Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-21 / 8. szám
Pakisztán is 2016. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP AII. Erzsébet homloka fölött virító átlátszó gyémántot több országi is visszaköveteli magának ■ A Koh-i-Noor-t a gyarmatosító angolok a 19. század közepén ragadták el, amikor meghódították Pandzsáb tartományt. A legenda szerint bukásra van ítélve az a férfi uralkodó, akinek birtokában van a kő. Maros László ISZLÁMÁBÁD/LONDON Nem nyugszanak bele állítólagos jogos tulajdonosai abba, hogy a világ egyik leghíresebb gyémántját, a Koh-i-Noor-t az angol koronaékszerek egyik legszebb ékköveként a Towerben őrzik. Ezért egy pakisztáni ügyvéd beperelte annak „bitorlóit”, vagyis a királyi családot, hogy hazája számára visszaszerezze a felbecsülhetetlen értéket. A jogász éveken át folytatott valóságos hadjáratot, s még levelet is írt II. Erzsébet királynőnek, hogy legyen olyan belátó, és szolgáltassa vissza azt, amit még ükanyja, Viktória királynő elragadott. Mivel a buzgó férfi kérése eddig süket fülekre talált az udvarnál, most az iszlá- mábádi bírósághoz fordult, hogy legalább hazája mondja ki: a kő visszajár. A jogász szerint a gyémánt egyébként azért Pakisztánt illeti, mert a drágakövet a britek olyan területről hurcolták el, amely ma az ország része. Csakhogy ez még aligha lesz perdöntő bizonyíték egy független bíróság előtt, hiszen a szóban forgó terület csak 1947 óta Pakisztán része, korábban Indiáé volt. Nem véletlen, hogy britek által kétszáz éven át a korona legértékesebb gyémántjaként emlegetett India is igényt tart a brit korona legszebb gyémántjára. S mivel a kőnek mintegy kétezer éves históriája van, már meg sem lepődünk azon, hogy irániak és afgánok is a magukénak tartják az óriási értéket. A Koh-i-Noor ugyanis nem egyetlen uralkodóhoz, uralkodó családhoz, vagy országhoz, netán birodalomhoz tartozott hosszú történelme során. A követ az időszámításunk kezdete körül találták. Volt a mogulok féltett kincse, majd a perzsa sah, Nádir szerezte meg. Az ő meggyilkolása után az afgánok prédálták el, s innen került a szikhekhez, amikor is a 19. század közepén megjelentek az angol gyarmatosítók, akiket a jelek szerint szintén megigé- zett a gyémánt. A sok éves harcokban több tízezren haltak meg, mire a birodalom teljesen maga alá gyűrte a tartományt. Az ezt követő megállapodás egyik kitétele is az volt, hogy a britek megkapják a Koh-i-Noor-t, ami így a gyarmatosító Kelet-indiai társaság tulajdonává vált. Átok sújtja a vagyonokat érő drágaköveket Nem ritka, hogy a hiedelem szerint egy-egy felbecsülhetetlen drágakövet átok sújt. Ebből a szempontból a valószínűleg Indiából származó Hope-gyémánt a legismertebb, ami egykor XIV. Lajosé volt. Csakhogy ezt követően a gyémánt XVI. Lajos feleségéhez, Marié Antoinettehez került, akit lefejeztek a forradalom alatt. Ez után jött a névadó ékszerkereskedő Francis Hope a képbe. A dúsgazdag ember elszegényedett miután megkaparintotta a követ, s az újabb vásárló, Evelyn Walsh McLean sem járt jól. Fia balesetben meghalt, lánya öngyilkos lett, férje elhagyta - maga pedig elmegyógyintézetben végezte. Ez követően a Smithsonian Természettudományi Múzeumé lett a kő, ám az ékességet szállító postást később baleset érte, s bár túlélte azt, nem sokkal rá elveszítette feleségét, kutyáját, háza pedig leégett. Tudta-e? A Koh-i-Noor-t (jelentése: a Fény Hegye) 1936-ban foglalták az anyakirálynő koronájába. A britek a megszerzést követően még csak féltett kincsként őrizték. Viktória királynő pedig tökéletes briliánst is csiszoltatott belőle. Ennek követ- keztébenazegy- kor 186 karát súlyú (37,2 allk grammos) ÜHj gyémánt I 109 kará- I tosra (21.8 M gramm) fo- / gyatkozott. Csakhogy a legenda szerint a gyémántot ősi átok sújtja. Eszerint bukásra van ítélve azon férfi uralkodó birodalma, amelyik birtokolja. A kő története bővelkedett is ilyen példákban, s talán ezért is ajándékozta a gyarmatosító társaság 1851-ben Viktória királynőnek. A mítosz a királyi családra sem lehetett hatástalan. Úgy döntöttek, hogy a Koh-i-Noor a koronázási ékszereket díszíti majd, de az anyakirálynő koronájába került. S ki tudja, a döntés így sem volt-e felelőtlen. Hiszen a kő megkaparintása után még száz év sem kellett, hogy az egykor Indiát is uraló brit birodalom megszűnjön. Startup-vonal * ^ ■ Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu PANORÁMA 3 A csodálkozást fejezzük is be mindjárt az elején: ahol kormányfüggetlenül, a legkisebb arcizommozdulat nélkül lehet milliárdokat arra költeni a pénzünkből, hogy elmagyarázzák nekünk, mennyivel élünk jobban, ott azért felüti a fejét a gyanakvás: a bolondját járatják velünk. Ilyen helyen nincsen biztonságban a pénzünk. Nézd csak azt a plakátot, mondja a mindenkori kormány a polgárnak, és mire a polgár visszafordul, már csak a talicskák nyikorgását hallja a távolból. Két jó hírt is hallottam a minap arról, miként javulnak a kilátásaink. Az egyik szerint reálértéken emelkednek a bérek. Van honnan. Olyan ez, mint az uniós átlagot meghaladó magyar gazdasági növekedés. A másik hír szerint minden magyar lakosra hárommillió forint megtakarítás jut. Mielőtt ha- bókosan elkezdenénk kotorászni a cihában, ez bizony egy átlag. A valóságban a háztartások egyre jelentősebb része egyik hónapról a másikra él, egy kisebb váratlan kiadás is beteszi a kaput. És igen, vannak, akik nagyon jól élnek. A minap az IBM-nek csillagászati összegért eladott, uniós vagy állami pénzt sosem látott Ustream tulajdonosaitól például nem sajnálom a jólétet, hiszen a részint magyar startup-cég egyedi fejlesztéssel hozott létre piaci értéket. A közpénzből jól élők már zavarnak picit, és nem is elsősorban a jólétük zavar, hanem az a deficit, amivel csökkentik a közhatalomba vetett hitet. Addig mondogatta a magyar, hogy minden politikus lop, hogy a feszes tőmondat polgárjogot látszik nyerni. Még a végén alaptörvénybe szövegezik az ötéves évfordulón, óvodások szavalatával aranyozva be az aktust, amint ez egy kormányablak-át- adón meg tudott történni a minap, a Cifra palota ritmusára éltetve a jogosítványkészítés dicsőségét. Összefüggnek bizony a nemzet szellemi képességei az anyagi jólétével. De hogy egy jó hírt is mondjak: az ország egyre kevesebbel költ többet, mint amennyiből működik, az államháztartás hiánya két százalék körüli. Ez még mindig hitelfelvételt, államkötvénykamat-fizetést jelent, de egyre kevésbé. Kezdetnek nem rossz. Ha a jobb létről szóló hirdetések eltűnnek, és a pénztárcánkon látjuk a javulást, na akkor elértünk valahová. A startvonalhoz. A háztartások egy része egyik napról a másikra él Titokzatos hibát emleget Walesa VARSÓ Továbbra is tagadja Lech Walesa volt lengyel államfő, hogy valaha is együttműködött volna a kommunista állambiztonsággal. A Nobel-bé- kedíjas politikusról - aki a lengyel rendszerváltásban vezető szerepet betöltő Szolidaritás független szakszervezet alapítója és első elnöke volt - a nácizmus és kommunizmus bűntetteit kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete tett közzé terhelő dokumentumokat. Még a hét elején adott át az intézetnek egy halom egykori állambiztonsági iratot Czeslaw Kiszczak kommunista belügyminiszter özvegye. Ezek között találtak meg egy Walesa által aláírt, „Bólék” titkosügynöki fedőnéven folytatandó együttműködésről szóló nyilatkozat, amelyhez beszervezési jegyzőkönyv is tartozott. Nem ez egyébként az első eset, hogy a politikust besúgással vádolták meg. 1992-ben Walesa beismerte múltját egy interjúban, de ezt később visszavonta, 2008-ban pedig könyv jelent meg ügynöki tevékenységéről. Walesa ismét tagadta, hogy beszervezték, szerinte 1970- ben lefoglalt feljegyzéseit használhatják ellene. Mint mondta: követett el hibát, de nem „ilyet”. Bővebbet egy ismeretlennek adott ígérete miatt nem mondott, de azt reméli: a szóban forgó illető közzéteszi az igazságot. VR Kitörhet a vulkán a diktátor miatt PHENJAN Szó szerint a tűzzel játszik Észak-Korea és annak diktátora, Kim Dzsongun, amikor kísérleti atomrobbantásokat hajt végre. Ezzel ugyanis már nem csak a világ vezető országainak haragját vonhatja magára, hanem a természetét is. Az ország legmagasabb hegye, a 2744 méter magas Mount Beakdu 70 kilométerre fekszik a kísérleti robbantások helyszínétől. A hegy egy óriási tűzhányó, amely mostanában nem sok galibát okozott. Csakhogy a szakemberek felfigyeltek arra, hogy a múlt havi, a Richter-skála szerinti 5,1- es földrengést okozó föld alatti robbantást követően a vulkán ébredezni kezdett. Márpedig a mélyben óriási erő szunnyad: a már bő száz éve békés Mount Beakdu felelős az emberiség történetének eddigi egyik legnagyobb kitöréséért. 94ó-ban egy a VEI-skálán ó-os, vagyis kolosszális robbanást produkált, és még az ezer kilométerre fekvő Japán északi részeit is 5 centis hamuval takarta be. Pontosan nem ismert, hogy a körülbelül 10 km3 izzó követ, lávát és hamut kilövellő robbanás akkor milyen károkat okozott, de most valószínűleg milliók életét keserítené meg a sűrűn lakott részen a katasztrófa. VR Világra szóló látványosság lett a tönkretett spanyol freskóból Vagyonokat ér a kontármunka BORJA Három éve még csak nevetett a világ az akkor 82 éves Cecilia Gimenezen, aki amatőr restaurátorként egy töviskoszorús Jézus Krisztust ábrázoló freskót annyira elrontott, hogy a Megváltó inkább hasonlít egy moncsicsihez, mint szenvedő emberhez. Csakhogy mára az alkotás az ötezer lakosú spanyol város, Borja legnagyobb kincse lett. A száz éves freskót azt követően „restaurálta” Gimenez, hogy unokája nagy összeget adományozott az egyik helyi központnak. Az asszonynak nem volt engedélye, állítása szerint a helyi plébános kérte fel a társadalmi munkára - majd minA nevetséges freskó a turisták számára az egyik fő látványosság denki elszörnyedve látta a végeredményt. A hír a világot is bejárta, s azonnal több ezres csoport szerveződött azért, hogy a vicces alkotást ne állítsák visz- sza eredeti állapotába. A helyiek végül engedtek is ennek, hiszen kiderült: ez az álmos kisváros legfőbb anyagi érdeke. Az eredeti neve, az Ecce homo (íme az ember) után Ecce momo-nak (íme a majom) csúfolt alkotás miatt özönleni kezdtek a turisták a településre. Háromév alatt 150 ezren érkeztek, ami olyan óriási arány, hogy ezzel Borja turisztikai vonzereje - a lakossági arányokat is figyelembe véve - immár nagyobb, mint például Párizsé. VR L
