés. Elég, ha arra uta­lunk, hogy egyszerre biztosít lehetőséget európaiság és ma­gyarság megélésére. Igen, hi­szen a rendezvényen az anya­országi vendéglátók mellett egymással is találkoztak a Dél­vidék, a Felvidék és Erdély ma­gyarságának, valamint a nyu­gati szórvány magyarságá­nak képviselői. Alábbi össze­állításunkban őket szólaltat­tuk meg. Muzsnay Árpád, Románia, Szatmárnémeti, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület országos elnökségének főtanácsosa: - Nagyra értéke­lem ezt a több országon átíve­lő találkozót. Európai távlatok­ban tekintve részesei vagyunk egy olyan alapsejtnek, mely­re bátran lehet és kell is építe­ni. Azaz, van egy fórumunk, ahol első lépésként kapcsola­tot teremthetünk egymással. Nekünk, magyaroknak kivált­képp fontos, hogy a rendezvé­nyen jelen van több, a Nyék ne­vet viselő helység is, szerte a Kárpát-medencéből. Ezen tele­pülések vezetői mint régi isme­rősök tárgyaltak itt egymás­sal, megállapodva újabb közös tervek kigondolásában és kivi­telezésében. Öröm számomra, hogy mindebből mi, erdélyiek is kivesszük a részünket. Csady Zsuzsanna, Szlová­kia, Feketenyék polgármes­tere: - Feketenyék közel ezer­négyszáz lakossal bír, kilenc­venöt százaléknyi magyar él az öt százaléknyi szlovák mel­lett. Békében élünk, kölcsönös tisztelet mellett alkalmazko­dunk egymáshoz. Sőt, miután nálunk csak magyar óvoda és iskola van, a szlovák szülők is ezekbe az intézményekbe adják gyermekeiket. Felsőnyéken im­már harmadik alkalommal va­gyok, illetve vagyunk itt kül­döttségünkkel. A korábbi, ven­dégszerető fogadtatások élmé­nye alapján nálunk most már a fél falu jelezte: ismét eljönne. Egyetlen autóbusszal sajnos ez nem valósítható meg­szabó Jolán, Szlovákia, Nyékvárkony, a helyi népdal­kor vezetője: - Már több mint húsz éve énekelünk, repertoá­runk széles, ezért szinte bár­milyen alkalomhoz tudunk társítani odaillő énekeket. A felvonuláson, a Szent Orbán szobornál bordallal és imával mutakoztunk be a közönség­nek. Boldog vagyok, hogy itt lehetek Felsőnyéken, megha­tó érzés, amikor soha nem lá­tott felnőttek vagy kisgyerme­kek is barátságosan rámkö­szönnek. Mások is úgy beszél­nek velünk, mintha száz éve ismernénk egymást. Tanulha­tunk egymástól, az itteniek­től is: emberséget, tiszteletet, a másik megértését. Annak is örülök, hogy egy ilyen ren­dezvényen sikerül bemutatni a kultúránkat, ráadásul nagy taps és elismerés közepette. Hegedűs János, Szerbia, Nyékinca, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesü­let vezetője: - A Szerémségből, a Száva folyó közeléből érkez­tünk négyen, egy olyan köz­ségből, ahol a több mint két-’ ezer lakosból úgy kétszázöt­ven a magyarok száma. A töb­biek zömmel szerbek. A máso­dik világháború előtt ugyan­itt negyvennégy százalék volt a magyarok aránya... A ma­gyar nyelvű oktatás már 1965- ben megszűnt, havonta egy­szer a református lelkipásztor tart Nyékincán magyar nyelvű istentiszteletet. Nem könnyű megőrizni a magyarságunkat, de megtesszük, ami tőlünk te­lik. Ez a rendezvény, az Euró­pai Piknik is erőt ad nekünk, el vagyunk ragadtatva, min­den tetszik, a településtől kezd­ve az embereken át a progra­mokig. Örülünk annak, hogy itt lehettünk, másokkal és más nyékiekkel együtt, remélem, a jövőben is lesz ilyen találkozó. Müller György, Németor­szág, Kastl: - Bár Németország­ból érkeztem, valójában ideva­lósi, felsőnyéki vagyok. 1956- ban döntöttünk úgy, hogy bú­csút mondunk Magyarország­nak. Ekkor tizenhárom éves voltam. Magyarságomat sze­rencsére nem volt nehéz meg­őrizni, hiszen a Kastl települé­sen található magyar gimnázi­umba jártam, ott is érettségiz­tem. Ezután testnevelő tanári diplomát szereztem és vissza­mentem Kastlba. Nevelőként huszonhat éven át magyar fi­atalokkal foglalkoztam, példá­ul néptáncot és fafaragást is ta­nítottam nekik. Előbbi művé­szeti ággal - a repertoáron sár­közi karikás és madocsai csár­dás is szerepelt - bejártuk egész Európát. A fafaragás ugyan­csak kedvelt elfoglaltságot ad számomra. Az Európai Pikni­ken nemcsak személyemben, hanem a találkozó alkalmából rendezett kiállításon művem­mel is jelen vagyok. A w Fazekas István, Szlovákia, Nyékvárkony polgármeste­re: - Nyékvárkony nagyköz­ség a Csallóköz szívében ta­lálható, nagyjából félúton Du­­naszerdahely és Bős városa között. Kettőezerhétszáz lel­ket számlál, a lakosság ki­lencvenöt százaléka magyar. Az önkormányzati üléseket magyar nyelven tartjuk, a hi­vatalos jegyzőkönyvet ma­gyar és szlovák nyelven ké­szítjük el. Az Európai Piknik - mely­hez dr. Balogh Béla révén csatlakozhattunk - számunk­ra több előnnyel is jár. Már korábban részesei lehettünk egy közös, mindegyik fél szá­mára hasznos iskolai projekt­nek. Most pedig itt, Felsőnyé­ken, ezen a nívós rendezvé­nyen, ahol sok ország és nem­zetiség van jelen, újabb kap­csolatokat létesíthetünk. Re­ményeim szerint az olasz és talán a szlovén féllel is.

Next

/
Thumbnails
Contents