Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-19 / 42. szám

2016. FEBRUÁR 19., PÉNTEK Az érsekcsanádi Molnár Zoltán javítgatja a varsáját, de hogy mit fog vele fogni. o y te-pj 0pTa |TSJ fc Tavaly áprilisban fogadta el az Országgyűlés a halgazdaságról és a hal védelméről szóló tör­vény módosítását. Tolna me­gyében több családot és két szövetkezetét, a paksit és a tolnait érinti ez hátrányosan. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.liu TOLNA MEGYE Tragikusan érin­tette a Paksi Halászati Szövet­kezetét, hogy január 1-től már nem engedélyezett a kereske­delmi halászat az országban, mondta Révfalvi Imre, a szö­vetkezet igazgatóságának elnö­ke. Ők az árbevételük felét elve­szítették ezzel a rendelkezéssel. A kormány ugyan ígéretet tett az érintett családok kártalaní­tására, a nem használt szerszá­mok átvételére, de eddig konk­rétumokról nem esett szó. Ezért döntöttek az országos demonst­ráció mellett. Révfalvi Imre el­mondta, eredetileg úgy szólt a tervezet, hogy 2016. december 31-ig meg lesz hosszabbítva a halászati jog a természetes vize­ken. A paksiaknak egyébként Gerjen és Dunaföldvár között (jobb és bal parton egyaránt) volt halászati joguk. A kifogott halakat élő állapotban szállítot­ták a velük szerződött felekhez, így például a halászcsárdák­hoz, kereskedelmi egységek­hez. A Duna ezen szakaszán 35- 40 családot érint a halászati ti­lalom. Kérdés, miből készítenek az idei évtől dunai halászlét az éttermek. Hal ezután is lesz, de már csak a tápokkal kezelt, te­nyésztett halakból. A mestersé­ges tóból származó pontynak pedig azért nem ugyanolyan az íze, mint a természetes vizek­ben élőnek. Ugyanez a helyzet a balatoni keszeg vagy a tiszai halak esetében is. Beda lános, a Tolnai Halérté­kesítő és Kisállattenyésztő Szö­vetkezet elnöke is hasonlóan látja a helyzetet, mint a paksi­ak. Azt mondta, december ele­jén még bíztak benne, hogy leg­alább 2016 végéig folytathatják a halászatot, de december vé­gén módosították a törvényt.- Pillanatnyilag nincs gazdá­juk a természetes vizeknek, het­ven év után ezt elvették a halá­szoktól, és kijelölés útján meg­kapta a Mohosz (Magyar Or­szágos Horgász Szövetség), de szerződést még nem kötöttek velük - mondta Beda lános. - Legalább nyilvános pályázat út­ján történt volna mindez - tet­te hozzá. A szakember azt is ne­hezményezi, hogy mind a felsze­relések, mind a személyi feltéte­lek (vizsgázott rendészeti hal­őrök) náluk voltak adottak, míg a Mohosznál ez hiányzik. Sajná­latos az is, hogy a halászok és a horgászok között kialakult egy feszültség, bár a Tohosz (Tol­na Megyei Horgászegyesületek Szövetsége) tagjaival, vezetésé­vel jó a kapcsolatuk. Azért is meglepetésként érte a halászokat a törvénymódosí­tás, mert az UNESCO kulturális örökségének része lett két éve a magyar hagyományos halászat. Szétosztották a megyei vizeket Szétosztották a természetes vizek területeit, bár haszonbér­leti szerződést még senkivel nem kötöttek. A Tolna megyei vizeken a Dunán az 1520- 1493 folyamkilométer között, a Sión a 0-58 folyamkilomé­ter között, a Sárvíz-csatornán, a Keselyűsi Holt-Sión a Tohosz; a Solti Holt-Dunán a Dunaföld­vári SHE; a Dunán az 1564- 1520 folyamkilométer kö­zött és a Kéményesi Holt-Du- na-ágon a Bács-Kiskun Megyei Horgászszövetség; a bátai Ke- szeges-tó és a Mélygödör a Bá­tai Közhasznú Horgászegyesü­leté, a szedresi Holt-Sárvízen pedig a Szedres és Vidéke HE az új alhaszonbérlő. Apáról fiúra szállt a mesterség Apáról fiúra szállt a halászat mestersége a tolnai Beda családban. A nagyapját és az édesapját követve már egé­szen fiatalon megszerez­te a hivatásszerű halászatra az engedélyt a most 48 éves Beda János. Az ő fia lenne a negyedik generáció, neki is már minden szükséges vizs­gája megvan. Kérdés, lesz-e jövője. Beda János elmondta, vannak halastavaik, halbolt­juk is, de a halászlé a dunai pontyból az igazi. Nem tudja, mit csináljon, hogyan tovább. A szövetkezetből már most el kellett küldeni embereket, hiszen a bevételük alaposan megcsappant. A legnehezebb helyzetben lévőket szolgálja a partnermegye adománya Kicsi az autó, de nagy segítség SZEKSZÁRD Az újraélesztő (re­animációs) orvoscsoport kór­házon belüli közlekedését szol­gálja az a Smart gépkocsi, ame­lyet a németországi Bautzen já­rás partnerkórháza adományo­zott a Balassa János megyei kór­háznak. Az autót tegnap dél­után adták át ünnepélyesen a megyeszékhelyen. A legnehe­zebb helyzetben lévő betegek­nek segít ez az adomány, amely újabb szép példája Tolna megye és Bautzen járás együttműkö­désének - mondta dr. Németh Csaba, a megyei kórház főigaz­gatója, aki a kórház dolgozói és a betegek nevében is köszö­netét mondott. Reiner Rogows- ky, a bautzeni kórház ügyve­Az a diót dr. Simon János, a sürgősségi osztály vezető főorvosa vette át zető igazgatója elmondta, hogy a gépkocsi igazi kórházi au­tó, mert eddig náluk csak azon belül közlekedett, hasonló fel­adatot ellátva. Örömükre szol­gál, hogy most tovább adhatják partnerkórházuknak. Michael Harig, Bautzen járás elnöke be­szédében kiemelte, hogy folya­matosan keresik a kapcsolatok tovább bővítésének lehetősége­it. - Kis autó, de nagy segítség - kezdte beszédét Ribányi József, a megyei közgyűlés alelnöke, aki örömét fejezte ki a sikeres együttműködés kapcsán. Mint mondta, a közgyűlés feladatá­nak tekinti a megyében élők komfortérzetének folyamatos növelését. V. M. MEGYEI Amit őrizni kel Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu H ivatásunkból adódóan gyakran veszünk részt bemuta­tók, kiállítások megnyitó ünnepségén. Személy szerint nagyon szeretem ezeket az alkalmakat, mert legyen szó akár amatőr, akár hivatásos képzőművészről, népművészről, né­pi iparművészről, minden egyes alkalommal értékes embereket és nagy gonddal, szeretettel megalkotott műveket láthatunk. Az utóbbi években azonban úgy veszem észre, mintha meg­csappant volna a fiatal alkotók tábora. A képzőművészetet illető­en még hagyján, de a hagyományos népművészeti, népi iparmű­vészeti ágazatokban mintha hiány mutatkozna utánpótlásban. Mint mindennek, bizonyára ennek is több oka van. A ha­gyományos értelemben vett „gyakorlati” vagy „technika” tan­tárgy már nincs, a gyerekek ma már valószínűleg nem varr­nak rongylabdát, faragnak vi­rágkarót, hímeznek térítőt és készítenek papírvágó kést. A faragás, a fazekasság, a szö- vés-fonás-hímzés a fiatalok közül csak egy szűk réteget érdekel, vagy inkább csak egy szűk réteghez jut el. Nagy kár, ha így van, mert nem lenne jó, ha egyszer csak eltűnnének a fa­faragók, a szövők, a gyöngyfűzők, a kosárfonók, vagy éppen a fazekasok a kézművesek palettájáról. Mi magyarok, s azon belül Tolna megyeiek méltán lehetünk büszkék évszázados hagyományainkra. Sok más fejlett ország né­pével ellentétben mi megőriztük például népzenénket, néptánca­inak, viseleteinket, ráadásul ezek nem csupán emlékek, hanem a mindennapok szerves részei. Jó lenne, ha a csodálatos kézműves hagyományokkal sem lenne ez másképpen, már csak azért sem, mert jól tudjuk: aki nem ismeri a múltat, az nem érdemli a jövőt. Mi, Tolna megyei­ek méltán lehetünk büszkék a hagyo­mányainkra Műtrágyázni több lépésben szakszerű TOLNA MEGYE Bár még csak feb­ruár 19-ét írunk, a gyümölcsö­sökben már „tavasz” van. A mandula a déli lejtőkön virág­zik, a kajszin is duzzadnak a rü­gyek. Az őszi vetések könnyen átvészelték a telet, igaz, két hét kivételével nem is volt valódi hi­deg. A gazdálkodók osztanak, szoroznak és próbálják kitalál­ni, megéri-e műtrágyázni, fej­trágyázni. A tavaszi munkák kezdeté­vel egy időben felkeresik a fel­vásárlók a termelőket, hogy elő­re lekössék a repcét, a búzát és a többi őszi vetésű növényt. Töb­bektől úgy értesültünk, a tava­lyihoz hasonló árat kínálnak. A gazdálkodóknak pedig el kell dönteniük, hogy mennyit köl­tenek a telet sikeresen átvé­szelt terményeikre. A műtrá­gya ugyan nem sokat drágult, de évek óta így is magas az ára, ami a gázolaj árához igazodik. Egy bátaszéki gazdálkodó el­mondta, évek óta több lépésben szórják ki a szántóföldi növénye­ikre a műtrágyát, először ősszel, hektáronként 30 kiló foszfort és káli hatóanyagot, majd február­ban jön a fejtrágyázás, ezt köve­ti a kalászosoknál a szárbaszö- kés idején a következő műtrá­gyázás és végül a szemtelítődés idején, amikor a mag még tejes állapotú. Ezzel a ráfordítással és munkafolyamattal azt érik el, hogy nagyon jó minőségű és kellő mennyiségű terményt tud­nak majd betakarítani. A termelőknek azonban nem­csak a saját pénztárcájukhoz, hanem a termőföld védelméről szóló törvényhez is igazodni­uk kell. A mezőgazdasági ter­meléssel szembeni elvárás el­sősorban a környezettudatos termelésre vonatkozik. Ennek egyik legfontosabb eleme a nö­vénytermesztésben felhasznált szerves- és műtrágyák mennyi­ségének meghatározása. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a termelő meghatározott idő­szakonként talajvizsgálatot ké­szíttessen. M. I. __________________________________________________________________________________HIRDETÉS MŰTRÁGYA & JkTr/ITÄl AGROKERPi AKCIÓ! Műtrágya megnevezése Kiszerelés (zsák) Bruttó fogyasztói ár (Ft/zsák) Bruttó egységár (Ft/kg) NITROGÉN MŰTRÁGYA Pétisó 27% 50 kg 6400 128 Ammóniumnitrát 50 kg 6650 133 NPK MŰTRÁGYÁK NPK 15-15-15 50 kg 8550 171 NPK 0-10-24 50 kg 50 kg 7600 152 NPK 6-12-24 7900 158 EGYÉB MŰTRÁGYÁK Kálisó 700 kg 104 300 149 Kálisó 50 kg 8 250 165 Szuperfoszfát 50 kg 5400 108 Egyéb műtrágya vagy nagyobb mennyiség (big-bag kiszerelés) esetén kérje tápanyag-utánpótlás szakmai koordinátorunk segítségét: Fodor Bernadett, tel.: 30/997-8400 Raktár nyitva tartása: hétfőtől péntekig 7-14 óra között Bankkártyával is fizethet! Elérhetőségünk: Agrokern Kft. raktára, 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 120. Telefon: 30/943-4797 • www.agrokern.hu Növényvédő szer • Tápanyag utánpótlás • Vetőmag

Next

/
Thumbnails
Contents