Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-19 / 42. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 19., PÉNTEK A pénztárost is sikerült bevonniuk a bolti lopásba Csökken a bűncselekmények száma a Paksi járásban Több rendőr az utcán Költségvetés, fejlesztések szerepeltek a napirenden DOMBÓVÁR A pénztáros közre­működésével loptak egy dom­bóvári áruházból. Még janu­ár 11-én 18 óra körül történt, hogy egy 29 éves férfi és egy 20 éves nő az áruház kasszá­jában dolgozó 18 éves fiatalem­bert rávette arra, hogy működ­jön közre több borotvakészlet, valamint egy szendvicssütő el­tulajdonításában. A bolt mun­katársai később észrevették, mi történt, és feljelentést tettek a rendőrségen. Mivel a kár ér­téke nem érte el az 50 ezer fo­rintnyi bűncselekményi érték­határt, szabálysértést követett el a három döbröközi lakos. A gyanúsítottak, a két felbujtó és a pénztáros is beismerte tettét. A Dombóvári Rendőrkapitány­ság az előkészítő eljárást a na­pokban befejezte, és az ügy ira­tait a szabálysértési eljárás le­folytatására a Dombóvári Já­rásbíróságnak átadta, tájékoz­tatta lapukat Huszti Gábor, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. i. I. Időpontok az edények átvételére TAMÁSI Az önkormányzat foly­tatja a lakossági szelektív gyűj­tőedények kiosztását. Aki jo­gosult a gyűjtőedény átvételé­re, és még nem élt a lehetőség­gel, az február 24. és 27. között személyesen veheti át a város északi határán épülő csarnok területén. Az időpontok, feb­ruár 24. (szerda) 14-17, febru­ár 25. (csütörtök) 9-12, febru­ár 26. (péntek) 9-12 és február 27. (szombat) 8-12 óra között. A szelektív gyűjtőedények mére­tei: 58x73x105 centiméter. A városnak a Biokom Kft.-vel kötött hulladékelszállítási köz­szolgáltatási szerződésében szereplő személy, illetve meg­hatalmazottja jogosult az át­vételre, ehhez személyi igazol­vány és lakcímkártya kell. Sze­lektív gyűjtőedényre igényt tarthat minden olyan háztar­tás, amely szerződésben áll a szolgáltatóval, belterületi, csa­ládi házas övezetben van és nincs tartozása. A társasházak környezetében továbbra is mű­ködnek a gyűjtőszigetek. B. L. r**P Dr. Soczó László megyei j főkapitány és dr. Kuti István ___J (balról) a belügyminiszter ajándékát átadva köszöntötte j az állománygyűlésen | id. Kaszás Sándor egykori í j körzeti megbízottat í - - % 111 ■Hl ■P if ff ■MI WShwA Se** ^rT 1 fi Kevesebb bűncselekmény, a korábbiakkal megegyező­en országos átlag feletti fel­derítési arány jellemezte a Paksi Rendőrkapitányság múlt évét. Az eredményessé­gen a migráció okán vállalt pluszfeladat sem rontott. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS Mozgalmasként jellemez­te az elmúlt évet dr. Kuti István rendőrkapitány az évértékelő állománygyűlésen. Komoly ki­hívást a migráció jelentett, hi­szen szeptembertől a járőrál­lomány nagy részét hosszabb időre a határra vezényelték. A statisztika is bizonyítja: sike­rült jól átszervezni a munkát, pótolni a hiányzókat. A határ­ra vezényelt járőrök helyébe más területen dolgozó rend­őrök léptek. Habár már nincs rá szükség, jellemző maradt, hogy nemcsak járőrök vannak az utcákon, azaz szerveznek például nyomozóportyákat, ve­gyes szolgálatokat. Dr. Kuti Ist­ván szerint - más okok mellett - ez, az egyre erősödő közterü­leti jelenlét segített tovább javí­tani a bűnügyi statisztikát. A bűncselekmények száma nem érte el a 800-at, ami a ’80-as években volt jellemző. 2010- ben elérte az 1400-at, 2013-ig ezer felett volt az esetek szá­ma. A tényékhez az is hozzá­tartozik, hogy tavaly júliustól 15-re emelkedett a rendőrkapi­tányság illetékességi területé­hez tartozó települések száma, mert Tengelic is átkerült hoz­zájuk egy körzeti megbízotti státusszal együtt. A bűncselekmények számá­nak alakulásában a paksi ten­dencia hozzávetőleg azonos az országossal. Viszont még min­dig meghaladja a hazai átlagot a felderítési arány. A nyomozás eredményessége tavaly 64 szá­zalék volt. Jelentősen csökkent a lopások száma, egy év alatt a 15 településen 70-80 betöréses lopás történt - minden második elkövetője rendőrkézre került -, kirívó súlyosságú bűncselek­mény nem borzolta a kedélye­ket, egy rablást jelentettek, míg a 2000-es évek elején évente 10 -15 ilyen eset vált ismertté, az elkövetőt az utóbbi években ki­vétel nélkül elfogták. Tavaly 273 kis kárértékű ese­tet jelentettek a rendőrségen, ebből nagyjából harminc volt terménylopás. Ez a kifejezetten alacsony szám annak eredmé­nye is, hogy a külterületi mun­kában részt vesznek a mező­őrök, polgárőrök is. A rendőr- kapitány hangsúlyozta, min­den bejelentéssel foglalkoznak, még akkor is, ha nem rendőrsé­gi ügyről van szó, sok esetben szomszédvitában, családi prob­lémák esetén, áldozatvédelmi kérdésben hozzájuk fordulnak, amit ő a bizalomnövekedés jelé­nek tekint. A jövőre nézve az ed­digi eredmények megtartása, a szubjektív biztonságérzet növe­lése mellett dr. Kuti István azt jelölte meg feladatként, hogy a rendőrök maradjanak tisztessé­gesek, udvariasak. Kiemelte, ha elkezdődik az erőmű új blokk­jainak építése, arra a paksi ka­pitányságnak is fel kell készül­nie. A lakosságszám nőni fog, és a területet jól ismerő, gyakor­lott rendőrökre lesz szükség. Csökkentenék a balesetek számát A közlekedési balesetek száma évek óta stagnál a Paksi Rend­őrkapitányság területén. 2014- ben 51, tavaly 53 személyi sé­rüléssel járó baleset történt az utakon. Ezen belül három halá­los kimenetelű volt tavaly, ket­tő Pakson, egy Dunaföldváron. Előző évben egy ilyen volt. - Ez a szám nem túl magas, de egy halálos baleset is sok. A kollé­gáim igyekeznek visszaszoríta­ni a balesetek számát, de arra, hogy milyen eredményű lesz egy ütközés, nagyon kevéssé tudunk hatni - vázolta a rend­őrkapitány. Azt mondta, fontos, hogy a közlekedők használják a biztonsági eszközöket, tart­sák be a szabályokat. Sok partner segíti a munkájukat A Paksi Rendőrkapitányságnak nagyon jó az együttműködé­se a közterületfelügyelettei, ki­váltképpen Pakson, Nagyon ak­tívak a polgárőrségek is, gyak­ran szerveznek közös szolgála­tot. A mezőörséggel is koope­rálnak. amely különösen Duna­földváron nyújt sok segítséget. Jő kapcsolatot ápol a kapitány­ság a településekkel, a paksi és dunaföldvári önkormányzat túlszolgálat megváltásával is a rendőrség segítségére van, de a másik 13 település is mellet­tük áll építő kritikával, jó javas­latokkal. amit a kapitányság - mint vezetője mondta - öröm­mel vesz, így összességében érték el a kiváló eredményeket BÁTASZÉK Rendkívüli testületi ülést tartottak szerdán délután, melynek témája elsősorban az idei évi költségvetés I. fordulós megtárgyalása volt. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmondta, a képviselők egyhangúan meg­szavazták, hogy a költségvetési terv alkalmas a II. fordulón való megvitatásra. A város 150 mil­lió forint pénzmaradvánnyal tudta megkezdeni az idei évet, és van annyi fedezete az önkor­mányzatnak, mely elég ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal­hoz tartozó intézményeket zök­kenőmentesen működtessék, még úgy is, hogy az állami tá­mogatások jelentősen csökken­tek. A polgármester elmondta, van forrásuk a helyi társadal­mi szervezetek támogatására, a szociális feladatok ellátására, a városi rendezvények támogatá­sára. Már elkülönítettek 90 mil­lió forint céltartalékot fejleszté­sekre, illetve a pályázati önerő biztosítására. A fejlesztések há­rom év alatt való­sulnának meg Bejelentették, hogy február 29-ével megszűnik a Szekszárd és Térsége Önkormányzati Tár­sulás, az érintett települések képviselői azért döntöttek így, mert úgy látták, „kiüresedett” a közös társulás. Napirendi pont volt még a testületi ülésen a TOP kiírá­sok alapján benyújtandó pá­lyázatok meghatározása is. A polgármester elmondta, eldön­tötték, mire kívánnak pályáz­ni, így prioritást élvez az ipa­ri park alap-infrastruktúrájá- nak megteremtése, a helyi gaz­daság élénkítése, a turisztikai célú rendezvénytér, a belterü­leti csapadékvíz elvezetése, a kerékpárút-hálózat kialakítá­sa, az idősek nappali ellátását biztosító épület felújítása. A fel­sorolt tervek megvalósításához 1,7-1,8 milliárd forint pályá­zati forrásra lenne szüksége a városnak. A pályázatokat idén nyújtanák be, de a következő három évben valósítaná meg az önkormányzat valamennyit. A TOP pályázatok előkészíté­séhez kapcsolódó vállalkozási szerződéseket is jóváhagyták a képviselők. NI. I. A nagypapa naplója alapján készítette a kedden bemutatott filmjét Színesítik a német kultúrát BONYHÁD Színesíti Bonyhádon a németség kultúráját a né­met Pörschke házaspár, aki­ket a férj, Udo Pörschke film- bemutatóján Bábelné Rein Mária, a BÁI Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola igazga­tója méltatott kedden a város­házán. Erről Vízin Balázs, az önkormányzat kommuniká­ciós munkatársa tájékoztat­ta lapunkat. Mint a rendezvé­nyen elhangzott, Birgit a Vö­rösmarty iskola német okta­tását erősíti, kedveltek kom­munikációs órái. A DSD nyelv­vizsga előkészítésében, lebo­nyolításában aktív tevékeny­séget folytat. A kéttannyelvű oktatásban ötleteivel, kreati­Udo Pörschke személyes élményeiről is mesélt filmje felvezetéseként vitásával segíti a német nyelv megszerettetését. Férje - aki eredeti foglalkozását tekint­ve szintén tanár - jelenleg író­ként tevékenykedik. Munkás­ságát, rövid történeteit útle­írásait tartalmazó kötetein ke­resztül ismerheti meg az ér­deklődő. - Nagypapája napló­jának megtalálása vezetett ah­hoz, hogy a háborús és a fog­ságban megélt élményeket - könyv helyett - film formájá­ban mutatja be - fűzte hozzá Bábelné Rein Mária. A program második felében tekintették meg a jelenlévők a filmet, amelyet az alkotó, Udo Pörschke ajánlott a jelenlévők figyelmébe. B. K. Előadás völgységi fotográfusokról BONYHÁD Legújabb kutatási eredményeiről beszélt az ér­deklődőknek Viliminé dr. Ká- polnás Mária történész, muze­ológus csütörtökön a Völgysé­gi Múzeumban. A Völgységi fo­tográfusok a 19-20. században című előadás betekintést en­ged egy készülő tanulmányba, és ezzel együtt az első bonyhá­di fényképészek és műtermek életébe. Ez a történet 1868-ban kezdődik, és a megyei múze­um munkatársa 1948-ig dol­gozza fel a völgységi fotográ­fia történetét. Viliminé dr. Ká- polnás Mária elmondta, Bony­hádon volt az első olyan mű­terem a megyében, mely hosz- szabb ideig működött, tulaj­donosa, Adler Lajos még Har­kányban is működtetett fiók­műtermet. A fényképezés ak­kortájt komoly tudást igényelt, hiszen nemcsak a fotót, de még a negatívot is elő kellett állíta­niuk a szakma gyakorlóinak. A19. és a 20. század fordulóján, amikor a technika könnyebbé vált, a negatívokat gyárilag ál­lították elő, s egyre több helyen létesítettek műtermeket szerte a megyében. Az előadótól meg­tudtuk, régóta foglalkozik a fo­tózás történetével, a kutatást azonban nem lehet befejezni, legfeljebb abbahagyni. Mun­káját a mélyfúráshoz hasonlí­totta, mely szerencsére gazdag „alapanyaggal” szolgál. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents