Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-21 / 8. szám

2016. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP MÚVÉSZBEJÁRÓ y Gryllus Dániel zenész szerint van jövője a CD-kiadásnak haldoklik a költészet együttesből mindenki hoz mseket, közösen döntjük el aztán, vagy sem Nem „A vers évezredekig csak énekelve hangzott el. Ezért mondta Kányádi Sándor egy alkalommal a Kalákáról, hogy visszahelyezzük a verset homéroszi jogaiba” - mondta Gryllus Dániel, a Kaláka együttes alapító­ja lapunknak, akivel a hang­hordozókról, a vershordo­zókról és a költészet jövőjé­ről is beszélgettünk. Csejk Miklós- Idén 25 éves a Gryllus Kiadó. Fél tucat CD-t adtak ki mostaná­ban. Van jövője a CD-kiadásnak?- Én most 66 éves vagyok, úgyhogy sok hordozóváltást megéltem már életemben. Fia­tal koromban volt a 78-as for­dulatszámú lemez, az orsós magnó. Aztán jött a kazetta, a 33-as, 45-ös fordulatú bake­lit. Majd a CD, most meg letöl­tés van, de én azt hiszem, hogy ez tiszavirág életű lesz. Sokkal inkább egy központi szerveren lévő zenéket fogunk hallgatni, amiket nem kell majd külön tárolnunk. De szerintem a CD- nek is van jövője, amiben le­hetnek képek, dalszöveg, lehet benne valami vallomás. Sok­kal komplexebb, mint egy letöl­tött nóta. Ráadásul egy CD álta­lában egy konstrukció, amely­ben fontos a dalok sorrendje is.- A kiadó első lemeze még bakelit volt.- Pál apostol levelei alapján készült dálsorozat szerepelt rajta. Azért is alapítottam ki­adót, mert belefáradtam a sok várakozásba. A Teljesség felé című lemezünkre 6-7 évet kel­lett várni, nem adta ki sokáig a Hungaroton. A legprogresz- szívebb időszakunkban, a Ka­láka megalakulásának első hét évében nem tudtunk lemezt ki­adni. Hiába adtak minket kéz­ről kézre, klubról klubra, egye­temről egyetemre, hiába volt 400 koncertünk, lemezünk nem lehetett sokáig. 1977-ben jelent meg az első.- Ünnepi szonettkoszorú cím­mel adtak ki nemrég egy CD-t.- Ez egy nagyon izgal­mas vállalkozás volt. Jó­zsef Attila Hazám című ver­se volt a mesterszonett. Eh­hez a vershez 14 kortárs költő szonettkoszorút írt. Mivel ezek a költők különböző korúak, vi- láglátásúak, stílusúak, külön­böző zenét igényeltek, viszont mindegyik a József Attila-vers zenei világából indult ki.- Miért van az, hogy ha meghall az ember bárhol egy Kaláka-dalt, rögtön felismeri?- Mindig a versből indulunk ki, a Kalákának nincsen sa­ját stílusa. Mégis a prozódiai megoldásokból, a négy férfi­hangból, a klasszikus és nép­zenei hangszerek keveredésé­ből, a jellegzetesen akusztikus megszólalásból fel lehet ismer­ni minket.- Több mint 1200 dalt írtak ed­dig versekből. Ki válogatja a köl­tőket? Ki dönti el, kinek melyik költeményét zenésítik meg?- Az együttesből minden­ki hoz verseket, közösen dönt­jük el aztán, hogy megzenésít­jük-e vagy sem. Egyébként ez a repertoár több mint 300 köl­tő verseiből állt össze. Persze van olyan, amit csak egyszer játszottunk egy felkérésre, az­tán meg van olyan is, amelyet 46 éve folyamatosan játszunk.- Tudomásom szerint nem nagyon van párja az együtte­süknek a világban.- Magam sem hallottam még hasonló zenekarról, pedig már 40 országban játszottunk ed­dig, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsen.- Arra nem gondoltak, hogy más nyelvekre is lefordítsák és elénekeljék ezeket a verseket?- Sosem volt igazi, amikor műfordítást énekeltünk. In­kább az működött, ha külföl­dön turnéztunk, hogy ma­gyar nyelven énekeltük a da­lokat, és valaki elmondta előt­te az adott nyelven, miről szól­nak. A magyarok hozzászok­tak, hogy a világirodalmat a legnagyobb magyar költők for­dították. Akik viszont magyar­ból fordítanak, azok általában hobbiköltők, bár nem akarom megbántani őket, de ez egy ne­héz műfaj.- Nagyon sok hangszeren játszanak egy-egy koncerten, lemezen. A kezdetek kezdetén is így volt?- Én eleinte furulyáztam, kla- rinétoztam, aztán később jött a citera, ami olyan fontos lett az életemben, mint a furulya. Rá­találtam a pánsípra, a dudára, a tárogatóra. Egyébként aki fu­rulyázik, az nem egy furulyán játszik, hanem öt- vagy hatfé­lén. Aztán jöttek a különböző pengetős hangszerek, és így sorjában a többi is. Egyszer va­laki összeszámolta egy zene- akadémiai jubileumi koncer­tünkön, hogy 52 hangszeren játszottunk aznap este. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy minden hangszeren virtuóz vagyok. Talán ha furulyázom, az mércével is mérhető.- Sokan amiatt aggódnak, hogy a mai kölykök nem nagyon olvasnak verset.- A vers évezredekig csak énekelve hangzott el. Ezért mondta Kányádi Sándor egy alkalommal a Kalákáról, hogy visszahelyezzük a verset ho­méroszi jogaiba. A költők nagy része is dallamra képzeli el a verseit. Az, hogy magunkba ol­vasunk egy verset, nem biztos, hogy jót tesz a költészetnek. Nem a költészet halála, hogy az emberek kevesebb verses­kötetet vásárolnak. Ahogy a beszélgetésünk elején a hang­hordozókról volt szó, ugyanígy beszélhetünk a vershordozók­ról is. Ma a Facebookon több ez­ren olvassák Lackfi János, Sza­bó T. Anna, Kiss Judit Ágnes, Tóth Kriszta vagy Erdős Virág verseit. Nem úgy tűnik, hogy a költészet a végét járná, ami­hez talán mi is hozzájárultunk égy kicsit a megzenésített ver­seinkkel. HÍREK Népszerűsítik a balettet BUDAPESi Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főis­kola rektora szerint nemes gesztus, hogy az Erkel Szín­házban bemutatandó Billy El­liot című musicallel a Magyar Állami Operaháza balett mű­fajának népszerűsítését is szolgálni akarja, de nincs vál­ságban a táncművészképzés. Szakály hozzátette „a musical a balett műfajának népszerű­sítését is szolgálja.” MW Hegedűkészítők mutatkoznak be 8UP,: Hatodik alkalom­mal rendezik meg a hegedű­készítők szalonját a Fonó Bu­dai Zeneházban, az élő zené­vel, hangszerkiállítással és bo­rozással egybekötött rendez­vényen a világszínvonalon al­kotó magyar mesterembe­rek mutatkoznak be két hét­végén keresztül. Magyaror­szágon 10-15 nagyon jó mes­ter dolgozik, akik a nemzetkö­zi színtéren is megfelelő szint­re emelték a magyar hegedű­készítést. MW Blunt lehet Mary Poppins LOS ANGELES Emily Blunt játszhatja Mary Poppins sze­repét a Disney új filmjében, amelyet Rob Marshall ren­dez. Bluntra azért esett a vá­lasztás, mert a rendező és producerek is együtt dolgoz­tak vele a Vadregény című filmben. A Disney szeretné, ha a film mihamarabb elké­szülne, ezért már el is kezd­tek tárgyalni a színésznővel. A szerződést azonban még nem kötötték meg, mert kér­déses, hogyan lehet egyez­tetni Blunt elfoglaltságait. A közelmúltban derült ki, hogy a színésznő második gyer­mekét várja, ez ugyancsak hatással lehet a forgatás idő­zítésére. MW Blunntal még csak tárgyalnak Huszonöt éves a Gryllus Kiadó Több mint fél tucat, a közel­múltban megjelent új kiadvá­nyát, köztük Ferenczi György és Rackajam, az Apnoé, a Kos­bor, az EastWing Group, Kor­pás Éva és az Eszter-lánc me­sezenekar CD-jét mutatta be az idén 25 éves Gryllus Ki­adó nemrég a fővárosi Muzi- kum Klubban. Gryllus Dániel, a Kaláka együttes alapítója el­mondta, 25 év alatt mintegy 170 lemezt, korábban vinylt, aztán CD-ket jelentettek meg. Fényképezőgéppel Ázsiában rohamkocsiért BUBAPEST Steve McCurry, a kortárs fotóművészet ikonikus alakjának Ázsiában készült mintegy félszáz fotóját február 25. és április 3. között állítják ki a Műcsarnokban. McCurry Phi­ladelphia egyik külvárosában született. A Pennsylvaniai Álla­mi Egyetem film szakán tanult, majd egy helyi újság munkatár­sa lett. Éveken át szabadúszó­ként dolgozott, majd egy háti­zsáknyi ruhával és filmtekercs­csel keresztül-kasul utazta Indi­át, miközben fényképezőgépével fedezte fel az országot. Több hónapos utazás után lépte át a pakisztáni határt, ahol egy afgán menekültekből álló csoporttal találkozott. Éppen ak­kor csempészték át Afganisztán­ba, amikor a szovjet megszállók lezárták az országot a nyugati újságírók előtt. Azóta számtalan konfliktus sújtotta országban készített le­nyűgöző felvételeket. MW Előadás a BUDAPEST Szabó Borbála Tele­fondoktor című monodrámája egy szülészorvos története, aki hazugságainak hálójába keve­redik. A darab 2012 szeptem­bere óta fut hatalmas siker­rel a Thália Színházban. Orosz Dénes rendezése Göttinger Pál előadásában február 25-én lát­ható 100. alkalommal. Az elő­adás bevételét a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat részé­re ajánlják fel az alkotók, s a be­vételből rohamkocsit vennének. Szabó Borbála egyszemélyes bohózatának főszereplője Békés Dénes, a harmincas éveiben já­ró nőgyógyász, aki egy nap vé­letlenül bezárja magát a rende­lőjébe. A problémák azzal kez­dődnek, hogy nem mer iga­zat mondani. Mindenkinek azt mondja, amit az hallani akar. Miközben a rendelőből telefo­non próbálja megoldani ezt az aprónak tűnő kellemetlenséget, hazugságai életre kelnek. MW HIRDETÉS @ KVIZSZABADSAG ELŐFIZETŐI NYEREMÉNYJÁTÉK Válaszoljon játékunk kérdéseire 16 napon át, és nyerjen exkluzív Népszabadság-olvasósarkot! Részletek: nol.hu/kvizszabadsag A Népszabadság előiizetőjeként keresse egyedi kérdését mindennap a címoldali matrica alatt! NEPSZABADSAG Képeink illusztrációk.

Next

/
Thumbnails
Contents