Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-14 / 7. szám

4 A HÉT TÉMÁJA T 2016. FEBRUAR 14., VASARNAP Kevesebb élelmiszert dobunk ki, mint a fejlett európai országok lakói. Az új francia törvény kemény, a tudatosság hatékony a pazarlás visszaszorítására. ✓ / / Ételeink fele a kukában végzi Kicsit pöttyös a banán, fonnyadtabb répa, egy-két nap múlva lejár a kefir szavatossági ideje, és már dobjuk is ki. Pedig okosan felhasználva gond nélkül fogyasztható, vagy ha mégsem, fel lehetne aján­lani azoknak, akik rászorul­nak. Ma még ez nem elterjedt, így hazánkban 1,8 millió, világ­szerte 2 milliárd (!) tonna élel­miszer végzi évente a szemét­ben. Franciaországban börtön is járhat ezért a jövőben. Fábos Erika ÉLELMISZER-PAZARLÁS Francia- országban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél na­gyobb üzleteknek, hogy a jövő­ben kidobják vagy megsemmi­sítsék a még fogyasztható élel­miszereket. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően se­gélyszervezeteknek kell felaján­laniuk. A törvényi szabályo­zás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer pazarlásának. Et­től azt remélik, hogy világszer­te születnek majd hasonló tör­vények, és a megtermelt élelmi­szer mintegy harmada ezután nem a szemétben, hanem a rá­szorulóknál kötne ki. A francia törvény szigorú: a pazarló bolt­vezetőkre komoly pénzbüntetés és akár börtön is várhat. Itt pazarlás, ott éhezés A világon megtermelt élelmi­szerek csaknem fele kárba vész. Ennek okai sokfélék, a rossz betakarítási gyakorlattól a helytelen tároláson és szállí­táson át a szigorú eladási határ­időkig, de komoly mennyiség az is, amit vásárlás után maguk a vevők pazarolnak el. Hozzáve­tőleg négymilliárd tonna élel­miszert termel a világ évente, ennek mintegy 30-50 százalé­ka - 1,2-2 milliárd tonna - so­ha nem jut el az emberek gyom­rába. Eközben világszerte 842 millió ember éhezik, ami a glo­bális népesség 12 százaléka. Magyarországon háztartá­sonként alig 100 kiló élelmi­szer-hulladék keletkezik egy évben. Bár ez a fogalom meg­lehetősen tág; a bontatlan kon- zervtől kezdve a vacsorama­radékon keresztül a konyhai hulladékig beletartozik min­den olyan étel, amely bekerült az élelmiszerláncba, de nem fo­gyasztották el. Törvény nélkül is lehet spórolni Vámos György, az Országos Ke­reskedelmi Szövetség elnöke elmondta: szeretnék részlete­sen is tanulmányozni a fran­cia szabályozást, igaz, hazánk­ban még nem merült fel hasonló bevezetése. Nehéz is lenne, hi­szen az itthoni előírások szerint az utolsó napig a polcon lehet tartani egy terméket, onnantól viszont már nem lehet emberi fogyasztásra ajánlani. Ugyan­akkor mégis megvalósul, ami a franciáknál csak a törvény miatt lesz gyakorlat. „A fogyaszthatósági határidő lejárta után nem szabad a pol­cokon hagyni élelmiszert a ha­zai boltokban - mondta Vámos A francia törvény szigorú: a pazarló boltvezetőkre | komoly pénzbüntetés M és akár börtön is várhat! yníglngjTÍWi|ig Zöldségek, gyümölcsök Gabonából készült termékek Húskészítmények Tejtermékek Forrás: Elelmiszerbank Egyesület Tippek a féktelen pazarlás ellen A családoknak nehezebb dol­guk van, ha újra szeretnék hasz­nosítani fel nem használt élel­miszerkészleteiket. Arra min­den bizonnyal még várnunk kell, hogy a szelektív hulladék- gyűjtők között találkozhassunk élelmiszeres konténerrel is, így marad a tudatos vásárlás és tá­rolás, valamint a civil kezde­ményezések. Az elmúlt évben Pécsről indult hódító útjára az ottani irgalmasok példája, akik évek óta a-kerítésükre felsze­relt zöld dobozokban gyűjtik a maradékokat. Morvay Imre, Pio atya ötlete nyomán tucatnyi vá­rosban létesültek hasonló gyűj­tőhelyek Magyarországon, de Ausztriából is van érdeklődés iránta, és több külföldi újság is beszámolt róla mint nagyszerű értékmentő ötletről. Mérje meg, mennyi élelmi­szert dob ki - ha tudatosan tö­rődik ezzel, kisebb lesz a fe­lesleg. Tervezzen, gondolkodjon előre: milyen étkezések lesz­nek, hányán lesznek, lesz-e ideje főzni, mit szeret a csa­lád? Csak azt vegye meg, ami biztosan elfogy! 3. A hazavitt élelmiszert tá­roljuk megfelelően, mert kü­lönben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Fagyasszon le minden olyan romlandó élelmiszert, amit nem tud időben felhasználni! Rendszeresen vizsgálja át a kamrát és a hűtőt! Használ­ja fel a közeli lejáratú termé­keket! Használja fel a mara­dékokat is, varázsoljon belő­lük új ételt! Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbámult gyümölcsökből remek turmix készíthető. 7. Ha nincs más lehetőség, és ki kell dobni, legalább kom­posztáljon! Forrás: Élelmiszerbank Egyesület Pécsi példa hódít Európában György. - A tartós élelmisze­rekkel kapcsolatosan azonban már régi gyakorlat, hogy jóté­kony célra ajánlják fel az üz­letek, és az elmúlt években az is elterjedt, hogy a napi cikke­ket is így hasznosítják. Szigo­rú élelmiszer-biztonsági előírá­sok vonatkoznak erre, de egyre többen megteszik, hogy rászo­rulókhoz, állatvédőkhöz juttat­ják el a megmaradt ennivalót. Azokat az élelmiszereket, ame­lyekkel ezt nem lehet megtenni, speciálisan erre szakosodott cé­gek ártalmatlanítják. Hazánk­ban ugyanis élelmiszert sem kukába nem lehet dobni, sem hulladéklerakóba nem szabad elhelyezni.” Pazarlásban a középmezőnyben Európában a brit háztartások pazarolják el a legtöbb ételt, he­tente csaknem hat kilogramm élelem végzi ott a kukában. A brit háztartások ezzel csa­ládonként évi 210 ezer forint­nyi élelmiszert pazarolnak el. Az Európai Unióban évente 22 millió tonna étel megy veszen­dőbe, noha ennek 80 százalé­ka megmenthető lenne. Nyu- gat-Európában és Amerikában is négyszer annyi élelmiszer végzi a kukában, mint hazánk­ban. A magyar családok 42 szá­zaléka dob ki rendszeresen élel­miszert, 10-ből 8 esetben an­nak érzékelhető minőségválto­zása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, néha azonban csak azért, mert megmaradt. Ez éves szinten 1,8 millió tonna. Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szó­vivője azt mondta: hazánkban háztartásonként 100 kilónyi élelmiszer megy a kukákba, fő­ként gyorsan romlandó húsáru menteni az élelmiszerbank se­gítségével. „Emellett a Tesco 1029 áruhá­zát tömörítő közép-európai üz­letágának minden országában megosztjuk az élelmiszer-hul­ladék kezelésével kapcsolatos tapasztalatainkat, hogy össze­hangoljuk a régió tevékenysé­gét. A célunk az, hogy egyet­len falat fogyasztásra alkalmas élelmiszer se menjen kárba a közép-európai üzletágban.” Bankba vihetjük a felesleget Az élelmiszerbank jellemezőén élelmiszeripari cégektől, mező- gazdasági termelőktől, élelmi­szer-kereskedelmi vállalatoktól veszi át a fogyasztható, de va­lamiért feleslegessé vált étele­ket. Raktárakból éppúgy, mint napi szinten az éppen lejáró szavatosságú termékeket. Eze­ket mintegy 220 civil szervezet közreműködésével osztják szét a rászorulók között. Az egyesü­let jelenleg nagyjából száz vál­lalattal dolgozik együtt. Ennek nyomán tavaly mintegy 1500 tonna élelmiszert juttatták el a rászorulóknak, körülbelül 1,5 milliárd forint értékben. „Tíz éve foglalkozunk élelmi­szermentéssel, és az a tapasz­talatunk, hogy nagyot válto­zott az ezzel kapcsolatos tuda­tosság - mondta Sczígel And­rea. - Ma már maguktól is ér­keznek hozzánk felajánlások, keresnek bennünket a cégek. A legnagyobb üzletláncok kö­zül a legtöbbel együttműkö­dünk, és szeretnénk bővíteni az eddigi tevékenységünket azzal, hogy helyi élelmiszermentő há­lózatot létesítünk a feleslegek összegyűjtésére. Nyolc nagyvá­rosban lesz arra lehetőség, hogy a kisebb cégek, pékségek meg­keressenek bennünket.” A jövő: 2030-ig fele ennyi hulladék 2075-re, amikorra a világ né­pessége eléri a 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. Ezért sokkal hatékonyabb termeszté­si, szállítási és tárolási techni­kák kialakítására, valamint az emberek élelmiszer-hulladék­kal kapcsolatos gondolkodá­sának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy ne növe­kedjen az éhínség. Az ENSZ tavaly ősszel jelen­tette be: 2030-ra a mainak a fe­lére akarja csökkenti az élel­miszer-pazarlás mértékét. Ez ■ugyanis környezetvédelmi szempontból sem mellékes. Jó példa, hogy 550 milliárd köb­méter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan ter­mények előállítására, amelye­ket azután soha nem fogyaszta­nak el, de az élelmiszerek árá­nak alakulására is hatással van a pazarlás. „Ha kevesebbet vásárolunk, akkor csökken az összes ke­reslet, és ez hozzájárul az élel­miszer árának csökkenéséhez - mondta Sczígel Andrea. - Ez pedig lehetővé teszi, hogy azok is hozzájussanak az élelmiszer­hez, akik eddig nem tudták megfizetni. Az élelmiszer-hul­ladék csökkentése tehát olcsób­bá teszi az ennivalót, ezáltal hozzájárul az élelmiszer-sze­génység csökkenéséhez.” Hiába a pazarlás, a KSH ada­tai szerint az elmúlt húsz év­ben Magyarországon szinte minden élelmiszerből keveseb­bet fogyasztunk. A fogyasztás a leginkább drámaian a 90-es évek közepén esett vissza, az­óta stagnál, illetve folyamato­san átrendeződik, nem megle­pően az olcsóbb áruféleségek irányába. A multik egyre tudatosabbak A Magyarországon évente 1,8 millió tonna kidobott élelmi­szerből 400 ezer tonna a la­kossági élelmiszer-pazarlás, a többi az előállításkor és a ke­reskedelemben keletkezik. A boltokban is rengeteg élelmi­szert kénytelenek hulladékként hasznosítani, ennek oka első­sorban az, hogy lejár a termé­kek eltarthatósági ideje. Hevesi Nóra, a Tesco kommu­nikációs vezetője azt mondta: két éve elindították a rendsze­res, napi szintű élelmiszerfe- lesleg-gyűjtést. Az akcióba Ma­gyarországon eddig 64 hiper­market kapcsolódott be, és 300 millió forint értékben, mintegy 685 tonnányi terméket tudtak így rászorulók számára meg­es tejtermékek. Ezzel a köze- pesen pazarló társadalmak kö­zé tartozunk. Ahogy haladunk Európa fejlettebb része felé, úgy egyre nagyobb a pazarlás. „A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az'élelmi- szerlánc elején, a mezőgazda­ságban és a feldolgozóiparban veszik el az élelmiszer nagyobb • része - mondta el a szóvivő. ­A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis na­gyobbak a termelés során kelet­kező veszteségek. Ahogy egy­re fejlettebb egy ország, úgy ez egyre kisebb, a fogyasztók­nál viszont egyre emelkedik a pazarlás. Problémát jelentenek a túl nagy elővigyázatosság­gal meghatározott lejárati dátu­mok és a szükségtelen túlvásár- lás is. Sok étel még fogyasztha­tó, amikor a szavatossági idő le­járta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.” f i

Next

/
Thumbnails
Contents