Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-31 / 126. szám

2016. MÁJUS 31., KEDD KITEKINTŐ g Harminc évig vezette az atomerőmű környezetellenőrző laboratóriumát Család, derű és egészség Család, derű és egészség - ezek a kulcsfontosságú té­nyezők dr. Germán Endre életében. A Paksi Atomerő­mű ma már nyugdíjas mun­katársa minap vette át a Magyar Mérnök Kamara, majd a Tolna Megyei Mér­nök Kamara elismerését több évtizedes munkájáért. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS-5ZEKSZÄRD Örömmel mondott igen pályája elején a felkérésre, hogy vezesse a Pak­si Atomerőmű környezetellen­­őrző laboratóriumát dr. Ger­mán Endre. Békésből került Tolnába, Szekszárdon kapott lakást. A városhoz, akárcsak az atomerőműhöz, hű maradt. 1978-ban került Szekszárdra, feleségét, Szellák Mariannát, itt ismerte meg. Két fiuk mű­egyetemet végzett, egyikük építész, másikuk villamosmér­nök lett. A Germán házaspár napjait ma már két kislány uno­ka teszi szebbé. Habár nyug­díjasok, mindketten aktívak. Részben otthon, amit az a négy­száz üvegnyi befőtt, lekvár, le­csó is bizonyít, amit évente kö­zösen főznek be, részben pedig egykori munkahelyükön. Mint dr. Germán Endre eper­­lekvár-befőzés közben tegnap délután lapunknak elárulta, na­gyon megszerette Szekszárdot. - Nagyon szép kisváros, Buda piciben. Egészséges, csöndes, dombok ölelésében van - mond­ta. Hozzáfűzte, számára a csa­lád kohéziója, a derűs és lehető­leg egészséges életmód a legfon­tosabb. Munkájáról is szívesen, sze­retettel mesél. Harminc éven át vezette az atomerőmű környe­zetellenőrző laboratóriumát. - Nagyon szerettem ezt a mun­kát, jó csapattal, kiváló szak­mai háttérrel dolgoztunk, és az, hogy a paksi lakótelepen mű­ködött a labor, önállóságot biz­tosított - fogalmazott munkájá­ról. Ha Pakson jár, a laborba is benéz néha, de az Atomenerge­tikai Múzeummal még szoro­sabb a kapcsolata, részt vesz a múzeum gyűjteményének gya­rapításában. Szakmai pálya­futása legnagyobb kihívása a csernobili balesethez fűződik. A történtek a korábbiaktól me­rőben eltérő tempójú és tartal­mú munkát követeltek tőlük. A sugárzás számára nem misztikum. - Ahol most állunk ott is van természetes eredetű sugárzás, ami a talajból, a világ­űrből származik. Ebben élünk, ehhez képest az a csekély több­let, ami az atomerőművek nor­mál üzeméből adódik, elhanya­golható - foglalta össze. Több mint száz publikáció Dr. Germán Endre szakmai elő­adásainak és publikációinak száma meghaladja a százat. Az általa harminc éven át irányított PAE Környezetellenőrző Labora­tórium a hazai és a nemzetközi sugárvédelmi szakmában is el­ismert ellenőrző tevékenységet végzett. Jelentősen hozzájárult a csernobili atomerőmű balesete következtében kialakult szeny­­nyezettség és sugárzási szint fel­­térképezéséhez, valamint a 2. blokkon 2003-ban bekövetke­zett üzemzavar környezeti hatá­sának felméréséhez is. A labo­ratórium 1999-ben megkapta az akkreditált vizsgálólaboratóri­um címet, amelyet a későbbiek­ben rendre „megvédett". Dr. Germán Endre a Körösi Miklós-dijjal Névjegy Dr. Germán Endre Oroshá­zán érettségizett, a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetemen szerzett fizikus oklevelet 1970-ben. Hat évig az MTA Izotóp Intézetében dolgozott a személyi sugár­­védelem területén. Ekkor írta meg a doktori disszertáció­ját az urán maghasadás tö­megeloszlásának témakö­réből, melyet 1974-ben vé­dett meg. 1976 és 2007 között a Paksi Atomerőmű Környezetellen­őrző Laboratóriumának veze­tője volt. 2007-től nyugdíjas. A környe­zet sugárvédelmi ellenőrzé­sében végzett műszaki alko­tói tevékenységét több szak­mai kitüntetéssel ismerték el korábban, Emberi Környe­zetért emlékérmet, Sugár­­védelmi emlékérmet kapott, átvehette az MVM Zeusz-dí­­ját, a paksi atomerőmű cég­gyűrűjét. 2016 januárjában a Magyar Mérnöki Kamara Környe­zetvédelmi Tagozata által 2003-ban alapított „A kör­nyezet védelméért" elneve­zésű díjjal ismerték el ered­ményes munkáját. A napokban pedig átvehette a Tolna Megyei Mérnöki Ka­mara elnökségének Körösi Miklós-díját. Dr. Germán Endre alapító tagja a Tolna Megyei Mérnö­ki Kamarának, két ciklusban dolgozott ennek elnöksé­gében. úgyszintén alapítója tagja a Magyar Mérnöki Ka­mara Környezetvédelmi Ta­gozatának is, amelynek egy ciklusban szintén elnökségi tagja volt. Ezer Lámpás Éjszakája Kitáncolták a májusfát az idősek FÁCÁNKERT Májusfa kitáncoló ünnepséget tartott szombaton a fácánkerti nyugdíjas klub a helyi faluházban. A részben bátyus jellegű rendezvényen közel ötvenen vettek részt, mint azt a szervezet képvise­letében Nyúl Pálnétól megtud­tuk. Az este remek hangulat­ban telt, finom vacsorával, re­mek süteményekkel vendégel­ték meg a résztvevőket, majd a kötetlen beszélgetés mellett táncra is volt lehetőség, amivel sokan éltek. A szerencsések még tombolanyereményekkel is gyarapodhattak az este fo­lyamán. H. É. Május 25-e az eltűnt gyerme­kek világnapja, ehhez kap­csolódóan vasárnap már a ha­todik alkalommal rendezik meg az ország 13 városában az „Ezer Lámpás Éjszakája” programsorozatot, melynek célja, hogy felhívja a figyel­met a csellengés veszélyeire. Magyarországon a tavalyi évben 18 év alattiak eltűné­se miatt hozzávetőleg 19.000 esetben indult körözési eljá­rás. Tolna megye - ebből a szempontból - nem tartozik a legveszélyeztetettebb megyék közé, itt „mindössze” 421 eset­ben volt szükség kiskorúak, tehát tizennyolc év alattiak el­tűnés miatti körözésére. Ezek a számok azonban nem azt jelentik, hogy ennyi gyerek tűnt el megyénkben, orszá­gunkban, az eltűntek száma szerencsére ennél sokkal ke­vesebb. Arról van szó ugyan­is, hogy egyes fiatalok számá­ra a szökés, csellengés mint­egy életformává válik, így a tavalyi évben volt olyan gyer­mek, aki 59 alkalommal szö­kött meg gondozási helyéről. Természetesen ez egy szélső­séges példa, de a szökés - fő­ként a nevelőotthonban élő fiatalok esetében - sokszor szinte életformává válik. A notórius szökők évente akár 4-5 alkalommal is eltűnnek. A nevelőotthonban nevelkedő fiatalok rendszerint barátjuk­­hoz/barátaikhoz, illetve csa­ládjukhoz szöknek, sok eset­ben a szökésekbe egymást vi­szik bele. Érdekes tény, hogy a fiatalok szökéseik ideje alatt gyakorta még akkor is vissza­térnek családjukhoz, ha on­nan őket szüleik elhanyagoló, vagy éppen veszélyeztető ma­gatartása miatt emelték ki. Megyénkben évek, évtize­dek óta nem fordult elő olyan eset, hogy kiskorú eltűnése megoldatlan maradt volna. Általánosságban tehát el­mondható, hogy a kiskorú­ak eltűnései miatt ugyan szá­mos eljárás indul, azonban - szerencsére - itt egyáltalán nem krimibe illő eltűnések­ről van szó, hanem mindösz­­sze arról, hogy a fiatal kivon­ta magát gyámja, gondviselő­je felügyelete alól. Nyilvánva­ló azonban, hogy ezt a kérdést még ennek ellenére sem sza­bad elbagatellizálni, hiszen a fiatalokra - különösen a lá­nyokra - szökéseik alatt szá­mos veszély leselkedik. Fel­nőtt felügyelete híján köny­­nyebben válhatnak ugyanis különféle visszaélések, bűn­­cselekmények áldozataivá, to­vábbá, mivel megélhetésük ezen idő alatt nem biztosított, követhetnek el maguk is sza­bálysértéseket, bűncselek­ményeket annak érdekében, hogy megélhetésüket biztosí­tani tudják, vagy éppen meg­védjék magukat. Napjainkban gyakorta hal­lunk a gyermekvédelmi jel­zőrendszerről, annak fontos­ságáról, azonban azt is el kell fogadni, hogy a rendszer ön­magában nem feltétlenül tud­ja a gyermekeket megvédeni. Fontos, hogy a felnőttek oda­figyeljenek a környezetükben élő gyermekekre, és ha azokat veszélyeztetve látják, fordul­janak bátran a jelzőrendszer bármely tagjához - de elsősor­ban a családsegítő vagy gyer­mekjóléti szolgálatokhoz, vagy a rendőrséghez. A társadalom kiszolgáltatott tagjainak - így a gyermekeknek is - védelme mindannyiunk kötelessége! Huszti Gábor sajtószóvivő Tolna Megyei Rendőr­főkapitányság Kitáncolták a májusfát a faluház udvarán Őstermelőnek nem kell bevallást tenni TOLNA megye - Budapest Nem kell tagdíjbevallást készíteni­ük a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK) számára az idei évtől azoknak az ősterme­lőknek, akiknek éves árbevé­tele nem éri el a 600 ezer forin­tot. A NAK saját alapszabályá­nak módosításával csökken­tette a tagdíjakhoz kapcsolódó pótlékok és szankciók mérté­két is. Az intézkedés megyénk­ben több ezer őstermelőt érint. Nekik a 2016. június 1. és jú­nius 30. közötti tagdíjbevallási időszakban csak a 2000 forin­tos tagdíjat kell megfizetniük. Emellett az alapszabály-módo­sítással csökken a pótlékok és a szankciók mértéke is. M. I. PROGRAMOK KEDD MOZI Szekszárd: Rendes fickók (ameri­kai film), 17 óra. X-Men Apokalip­szis 3D (amerikai sci-fi akciófilm), 19 óra. KIÁLLÍTÁS Tolna MAG-Ház: Farkas Péter könyvszobrász kiállítása, megnyit­ja Tuzy Ibolya, közreműködik Tóth István (gitár), 17 óra. SZERDA MOZI Szekszárd: Rendes fickók (ameri­kai film), 17 óra. X-Men Apokalip­szis 3D (amerikai sci-fi akciófilm), 19 óra. VÉRADÁS KEDD Dombóvár Kórházi véradó 8.00-14.00 Szekszárd CabTec 10.30-14.30 Tenßelic Faluház 1330-16.00 SZERDA Sárszentlönnc Művelődési Hál KajdacsTeleház _____ 9.00-12.00 1330-16.30 TRAFFIPAX 06:00-07:00 Bonyhád, Árpád u. 38. 08:30-11:30 M6 jobb 111. km 09-30-11:30 55-ös főid 120. Km 09:30-11:30 6-os főút 113. km 09:30-11-30 . 6-os főút 153. km 09:30-11:40 Dombóvár. Kórház n. 3. 1130-1330 Szekszárd. Rákóczi u. 126. 13:00-1430 Nagvkónyi. Nagy u. 4. 13:00-15.00 M6 bai 133. km 13:00-15:00 M6 bal 119. km 13:00-15:30______ 6-os főút 82. km 1400-1600 Szekszárd. Keselyúsi u. 20. 1400-1600 Bonyhád, Kossuth u. 64 1500-16:20 Tamási. Szabadság u. 95. 1600-1900 ________M6 bal 134. km 1630-18:30 Borryhad.Dr. Kotta U.43/A. 1630-1830 5113-as út 3. km 1700-18:00 65-ös főút 37. km 1700-1900 M6 jobb 153. km 1700-19:00 6-os főút 93. km 1900-2100 Szekszárd, Tártsayu. 2. 2100-2300 6-os főút 120. km VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár 65 cm, Paks 235 cm, Dombori 293 cm, Árvízkapu 657 cm, Baja 384 cm. A Sió Palánknál 181 cm.

Next

/
Thumbnails
Contents