Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-14 / 113. szám
Látnivalók: templom, romkert, tájház Még be sem érünk a városba, de már látszik a 114 éves templom tornya. Nagyon büszkék az építményre a helyiek. Amikor 2012-ben életveszélyessé vált a toronysisak, és ezért azt le kellett bontani, majd újra építeni, megindult az adakozás. Több millió forintot gyűjtöttek, amit a lakók adtak össze. A támogatók között volt például Kóbor János, az Omega együttes énekese is, aki szintén bátaszéki származású, amire nagyon büszke. Maga a beruházás 200 millió forintba került. A bátaszéki templom egyébként a 82,45 méter magas tornyával az országban a kilencedik, Tolna megyében pedig a legmagasabb épület. Egy középkori monostortemplom állt a helyén, amit többször is átépítettek. A mai formája neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. A helyiek úgy tudják, a svábok építették ezt a templomot. Ha valaki belül is szeretné megtekinteni, annak meg kell keresnie Herendi János plébánost, aki a közelben lakik a papiakban, hogy nyissa ki a templomot. Ha már a templomig elsétáltunk érdemes megnézni a romkertet is. Az első' magyar ciszterci apátság állt itt, az 1140-es években épült. A tatárjáráskor leégett, majd újjáépítették, de 1903-ban lebontották. A romokat 1195 és 2001 között tárták fel. A közelben van a tájház is, egy régi sváb házat rendeztek be, de helyet kaptak itt a székelyek és a felvidékiek is. Szembetűnő, hogy milyen sok a műemlék jellegű épület a városban és az is, hogy valamennyi nagyon szép állapotban van. M. I. fi MEGYEI KÖRKÉP A romkert idézi a múltat Nem szerencsés, hogy a város főutcáján mennek végig a Mohács vagy Szekszard irányába tartó teherkocsik és személyautók, így hétköznap nagyon nagy az átmenő forgalom Az elmúlt hetekben sokan megtanulták Bátaszék nevét szerte az országban, világban, miután a városhoz köthető molyhos tölgy az Év fája lett Európában. Egyre több turista keresi fel a városkát, és nem csak a nevezetes tölgyet keresik fel. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu BÁTASZÉK A pocsék idő ellenére is - amikor ott jártunk - nagy volt a forgalom a város főutcáján. Ami nem meglepő, hiszen hiába építették meg a közeli Mó-os sztrádát, Mohács, Baja és Szekszárd irányába inkább a régi utat használják az autósok. Ez az út pontosan átszeli a város közepét, és nemcsak személykocsik és teherautók mennek erre, a forgalmat lassítják a traktorok is. Bátaszék ugyanis tipikus mezőváros, a lakóinak többsége kisebb-nagyobb földterületekkel vagy szőlővel, gyümölcsössel foglalkozik. Sok a biciklis, érdekes módon a boltok előtt viszont nem jellemző, hogy lenne kerékpártartó, így a falhoz, kerítéshez támasztják a drótszamarat. Bátaszéken leginkább csak a reggeli órákban van helyi járatos busz, így nem csoda, hogy elterjedt a kerékpár. A városka főutcáján van három kínai bolt, egy gyógyszertár, gazdabolt, egy optikus, több élelmiszer- és húsüzlet, a zöldséges a kapualjban árulja szép portékáját. Itt van a lángosos is, melynek nagyon jó a híre. A turisták, átutazók figyelmét leginkább a templom, annak is a magas tornya kelti fel. Alig két éve, hogy felújították. A templom mögött található a piactér, mely nagyon fontos szerepet tölt be a város életében, minden nagyobb rendezvényt itt bonyolítanak le. A városka „belsejében”, a Patak utca környékén egy nagyon jól felszerelt játszótér áll a kicsik és a nagyobbak, sőt a mozogni vágyó szülők rendelkezésére. Igazán példaértékű a játszótér kialakítása a többi település számára is. A vasút a múlté Néhány évtizede a vasút komoly szerepet töltött be a bátaszékiek életében. Nem is anynyira mint közlekedési eszköz, hanem mint munkahely. Szinte minden családban volt MÁV-os dolgozó. A Dunántúl egyik legforgalmasabb állomása volt Bátaszék. Mára a helyzet nagyon megváltozott, alig van forgalom, ott jártunkkor éppen indult egy három vagonból álló vonat Baja felé, egyetlen utassal. A menetrend szerint nem nagy a választék, aki vonattal akar eljutni például Pécsre, az nincs könnyű helyzetben. Diákváros lett Bátaszékből A bátaszékiek nagyon büszkék az iskoláikra, a főutca egyik legszebb épületében van a Cikádor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (nem rég még Kanizsai Dorottya általános iskola volt a neve), amit alig egy éve újítottak fel. Az ide járó diákok zenét is tanulhatnak, ha erre igényük van. Ami igazán várossá teszi Bátaszéket. az pedig a gimnáziuma, mely II. Géza király nevét viseli. Az, hogy családias lehet itt a légkör, maga az épület nagysága is bizonyítja. A csendes helyen, a Kossuth utcában lévő intézménybe a környékbeli településekről is ide járnak a fiatalok. Az oktatás hat, illetve nyolc évfolyamos képzési rendszerben zajlik, és a tanulók a Tudományos Diákkörbe is bekapcsolódhatnak. A város legrangosabb rendezvényei közé tartozik a Géza-nap és az ehhez kapcsolódó felvonulás. Szekszárdról is Járnak ide A város nagyon büszke arra, hogy van egy szép tanuszodája is, ahová napközben főleg a közelben lévő óvodások és a helyi iskolások mennek rendszeresen gyakorolni. A Bátaszéki Tanuszoda építése 2008 körül fejeződött be, majd 2013-tól a létesítményt állami tulajdonba vették, és önkormányzati működtetésbe került. A mintegy 450 millió forintból felépített közcélú tanuszoda kistérségi feladatokat is ellát. A tanuszodában egy 12,5 » 6 méteres tanmedence és egy 12 x 25 méteres, négysávos úszómedence van. Emiatt sok kritikát is kapott a város, sokan ugyanis túl kicsinek tartották az uszodát, és emiatt költségesnek is gondolták. A szekszárdi uszodát az épület veszélyessé válása miatt bezárták, ezt követően egyre többen járnak át Bátaszékre úszni - főleg mozgássérültek vagy sportolni vágyók - a megyeszékhelyről is. Lebbencsleves mellé néhány kedves szó Ismerőseim azt mondták, ha nagyon finomat szeretnék enni, akkor feltétlenül menjek be a Talizmán étterembe. Hétköznap lévén nem volt nagy forgalom és még menüből is választhattam. Az étterem családias hangulatát fokozta, hogy a betérők szinte mindegyike ismerte egymást. Volt közöttük nyugdíjas is, mint mondta, egyedül él, nem éri meg neki otthon főzni, és itt legalább van kivel elbeszélgetni. Erős János, az étterem felszolgálója minden vendéggel szóba elegyedik, jól ismeri a természetüket és az ízlésüket is. Mint mondta, a fociról, a helyi hírekről, de a világ dolgairól is szó esik két fogás között. Aznap a lebbencsleves, a tarhonyás hús és a vaníliás palacsinta volt a sláger. Erős János civilben amúgy a Székely Baráti Kör vezetőségi tagja is. Az elmúlt hetven évben - azóta vannak ezen a településen szép számban székelyek is - sok vegyes házasságot kötöttek itt, székelyek magyarokkal, illetve sváb - és felvidékről elszármazottakkal is. Vegyes lakosságú tehát Bátaszék, de jól megférnek egymás mellett a különböző kultúrák. Olyannyira jól, hogy egymás rendezvényeire is eljárnak, mondta a felszolgáló. Júniusban a Bukovina Fesztiválra készülnek, ami országos jelentőségű, de itt lesz Bátaszéken. És hogy hová járnak a helyi fiatalok? Étterembe nem igen, itt legfeljebb pizzát rendelnek, elvitelre, volt a válasz, viszont az iparos házba hétvégenként szívesen beülnek, biliárdoznak, sörözgetnek, beszélgetnek, egymás között vannak. M. I. 2016. MÁJUS 14., SZOMBAT Erős János felszolgáló Orbán napján minden évben itt tartják a misét, ha nem esik az eső A tölgy híressé tette a várost BÁTASZÉK A molyhos tölgy tette igazán ismertté a várost. Talán még az is megnézte a térképen, merre is van Bátaszék, aki akkor hallott róla először. Ahhoz, hogy megtaláljuk a híres fát keresztül kell menni a városon, majd azt elhagyva, az őszibarack ültetvények között egy magas dombhoz érünk, ahol egy gyönyörű kis kápolna mellett áll a nevezetes tölgy. Nem bonyolult az út, mert ki van táblázva, merre kell menni. Fenn a tetőn, az Orbán hegyen gyönyörű a kilátás, ellátni a következő faluig, Bátáig, sőt szép időben még a Duna árvízi területe is belátható. A helyi erdészek két fából készült asztalt és négy padot tettek ki ide, nyilván azért, hogy ne csak a tölgyben, de a kilátásban is gyönyörködhessen az, aki felkapaszkodott a dombra. Zárójelben jegyzem meg, autóval is fel lehet jönni. Mint ismert, a több száz éves fa lett idén Európa fája. A szavazás április 23-án volt, a fa 72 653 szavazatot kapott. Az öreg tölgy egy 18. századi erdő emlékét őrzi, a mögötte álló Szent Orbán kápolnát pedig ugyanekkor emelték egy pestisjárvány után. Máig élő hagyomány, hogy május 25-én, Orbán napján itt tartják a szentmisét és kérik a gazdák, az adott évre a bő szőlőtermést. M. I. Az öreg tölgy és a kápolna az Orbán hegyen Nevesek voltak a bátaszéki kádárok Kevesen tudják, hogy a szekszárdi borvidékhez tartozó szőlőültetvények többsége nem Szekszárdon, hanem Bátaszék határában vannak. Csaknem dupla annyi szőlőültetvény van itt, mint a borvidékhez tartozó többi településnek. A legnevesebb borászok is szívesen vásároltak ezen a vidéken szőlőt, mert kiváló a klímája, a talaja és a fekvése. Bátaszék környékén nem jellemző, hogy elfagyna a szőlő még akkor sem, ha nagyon hideg a tél, vagy a tavasz. Ma már csak legendákból ismert, hogy valamikor, a 60-as, 70-es években Bátaszéken működött a kádárok szövetkezete. Ők készítették az új hordókat és javították a régieket, melyekért sorba álltak a borászok. Messze földön híresek voltak a bátaszéki kádárok, nem csak a Dunántúlon. Talán nincs is olyan borvidéke az országnak, ahol ne lehetne találni még ma is — borral telten, vagy üresen — néhány bátaszéki hordót. A legkelendőbb gyártmánya volt a szövetkezetnek az ászokhordó. Majd eltelt pár évtized és változtak az idők, más lett a divat a borászatban is, jöttek az acéltartályok, a barrique hordók és egyre kevesebb megrendelést kaptak a kádárok. Meg is szűnt a szövetkezet, majd maga a kádár szakma is. M. I.
