Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-14 / 7. szám

2016. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP SZTORI g t Houdini egyszer még egy elefántot is eltüntetett a közönség csodálatára A láncaitól szabaduló művész Csejk Miklós Egy híres örökös: David Merlini Houdini munkásságát többek kö­zött a szintén magyar származá­sú David Merlini viszi tovább. Sze­rinte nem véletlen, hogy éppen Houdini halála napján, csak 52 évvel később született, arról már nem is beszélve, hogy a híres má­gus éppen 52 évet élt. Merlini négyéves korától kezdve gyűjti a bilincseket, Houdini számos relik­viáját is megszerezte. Ezeket és a 2014-ben készült, Houdini című amerikai film kelléktárgyait mu­tatják be az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett kiállítá­son. A tárlat kincse többek között a hírhedten biztonságos Tower tí­pusú dupla zárás bokabilincs, a Metamorphosis nevet viselő hely­csereláda és a speciális óriás te­jeskanna. Houdini nemcsak amerikai börtö­nökből szökött meg, hanem a víz alól is kiszabadult, hiába kötöz­ték meg láncokkal. Máskor a ma­gasból fejjel lefelé csüngve bújt ki egy kényszerzubbonyból, vagy a New York-i Hyppodrome-ban el­tüntetett egy elefántot. Az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban feb­ruár 27-ig látogatható a 90 éve meghalt magyar származású bű­vészről szóló kiállítás. BUDAPEST Ahogy a mesében meg­szoktuk, úgy lett a legkisebb sze­gény fiúból a világ egyik leghíre­sebb varázslója. Újságárus és ci­pőpucoló kisgyerekből csodála­tos mutatványos, varázslatos vi­lágok titokzatos mágusa. Minden a budapesti VII. kerületből indult, Harry Houdini ugyanis itt szüle­tett nagy szegénységben. Ekkor még Weiss Eriknek hívták. Édes­apja Weiss Mayer Sámuel rab­bi volt, öt fiút és egy lányt nevelt. A családot a szegénység egészen Amerikáig űzte, ahol ezekben az időkben még hittek abban, hogy itt majd megvalósulnak a szegé­nyek álmai. A mesébe illő karrier- történet itt kezdődött, a szabadság országában. Erik már gyerekként is dol­gozott: cipőket pucolt, újságokat árusított Amerikában. Amikor először ült egy cirkusz nézőterén, azonnal eldöntötte, hogy az éle­tét, amint lehet, véglegesen össze** akarja kötni ezzel a különleges, ti­tokzatos és sok szempontból félel­metes világgal. Eleinte még nem tudta, hogy bűvész akar lenni, de azt már tudta, hogy a fűrészpor és ß ragyogás az ő mesebeli birodal­— p s 'Ö £ ma. Először artistaként lépett fel, majd egy vándortársulathoz csat­lakozott. Hamar rájött, hogy kéz­ügyessége révén a kártyatrük- kökkel arathatja a legnagyobb si­kert. Egyre látványosabb mutat­ványokat tanult meg, rövid időn belül már pénzt is tudott vele ke­resni. Szükség is volt rá, mert csa­ládja továbbra is nagy szegénység­ben élt Amerikában is. Weiss Erik véletlenül akadt Ro­bert Houdin munkáira. A XIX. század első felének legnagyobb varázslója az ekkor már a cirku­szért rajongó fiatalembert is elva­rázsolta. A francia mágus példa­képe lett a fiúnak, már-már apa­ként tekintett rá, nem véletlen, hogy fel is vette a nevét, megtold­va egy i-vel a végén a könnyebb kimondhatóság miatt: Houdini. Az „apagyilkosság” később kö­vetkezett be, ahogy ez a művész­világban lenni szokott. 1908-ban Robert Houdin leleplezése címmel könyvet adott ki Houdini, amely­ben csalónak és hazugnak nevez­te egykori példaképét, amiért már korábban is létező találmányok felfedezőjének adta ki magát. Ez­után karrierje lassan, de biztosan kezdett elindulni Amerikában. Egyre nagyobb számú közönség előtt lépett fel. Számait nagy gon­dossággal tervezte meg és gyako­rolta be. A Bilincsek királya ak­kor lett, amikor sikerült kiszaba­dulnia a Scotland Yard egyik bi­lincséből. Nemcsak Európában turnézott a XX. század elején, hanem még Moszkvába is eljutott, ahol egy Szibériába induló rabvonatból si­került szabadulnia, kevesebb, mint egy óra alatt. Leggyakrab­ban kényszerzubbonyba és tejes­kannákba zárták, de kipróbálta a kínai vízi kínzókamrát is. Ez egy vízzel feltöltött, üvegfalú láda volt, amelyben több mint három per­cen keresztül kellett visszatarta­nia a lélegzetét, miközben fejjel le­felé azon ügyködött, hogy kijus­son belőle. Vidéken hidakról ug­rott fagyos folyókba összebilin­cselt kézzel. Városokban meg da­rukról, felhőkarcolókról ismételte meg ugyanezt. Néha cápákkal teli akváriumból szabadult. Egyik tit­ka közismert: ki tudta ficamítani laza vállízületeit szabaduláskor. ‘ A legenda szerint halálát az okozta, hogy maga is elhitte sért­hetetlenségének mítoszát. 1926- ban a montreali McGill egyetem hallgatóinak tartott előadást a spiritualizmusról. Ekkor jegyez­te meg, hogy olyan erős a hasfal­lá, hogy azon nem lehet sérülést ejteni. Felajánlotta, hogy ki is pró­bálhatják a tanulók. Miközben beszélt, az egyik diák váratlanul két ütést is mért Houdini hasára. A mítosz szerint ekkor a vakbele szétrobbant. Az igazság azonban az, hogy komoly vakbélgyulladá­sa volt Houdininek. Mindössze 52 évesen halt meg. Egy magyar labdarúgó-válogatott már a télen Eb-ötödík helyet és legjobb kapus címet szerzett Nem csak az imádság segítette a focistákat AUSZTRIA A magyar válogatott le­győzte az olaszokat fociban. Igaz, ehhez sok imádság kellett: a ka­tolikus papok labdarúgó-Euró- pa-bajnokságán történt ugyan­is mindez. A magyar csapat ötö­dik lett, hét hellyel előzte meg az olaszokat. A torna legjobb kapu­sának pedig egy magyar püspö­köt, Kiss-Rigó Lászlót választot­ták meg. A papi válogatottak teremlab- darúgó-Európa-bajnokságán 220 játékos vett részt 15 országból és tizedszer rendezték meg ezt a tornát. A papi labdarúgó-Euró- pa-bajnokságot Ausztria indította el 2004-ben, 2012-ben pedig Ma­gyarországon, Gyulán tartották az európai tornát. Magyarország eddig mindegyiken részt vett. A csapatot az erősebbek között tart­ják számon, római és görög kato­likus papok, valamint szerzete­sek alkotják. „Hatvan évemmel a csapatban én vagyok a rangidős a kapuban - mondta Kiss-Rigó László a Sze- ged-Csanádi Egyházmegye püs­pöke. - A hátvédek között szin­tén inkább a tapasztaltabb játé­kosok vannak többségben, de elöl már a fiatalok. Ennek köszönhet­jük, hogy az idén az eddigi leg­jobb eredményét érte el ezzel az ötödik hellyel a válogatott. Az el­ső négyben olyan csapatok van­nak, amelyekkel igazán nem tud­juk felvenni a versenyt. A győztes portugál, a lengyel, a horvát és a boszniai csapat is tele van egykor igazolt játékossal, az országos baj­nokságban játszó csapatok szint­jét is elérik. Sőt, olyan papok ját­szanak náluk, akik ma is aktí­van, az élvonalban fociznak hét­ről hétre futsalcsapatokban. A lengyelekkel több edző is foglal­kozik, és ott nagyon sok a fiatal is. Ehhez képest nálunk csak fel­készülésként voltak közös edzé­sek, néhány alkalommal, hiszen az ország különböző, távoli pont­jain teljesít szolgálatot a csapat. Szeretünk persze győzni is, meg akarunk is, de azért ezen a tor­nán főként a barátság és a kultu­rális program a fontosabb.” Ahogy egy papi futballtorná- hoz illik, a bajnokság ünnepi szentmisével kezdődik, és a tor­na minden napján tartanak a vá­ros különböző templomaiban mi­sét a résztvevőknek. Fontos prog­rampont, hogy a csapatok elza­rándokolnak a vendéglátó or­szág valamely kegyhelyére. A fo­ci ugyanis két napig tart, de van egy olyan nap is, amikor az adott ország és a vendéglátó város kul­turális kincseivel ismertetik meg a vendégeket. Kiss-Rigó Lász­ló mindenesetre bizonyíthatóan mindent megtett a magyar csapa­tért, a torna legjobb kapusának is megválasztották. Nem csoda, hi­szen gyerekkora óta játszik ezen a poszton. „Számomra mindig is a futball voft az első számú sport. A közös­ségépítés, a nevelés szempontjá­ból is kiemelkedő lehetőségnek tartom. Családi hagyomány, hogy a Fradinak szurkolunk, és az is teljesen természetes volt, hogy ahogy futni tudtunk, kergettük a testvéremmel a labdát. Én igazolt játékosként is játszottam hosszú ideig, és szurkolóként is komo­lyan veszem ezt a játékot. A kül­földi csapatok közül a Del Bosque által irányított Real Madrid volt a kedvencem, főként Iker Casillas miatt, aki szerintem máig a leg­jobb kapus a világon.” Igaz, az elmúlt években csatla­kozott néhány fiatal, de a magyar papok válogatottjának utánpótlá­sa hagy némi kívánnivalót maga után. Ma már nem olyan egyér1 telmű, hogy egy pap focizik, mint a püspök tanulóéveiben egykor volt. „Évtizedekkel ezelőtt sok­kal nagyobb figyelmet fordítot­tak a hittudományi főiskolák ar­ra, hogy a sportban is jeleskedje­nek a hallgatók, de az egyházme­gyéknek még nagypályás csapa­ta is volt. Sajnos ma már ez nem ennyire egyértelmű, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a mozgás része legyen papjaink életének.” Kiss-Rigó László szerint a já­ték olyan esemény, amely sza­vak nélkül Is transzcendens él­ményt nyújt. Ezért tartja fontos­nak, hogy bármilyen csapatjáték­ról legyen szó, egyre többen meg­tapasztalják ezt a papok közül is. Annyira szigorú ebben, hogy volt diakónus, akit jelentős súlyfelesle­ge miattnem szenteltek pappá az egyházmegyéjében. Fábos Erika Hazája, Argentína egyik focicsa­patának szurkol Ferenc pápa. A San Lorenzo iránti kötődés erős, elvégre Jorge Mario Ber- goliónak még pártolói tagsági­ja is van, és a klub fennállásának centenáriuma alkalmából misét is celebrált. Az európai csapatok közül a Barcelonának drukkol, nagy kedvence a szintén argen­tin Lionel Messi. II. János Pál pápa - még mint Karol Wojtyla - a krakkói Jagelló Egyetem futballcsapatának volt a kapusa. Később is szívesen sportolt, nagyon szeretett síelni és kerékpározni, már pá­paként is. A fociban is ragaszko­dott a gyökerekhez, nem olasz, hanem lengyel csapatnak druk­kolt, lelkes szurkolója volt a Cra- covia Krakow csapatának. A va­tikáni szemináriumi labdarúgó- csapatok tornáján, a 2011-es Klérus Kupán jelképesen őt vá­lasztották minden együttes kapi­tányának. XVI. Benedek - Joseph Ratzinger - Bajorországban, Marktl váro­sában született, így természete­sen a Bayern Münchennek szur­kol. Bár egy alkalommal Milánó két rivális nagycsapatától, az In- ternazionale és az AC Milan csa­patától is kapott egy „Benedet­to” feliratú mezt, nem árulta el, kinek drukkol közülük. *

Next

/
Thumbnails
Contents