Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-25 / 71. szám

2016. MÁRCIUS 25., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Kilenc magyar kutyafajtát emeltek ki a döntéshozók. A kuvasz az egyik legrégebbi nyájőrző kutya. A pásztorkodás megszűntével tanyák, vidéki kúriák őre lett S zeretem az ünnepeket, különösen a karácsonyt és a hús- vétot. Gondolom a gyerekkoromból maradt meg bennem a készülődés, az ünnep előtti izgatott várakozás. A gye­rekkor már jó messze van, de felnőttként még mindig elfog az a kellemes érzés, mely az ünnepre való ráhangolódást segíti. Va­lószínű, emberek milliói lehetnek így ezzel, hiszen erre épülnek a bevásárlóközpontok akciói is. Évtizedeken keresztül élveztem, ahogy közeledett a húsvét, Szekszárd központjában, a volt Korzó áruház előtti téren megje­lentek a kirakodók és árulták a holmijaikat, játékokat, ruhákat, mindenféle apróságot. A közeli irodákból délben ellepték az ér­deklődők az árusokat, nem hi­szem, hogy nagy forgalmat csi­náltak, de élet költözött a város szívébe, és ez hozzá tartozott az ünnepváró hangulathoz. Számításaim szerint már második éve, hogy elmaradt a húsvéti vásár, ennek oka, hogy a város önkormányzata úgy ítélte meg, az ilyen jellegű vásár csakis a Béla tér környékén lehet. Oda viszont alig megy fel valaki, ugyanis kiesik a forgalomból. A húsvéti vásárok amúgy is sokkal gyengébbek voltak régebben is, mint a karácsonyi kirakodók, már ami a forgalmukat illeti. Tavaly karácsonykor, már állt a bál, a vásározók azt számol­gatták mennyit buktak az ünnep előtti két hétben. Sokan fogad- koztak, soha többet nem pakolnak ki. Sajnálom a mai gyereke­ket, nekik az ünnepekre való készülődést leginkább a multik felcicomázott kirakatai jelentik és csak szájhagyományból ér­tesülnek arról, hogy Szekszárdon is volt kirakodó vásár, kará­csony és húsvét előtt is. A vásározók azt számolták, hogy mennyit buktak a két hétben. Aggódnak az iskola miatt, kevés a diák Kilenc fajta kivételével meg­szűnik a kutyafajták tenyész­tésének állami szabályozá­sa. Az országban jelenleg több mint 150 fajtát tenyészt 55 szervezet. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Az Országgyűlés közelmúltban hozott döntése alapján a jövő­ben csak kilenc magyar kutya­fajta tenyésztése marad hatósá­gi felügyelet alatt. A többi fajta tenyésztőire vonatkozó szabá­lyozás megszűnik. A törvényja­vaslatot az agrártárca nyújtot­ta be azzal az indoklással, hogy mind a hatóság, mind az állam- igazgatás, mind a tenyésztők nagy része számára indokolat­lanul magas teher az 55 ebte­nyésztő szervezet által fenntar­tott 155 kutyafajta tenyésztésé­nek ellenőrzése. Állami szabá­lyozás alatt csak a kilenc ma­gyar kutyafajta marad. Az in­doklás szerint ezek a fajták eb­ben a természetföldrajzi kör­nyezetben alakultak ki, tartá­suknak és tenyésztésüknek ha­gyománya van. Az új szabályozás értelmében tehát ennek a kilenc fajtának a tenyésztése marad állami ellen­őrzés alatt: komondor, kuvasz, puli, pumi, mudi, erdélyi ko­pó, drótszőrű magyar vizsla, rö­vid szőrű magyar vizsla és ma­gyar agár. A felsoroltak méltán elismert, évszázadok óta a Kár­pát-medencében élő vadász-, pásztor- és terelőkutya-fajták, amelyeket a tenyésztők szerint nem csak kedvességük, bátor­ságuk és nagyszerű munka­kutya sajátosságaik miatt érde­mes társul választani, hanem azért is, mert a magyar terep­és klímaviszonyok alakították ki szervezeti felépítésüket és kórokozókkal szembeni ellen­állóképességüket. A döntés megosztotta a ku­tyás közvéleményt. Nem a ma­gyar kutyafajtákkal van baj, inkább attól tartanak, hogy a nem kiemelt kutyafajták eseté­ben minőségromlás következik be. A törzskönyvezéshez eddig ugyanis szigorú feltételeknek kellett megfelelni a fajtaklubok előírásai alapján. Az új jogsza­bály szerint azonban a jövőben már-az is elég lesz a törzsköny­vezéshez, ha a kiskutya szülei fajtiszták. Félő, hogy olyan ál­latok is törzskönyvet kapnak, amelyek nem mindenben felel­nek meg a fajta követelménye­inek. A vevőket is hátrány ér­heti, hiszen a törzskönyv birto­kában abban a hitben lesznek, hogy minden téren megfelelő kutyát vásároltak, holott pusz­tán a törzskönyv ezt nem fogja garantálni. Népszerűek a kistestű fajták Szigorúan állatorvosi szemmel nézve megfelelő egészségi ál­lapotban és tartási körülmé­nyek között tartják a kutyákat azok a fajtatenyésztők, akikkel kapcsolatban állok - mondja dr. Szabó Ákos bátaszéki állat­orvos. A nagyobb testű kutyák közül a németjuhász, a labra­dor, a golden retriever a legked­veltebb, sokan tartanak tacs­kót, a kistestű fajták általában nagyon népszerűek. Az utóbbi években egyre többen fogad­nak örökbe kutyát menhelyről, és szívesen választanak keve­rék kutyákat. BÁTASZÉK Közmeghallgatást tartottak szerdán a Városhá­zán. Elsőként a bátaapáti hul­ladéktároló működéséről Lász­ló Zoltán üzemeltetési igazga­tó és Darabos Józsefné, a Tár- sadálmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás elnöke adott összefog­lalót. Ezt követően Dr. Bozsolik Róbert polgármester tájékoztat­ta a mintegy 25 főnyi érdeklő­dőt a város múlt évi célkitűzése­inek a teljesüléséről, illetve az önkormányzat idei évre terve­zett feladatairól. A közmeghallgatás résztvevő­inek egyike elmondta, aggódik a gimnázium jövőjéért, a helyi általános iskolából kikerülő di­ákok egy része ugyanis nem itt szeretné folytatni a tanulmá­nyait, így évről évre csökken a II. Géza gimnázium diákjainak a száma. A felszólaló arra kér­te a helyi iskola pedagógusait, a szülőket, a diákokat és az önkor­mányzat vezetőit, hogy érezzék magukénak a gimnáziumot, tá­mogassák annak jövőjét. A másik hozzászóló azt ve­tette fel, hogy a város észak- nyugati részén - a Lajvér utcá­tól a Bonyhádi útig, a Hunya­di utca felső szakaszának kör­nyéke - nem megoldott a csa­padékvíz elvezetésének a kér­dése. Ezen a környéken magas a talajvíz, árokrekonstrukci­óval lehetne javítani a helyze­ten, mondta felszólaló. Dr. Bozsolik Róbert válaszolt a felvetett kérdésekre, a gimná­ziummal kapcsolatban elmond­ta, a lehetőségeik ezen a terüle­ten szűkek, hiszen nem az ön- kormányzat az intézmény fenn­tartója, így beleszólása sincs an­nak működésébe, de megígérte, a lehetőségeikhez képest támo­gatják az elhangzottakat. A má­sik téma, a magas belvíz csök­kentése, ezzel kapcsolatban a polgármester elmondta, meg­vizsgálják a városrész helyzetét és szakértőtől kérnek egy meg­valósítható tervet, ezt követően térnek vissza a probléma meg­oldására. M. I. A szaporítok körmére kellene nézni Úgy gondolom, nem volt szük­ség arra. hogy ilyen módon te­gyenek különbséget a kutya­fajták között, hiszen más faj­táknak is joguk van ugyan­olyan feltételek és esélyek mel­lett élni. Emellett világosnak látszik, hogy az új szabályozás sem fogja megváltoztatni azok­nak a hozzáállását, akik eddig sem tisztelték és tartották be a szabályokat. Véleményem sze­rint inkább a szaporítókra kel­lene nagyobb figyelmet fordíta­ni. Őket nem ellenőrzik, feke­tén hatalmas bevételre tesznek szert, nem fizetnek adót, nem fi­zetnek járulékokat és gyakran méltatlan körülmények között tartják a kutyákat. Oltás, chip és törzskönyv nélkül kamionszám­ra szállítják a kiskutyákat kül­földre. Az új szabályozás inkább azoknak jelent problémát, akik eddig is komolyan foglalkoztak a tenyésztéssel. Egy kicsit olyan íze van a dolognak, mintha a döntéshozók azzal, hogy kiemel­tek kilenc fajtát, lerázták volna a többi fajta ellenőrzésének terhét a vállukról. Ismét csak azt tu­dom mondani, hogy inkább az il­legális szaporítókkal kellene fog­lalkozni - mondja Fiáth Szilvia, a szekszárdi kutyamenhelyet mű­ködtető alapítvány elnöke. Turisztikai szempontból több figyelem illethetné a Babits utcát A város gyöngyszeme lehetne SZEKSZÁRD A megyeszékhely gyöngyszeme, a művészet ut­cája lehetne a szekszárdi Babits utca, amely több figyelmet ér­demelne. A fentieket Szabó Ba­lázs, a Jobbik Magyarországért Mozgalom városi elnöke, me­gyei sajtófőnöke, önkormány­zati képviselő mondta el tegna­pi sajtótájékoztatóján. Mint azt hangsúlyozta, lo­kálpatrióta tősgyökeres szek­szárdiként vállalta fel az utca ügyét, és nagyon örül annak, hogy a Jobbik mellé állt, és tá­mogatja ebben. A Babits utca a város turisztikai szempont­ból legfrekventáltabb utcája kellene hogy legyen, hiszen itt született a névadón kívül Die­nes Valéria és Hollós László, és a Babits emlékház mellett itt található az Irodalom háza, amely Mészöly Miklós hagya­tékának ad otthont. Azt szeretnénk, hogy a Ba­bits utca sétálóutca legyen, és az irodalom, a művészetek ut­cájává váljon - mondta Szabó Balázs. Az ügyben már léptek is, szakemberek segítségével vizsgálták meg az utca jármű- forgalmát. Eszerint az itteni for­galmat a Mérey és Bartina utca fel tudná venni. A jövőben ar­ra is megoldást keresnek, hogy járműforgalom alóli kivonás ne zavarja az utcában élőket, tud­janak megfelelően parkolni, il­letve közlekedni. V. M. Szabó Balázs a Séd-patak hídján, háttérben a Babits-ház Közérdekű munkát kapott a verekedő SZEKSZÁRD Súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt 80 óra közérdekű munkára ítélte a Szekszárdi Járásbíróság a 46 éves hajléktalan férfit. A közér­dekű munkát szabad idejében, díjazás nélkül köteles elvégez­ni. Ha ezt nem tetté, úgy a bün­tetést fogházra kell átváltoztat­ni. A bíróság megállapította, hogy az előzetes letartóztatás­ban töltött idővel 12 óra munka lerovottnak tekinthető. A férfi­nak meg kell fizetnie közel 26 ezer forintnyi bűnügyi költsé­get. Az ítélet jogerős. A vádlott tavaly április nyol- cadikán délután összeveszett a szekszárdi hajléktalanszállón a sértettel. A vita tárgya az volt, hogy a másik túlságosan han­gosan hallgatja a zenét a mo­biltelefonján. Amikor a sértett munkába indult, a vádlott utá­nament, közben hangosan, trá­gár szavakkal szidalmazta. Amikor utolérte, tarkón vágta, majd a visszaforduló férfit leg­alább egyszer nagy erővel arcul ütötte. Az ütés ereje és a vádlott erőfölénye miatt fennállt annak a veszélye, hogy eltörik a sér­tett orrcsontja, ami súlyos sé­rülésnek számít. Ezután a vér­ző orrú férfi kabátját rángatta, aki erre egy pofonnal válaszolt. A bíróság súlyosító körülmény­ként vette figyelembe a vádlott büntetett előéletét, enyhítőként megbánását. 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents