Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-14 / 113. szám

2016. MÁJUS 14., SZOMBAT GAZDASÁG 7 A BUX index alakulása (2016. május 13., pont) 26800 26 750 26700 26650 26600 26550 26500 26450 9.00 17.00 MW-GRAFIKA FORRÁS: BÉT BÉT-nyertesek (2016. május 13.) Részvény Utolsó ár (Ft) Változás I <%) 1 APPENINN 211 0,96 ANY 1125 0,18 MOL 16400 0 MTELEK0M 455 0 PANNERGY 381 0 BÉT-vesztesek (2016. május 13.) Részvény Utolsó ár (Ft) Változás I (%) 1 OTP 6975-2,52 GSPARK 2401-1,96 FHB 716-1,24 CIGPANN0NIA 175-1,13 ZWACK 17540-1,02 ELMU 24000 ■ -0,81 RICHTER 5528-0,75 PLOTINUS 5655-0,26 RABA 1317-0,23 EMASZ 22415-0,2 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. május 12.) Dátum Új élsz. ár (Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 43500 TAKARMÁNYBÚZA 2016, augusztus 42500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 49000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 46500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 46500 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 39500 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. október 108500 REPCE 2016. augusztus 109000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. május 13.) □ €/Ft 315,49 0,14 Ft □ $/Ft 277,94 1,51 Ft □ CHF/Ft 286,36 1,41 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. május 13.) Vételi Eladási I Budapest Bank 306,09 325,03 CIB Bank 302,92 328,16 Citibank 302,59 328,57 Erste Bank 306,76 324,44 FHB Bank 306,35 324,65 K&H Bank 306.81 324,49 MKB Bank 304,85 324,35 OTP Bank 306,69 324,36 Raiffeisen Bank 312,78 319,10 A hazai ingatlanárak egy év alatt 14 százalékkal nőttek Robbant a lakáspiac Európában is egyedülál­ló mértékben emelkedtek a magyar lakásárak tavaly. Egy átlagos méretű ma­gyar használt lakás érté­ke 5,8-16,3 millió forint kö­zött mozgott az ország kü­lönböző településein. A je­lentős emelkedés ellenére is óriási a lemaradásunk a nyugati országokhoz képest. A budapesti 261 ezer forin­tos átlagos négyzetméter­ár ugyanis meg sem közelíti péládul a berlini 835 ezres, vagy a müncheni csaknem 1,5 millió forintos értéket. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu EU/BUDAPEST Lassan egész Eu­rópában növekednek az ingat­lanárak, az FHB Lakásárindex kimutatása szerint 2015-tel ösz­­szehasonlítva idén még több or­szágban következett be a trend­­forduló, kezdődött a drágulás. Magyarország ezen a téren a kontinens éllovasa lett. Ma már szinte csak azon országok in­gatlanpiacai gyengélkednek, amelyeket eleve gazdaságpoli­tikai nehézségek bénítanak. Hazánkban egy használt la­kás átlagára 2015 harmadik negyedévében 16,3 millió fo­rint volt a legdrágábbnak szá­mító Budapesten, míg a legol­csóbb Észak-Magyarországon az átlagár 5,8 millió forinton alakult. A bank adatai szerint így míg a fővárosban egy négy­zetméternyi használt lakás 261 538 forintért cserélt átlag­ban gazdát, addig Észak-Ma­gyarországon ez az érték csak 96 721 forint volt. Az ingatlanpiac jól pörgött Svédországban is, ahol a nö­vekedés a 2014-es 9,6 száza­lék után tavaly további két szá­zalékponttal gyorsult, vagy­is 11,6 százalékra nőtt. Ezzel az átlag lakások ára 64 száza­lékkal haladta meg a 2007 ele­ji értéket. A bronzérmes pedig Írország lett, ahol a növekedés meghaladta a 10 százalékot. A jelentős magyar emelke­dés ellenére azonban a ha­zai lakások európai összeve­tésben olcsónak mondhatóak. Az alig 261 ezer forintos fővá­rosi négyzetméterár ugyanis eltörpül a nagyobb uniós vá­rosok, fővárosok árai mellett. Berlinben ugyanis az érték 835 ezer forint, amivel a német fő­város korántsem tekinthető az ország legdrágább részének. Hamburgban ugyanis 1 négy­zetméternyi lakás meghaladja az 1 millió forintot (3247 euró), míg Münchenben az 1,5 milliót közelíti. A helyi Postabank szá­mításai szerint azonban a drá­gulás középtávon is folyamatos lesz, s ennek egyik oka a be­vándorlás. Berlinben 2030-ig például 14,5 százalékos továb­bi emelkedést valószínűsíte­nek, míg ez a mérték csak 8,5 százalékos lenne a menekültek érkezése nélkül. Magyar szemmel nézve így gyakorlatilag lehetetlen la­kást venni az átlagember szá­mára az unió fővárosaiban. Az FHB Bank összesítése sze-Néhány ország még szenved A szinte általános európai emelkedés ellenére néhány kivételes országban ugyanak­kor még mindig nem tért ma­gához a lakáspiac. Egyes he­lyeken ugyan nagyon közeli­nek tűnik a fordulópont, de a lengyel, valamint a francia piac is inkább helyben jár, a súlyos gondokkal küzdő Gö­rögországban az árak tovább­ra is csökkennek. rint ugyanis egy átlagos ingat­lan akár százmilliós kiadást is jelent. Svédországban például az átlagos ingatlanok 87,4 mil­lió forintnak megfelelő össze­gért cserélnek gazdára, ezen belül Stockholmban ez a szint elérte átszámítva a 179 millió forintot. Az élenjárók azonban ennek ellenére nem a skandinávok. A továbbra is szárnyaló lon­doni ingatlanpiacnak köszön­hetően az átlagárak a brit fő­városban már 530 ezer font­ra kúsztak, vagyis elérték a 212 millió forintot. A drágaság egyébként egész Angliára jel­lemző: az átlagár 119 millió fo­rint volt 2016 elején. A magyar nagyvárosokat is elérte a kereslet élénkülése, és egyre-másra indulnak új beru­házások is - az Otthon Cent­rum elemzéséből is ez derül ki. A kertvárosi környezetben az átlagos házméret 129 négyzet­­méter, az átlagos ár 240 ezer fo­rint volt négyzetméterenként. Norvégia Litvánia Nagy-Britannia Hollandia Ausztna Magyarország, Horvátország Bulgária Finnország Belgium Románia Az ingatlanpiac alakulása az EU országaiban I csökkenő árak I várható emelekedés | emelkedés j jelentős drágulás Több mint 200 munkahellyel bővített a Continental MAKÓ A Continental autóipari cégcsoport 12 millió eurós be­ruházása azt példázza, érde­mes a külföldi vállalatoknak nálunk befektetni, hosszú tá­von elköteleződni - mond­ta Szijjártó Péter külgazdasá­gi és külügyminiszter tegnap Makón, amikor hivatalosan is átadta a ContiTech Fluid Au­tomotive Hungária Kft. fej­lesztését. Az állam ehhez 50 százalékos támogatást adott. A cég 30 százalékkal bővítet­te kapacitását, 9 ezer négyzet­­méteres raktárt és csarnokot épített. A német cég a beruhá­zás révén 216 új munkahelyet teremt. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország az európai autó­gyártás egyik fellegvárává és a közép-európai gazdaságokkal együtt, a modern német gyár­ipar hátországává vált. mti Új törvényt sürgetnek a felszámolók BUDAPEST Az új csődtörvény megalkotását és a Fizetéskép­telenségi Szakmai Kamara lét­rehozásával a kamarává alaku­lást tartja a legfontosabb felada­tának az alapításának 20. év­fordulóját ünneplő Felszámo­lók Országos Egyesülete. A FOE közgyűlésén Somogyi Ferenc el­nök kifejtette: a gazdaság meg­tisztulásához meghatározó lé­pés lenne, ha ismét bűncselek­ménynek számítana a könyvelé­si anyagok át nem adása, vagyis az irathiány, s a cégek kényszer­törlése a cégtörvényből vissza­kerülne a csődtörvénybe. Mert a következmények nélküli cég­törlések - száma évi 20-25 ezer, és folyamatosan újratermelődik - a becslésük szerint csaknem 100 milliárddal rövidíti meg a nemzetgazdaságot, legnagyobb részben az államkasszát. Az Igazságügyi Szolgála­tok Jogakadémiájának veze­tője, Szabó Imre professzor, a FOE céljaival egyetértve ki­fejtette: a Jogakamédia az ál­tala szervezett kötelező fel­számolói továbbképzéssel is hozzájárul a szakmai munka erősítéséhez. MW Kevesebb, mint a fele a vártnak a növekedés - Orra bukott az építőipar Nagyot botlott a gazdaság BUDAPEST Csökkent 0,8 száza­lékkal az év első három hónap­jában a magyar gazdaság telje­sítménye az azt megelőző ne­gyedévhez képest, ami óriási csalódás. Az egy évvel koráb­bihoz képest az index 0,9 szá­zalékos bővülést mutat ugyan, ám az elemzők 2 százalékot vártak. Mivel tavaly az utolsó negyedévben 3 százalékos volt a növekedés, így a lassulás lát­ványos. A gazdaság lendületvesztése várható volt, mert a havi terme­lési adatok előre jelezték: az ipar és az építőipar gyengélkedik. A szintén tegnap megjelent adat szerint utóbbi márciusban 33,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól - az épületek építése 18,8, az egyéb építmé­nyeké pedig 52,4 százalékkal csökkent a KSH szerint. Az adat így a legalacsonyabb az EU-ban, miközben néhány hónapja még az élbolyban fog­laltunk helyet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter en­nek ellenére bizakodó, a lassu­lás szerinte csak átmeneti. Mint mondta, a rosszabb növekedés azzal magyarázható, hogy az autóipar teljesítménye alacso­nyabb volt a vártnál, és az uniós források kifizetése is lankadt. A tervezett 500 milliárd forint helyett csak 150-160 milliárd forintot fizettek ki a lassabban kiírt pályázatok miatt. MW Kamatmentes hitel kisvállalkozásoknak BUDAPEST Nullaszázalékos ka­mat mellett igényelhető vissza­térítendő támogatás a kkv-szek­­torban működő vállalkozások­nak a jövő héttől. A Magyar Fej­lesztési Bank (MFB) 44 milliárd forintos keretét országszerte 26 MFB-ponton igényelhetik majd a cégek, köztük olyanok, akik eddig kiszorultak a finanszíro­zásból. Május 20-ától kezdi meg az el­ső kamatmentes európai uniós hiteltermék értékesítését az MFB, jelentette be Bertalan Sán­dor vezérigazgató-helyettes a Portfolio konferenciáján. A prog­ram legfontosabb újdonsága az, hogy a közvetítő helyett az uniós programszámla viseli a hitelezé­si kockázatot. így a vállalkozá­sok olyan kedvező feltételekkel juthatnak forrásokhoz, amelyre Magyarországon még nem volt példa. A mikro, kis- és középvál­lalkozások versenyképességé­nek növelésére létrehozott prog­ramban 1-600 mülió forint kö­zötti hitelt lehet igényelni jellem­zően kapacitásbővítésre, beru­házásra és készletfinanszírozás­ra, maximum 15 éves futamidő­vel. Az MFB Indikátor felmérése szerint a vállalkozások 39 száza­léka tervez beruházást a közel­jövőben, ezért Bertalan Sándor nagy rohamra számít. Az év vé­géig a hálózat már összesen 442 MFB-ponton fogadja a vállalko­zásokat. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents