Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-21 / 8. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2016. FEBRUAR 21., VASARNAP Hiába települ akármennyi autógyár is Magyarországra, nem ez az európai fizetés záloga. Összeszerelés helyett fejleszteni kell. ÁLOM MARAD A NYUGATI BÉR HEVES 145 168 FT (-424 922 FT) GYORMOSON-SOPRON 166 965 FT (-403 125 FT) BUDAPEST 204 251 FT (-365 839 FT) HAJDU-BIHAR 131966 FT (-438 124 FT) VESZPRÉM 138 511 FT (-431 579 FT) SOMOGY I-1 132 055 FT (-425 775 FT) (-438 035 FT) CSONGRAD 135 295 FT (-434 795 FT) BORSOD- ABAÚJ-ZEMPLÉN 123 447 FT (-446 643 FT) SZABOLCS- SZATMAR BEREG 110 062 FT (-460 028 FT) JASZ-NAGYKUN SZOLNOK >125 670 FT [ (-444 420 FT)/ BARANYA 128 252 FT (-441838 FT) Mintegy harmadát keressük az ausztriainak, nem véletlen, hogy egyre több dolgozó és szakszervezet már a sztrájkon töri a fejét. Évtizedek óta csak ígéret a jóléti államokéhoz hasonló kereset, ám a szakemberek szerint még az sem biztos, hogy 20-30, vagy akár 50 év alatt felzárkózunk ezen a téren a legfejlettebb országokhoz. Maros László BUDAPEST Akár sztrájkhullám is végigsöpörhet tavasszal az országon, szakszervezetek tucatjai, illetve dolgozók százezrei elégedetlenek az idei évre szóló béremeléssel. A legnagyobb a tanárok tiltakozásának visszhangja - igaz, ó'k a jobb munkakörülmények mellett nem a maguk, hanem az oktató-nevelő' munkát segítők bérét emeltetnék -, de a MÁV és a Volán-társaságok dolgozói is keveslik a többletet. Ezenkk vül természetesen az egészségügyben dolgozók megalázóan alacsony bére is örök elégedetlenség forrása. Több szakszervezet már a sztrájk lehetőségét is felvetette, s az alacsony bérek kérdését a kormány sem bagatellizálhatja. Hiszen a ciklus legfontosabb feladatának éppen azt tartja, hogy a magyar bérek végre érezhetően közel kerüljenek a rég áhított európai fizetések szintjéhez. Akkor mégis miért nem lép nagyobbat a kabinet? „Hogy a közszférában dolgozók miért nem kapnak nagyobb bért, annak két oka is van - magyarázta Samu lános, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. - Egyrészt ahhoz a kormánynak másra - nyugdíjakra vagy építkezésekre - kellene kevesebbet költenie, amit nem akar. Másrészt pedig szem előtt kell tartani, hogy csak annyit lehet elosztogatni, amennyi adó befolyik. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint a gazdag országokban” - mondta az elemző. Hasonló gyár, különböző bér Ám a közös kalapból fizetett dolgozók nincsenek egyedül az alacsony fizetésükkel, hiszen a jól működő cégek sem biztosítanak osztrák, német vagy francia fizetést a magyar munkavállalóknak. Pedig ne feledjük, gyakorlatilag hasonló autógyárban, hasonló gépekkel, hasonló munkát végeznek a német dolgozók, és az éppen Németországból idetelepült üzemekben a magyarok. A különbség azonban a fizetésben szembeötlő. Míg egy autóipar szakmunkás itthon úgy nettó 170 ezer forintot vihet haza a pótlékoktól függően, ez a bér Németországban átszá mítva a 600 ezer forintot is elérheti. En nek pedig nem az az oka, hogy egy német munkás háromszor gyorsabban hegeszt, vagy a szalagsor pörög sebesebben. A kormányok kész győzelmi himnuszt zengenek arról, ha egy-egy nagyobb cég hazánkba települ, ám ők korántsem azért jönnek, mert feltétlenül a politikusok „csábították” ide őket. Számukra eleve az a fontos, hogy a magyarok jóval olcsóbban dolgoznak, kevesebb bért kell fizetniük. Csapdában vergődik a magyar gazdaság „Magyarország egy furcsa kelepcében van, ami nem egyedi. A jelenségnek még külön neve is van: »közepes jövedelmű országok csapdája« - magyarázta Samu lános. - Ennek az a lényege, hogy egy szerényebb gazdaságú ország nagyon nehezen tud kitörni a helyzetéből. Az alacsonyabb szakképzettségű munkaerőt igénylő vállalkozások szívesen mennek az ilyen országokba, hiszen olcsón dolgoztathatnak. Sok gyárat, üzemet lehet így egy országba vonzani, ami persze hasznos, hiszen egyre többen kapnak munkát. Csakhogy amikor a dolgozók már nemcsak munkahelyet, de nagyobb bért is Magyar átlagkeresetek megyénként Zárójelben az osztrák átlagbérhez mért különbség Országos átlagbérek szeretnének, akkor az ilyen gyárak könnyen elköltözhetnek a világ olyan részébe, ahol megint csak olcsóbban * ternTetti étnek. Vagyis egy bi- zonyas-szint fölé így nem igazán lehet fejlődni.” Persze ennek ellenére a mul- tikra, külföldi tulajdonú vállalkozásokra is nagy szükség van, és jelentősen javíthatják egy ország gazdasági helyzetét. Erre jó példa az autógyártók paradicsomának számító Szlovákia, ahol tavaly a havi nettó átlagbér átszámítva elérte a 210 ezer forintot. Ezzel szemben a magyar átlagbér akkor 159 150 forint volt havonta, vagyis a szlovák fizetés csaknem 30 százalékkal magasabb. Ezt a szintet hazánk is el tudná ezen az úton érni belátható időn belül. Hiszen ha többen dolgoznának, akkor nem kellene százmilliárdokat költeni közmunkaprogramokra. Sőt, még a versenyszférában munkába álló egykori közfoglalkoztatottak is gazdagítanák az államkasszát, ezzel alapot teremtve a tanárok, ápolók béremeléséhez. Nem gyártani, fejleszteni kell! Akkor mi a megoldás arra, hogy kitörjünk az előbb említett csapdából? .„A. magyar munkások sajnos többnyire az olcsóbb, kevesebb értéket képviselő munkát végzik - magyarázta Samu lános. - Vagyis egy autó esetében összeszerelnek, alkatrészeket gyártanak, de a végtermék nem ezek miatt drága. A márka igazi értékét az jelenti, hogy azt kitűnően alakították ki a fejlesztőmérnökök, vagy olyan formába öntötték a tervezők, amivel meg tudják nyerni a fogyasztókat, illetve ügyesen adták el a marketingesek. Tehát a pénz nem azoknál csapódik le, akik a kétkezi munkát végzik, hanem akik a termék úgynevezett hozzáadott értékéhez többet adnak” - magyarázta a közgazdász. Vagyis Magyarországnak is olyan márkákra - legyen az ruha, autó, vagy bármilyen népszerű és a világban elterjedt használati cikk - lenne szüksége, amelyek sikeresek, s ahhoz nemcsak a bérmunkát, hanem az értékesebb fejlesztést is biztosítani tudjuk. Mezőgazdaságilag fejlettebb ország lévén azzal a példával is élhetnénk, hogy a boraink nemcsak jók kellene legyenek, hanem világmárkák is. Vagyis a fogyasztó ne csak a költségeket és a kis hasznot fizesse meg, ‘amikor egy palackat..Jevesz..,a„polcról, hanem az egyedi szakértelmet, tudást, amit nagyon drágán lehet mérni. Samu János szerint ehhez ki kellene törni a bérmunkás szerepkörből, fejleszteni és újítani kell az egyetemek, oktatási központok bevonásával. Kezdetnek olyan környezetre lenne szükség, ahol jó és könnyű vállalkozást indítani, ám ennek egyelőre nem nagyon látszanak a körvonalai. Több szakmában is emelni kell majd A fizetések emelkedésére a szakemberek szerint már csak azért is szükség lesz, mert ilyen alacsony bérért hamarosan aligha találnak majd megfelelően képzett dolgozót a cégek, de még az állam sem. Nagy Tamás munkaerő-piaci szakértő, fejvadász úgy látja, a közeljövőben kitarthat a magyar bérek emelkedése, de szerinte sincs sok esély arra, hogy belátható időn belül jelentősebben lefaragjuk a bérhátrányunkat Európával szemben. „Csak néhány területen tehet komolyabb változás - vélekedett a szakember. - Ilyen az ipari szakmunkások esete, akik az Európában is egyre égetőbb szakember- hiány miatt számíthatnak kicsit jobb elismerésre. A közszférában pedig várhatóan az egészségügyi dolgozók esetében lesz kénytelen lépni a kormány. Nyugat-Eu- rópa ugyanis szinte bármennyi ápolót, orvost fel tud szívni, márpedig kint több mint egymillió forint a havi átlagbér. így hosszú távon talán még a többséget sem lehet ilyen alacsony bérezés mellett itthon tartani.” Nagy szerint egyébként jelenleg nincs olyan munkakör, amelyben a fizetések vetekedhetnének a nyugatival. Még a nagyobb cégek vezetőinek 2-3 milliós havi bruttó alapbére is csak töredéke egy német vagy osztrák topmenedzserének, és - bármit is gondoljunk - nincs ez másként az itthon politizáló magyar politikusok esetében sem. Túl lassú a felzárkózás Bár Samu szerint az alapjai hiányoznak ahhoz, hogy idővel felzárkózzunk a nyugati államok szintjéhez, időpontok rendszeresen előkerülnek arról, ez mégis mikor történhet meg. Élen a politikusok járnak, akik kormányra kerülve egyből rózsásnak látják a helyzetet, s ilyenkor szerintük 20 év Az autógyárak tömegeknek adnak munkát, pörgetik a gazdaságot, de nem biztosítanak nyugati bért MAGYARORSZÁG AUSZTRIA 159150 FT 570 090 FT FORRÁS: KSH (2015) elég lenne ehhez. Csakhogy ezt már 25 éve hallgatjuk. Ám ha mégis el akarunk játszani a számokkal, akkor ahhoz alapul kell vennünk a mostani bérnövekedést, és szembesülni kell az óriási különbséggel is. Miközben a magyar átlagbér tavaly az említett 160 ezer forint köriiLmozgott, ugyanez Ausztriában az osztrák statisztikai hivatal szerint - karácsonyi jutalommal, kiegészítő pótlékokkal együtt - 1839 euró, vagyis 570 090 forint volt. Tehát a magyar bér az osztráknak még a harmada sincs. Biztatóbb, hogy a magyar fizetések emelkedése már három éve tart, a KSH legutóbbi adatai szerint tavaly 4,3 százalékkal nőttek gyorsabban a bérek, mint az árak. Ez már tekintélyes eredmény, de ebben az ütemben is 30 év kell a mai osztrák átlaghoz. Csakhogy ezzel korántsem érnénk utol a sógorokat, hiszen várhatóan ők is továbbfejlődnének. Hogy teljesen behozzuk őket, ahhoz - 2 százalékkal gyorsabb fizetésemelkedés mellett - már bő 60 évre lenne szükség. Csakhogy a szociológusok szerint nemcsak a közgazdászok által emlegetett csapda fenyegeti az országot. A fejlődés ellen mutat, hogy a külföldre település miatt egyre kevesebb a fiatal, hosszú távon is képezhető munkaerő, márpedig ez azt jelenti, hogy az országnak éppen a legígéretesebb dolgozókat kell nélkülöznie. Az általuk fizetett adó elmaradásával viszont demográfiai kelepcébe is kerülünk. Egyre kevesebb munkavállaló fog eltartani az ország elöregedése miatt egyre több nyugdíjast. Ez pedig önmagát gerjesztő kedvezőtlen folyamatokat indíthat el. Az ellátás biztosításához mind több adót kell kivetni, ami újabb és újabb tömegeket kényszeríthet arra, hogy a sanyarúbb sorsú, kevésbé vállalkozásbarát Magyarország helyett inkább külföldön boldoguljanak, s így még kevesebb esély marad arra, hogy kitörjünk a közepes jövedelmű országok csapdájából. * J i
