Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-01-10 / 2. szám
2016. JANUAR 10., VASARNAP SZTORI EJ Szulejmán felfedezett temetkezési helye turisták tízezreit hozhatja Bevehetik Szigetvárt a törökök Az elmúlt hetek tudományos szenzációja volt, hogy Szigetvár közelében megtalálhatták Szulejmán szultán régóta keresett temetkezési helyét. A kiemelt figyelmet csak fokozhatja, hogy idén lesz az uralkodó halálának 450 éves évfordulója, amire nagy ünnepségeket terveznek a törökök. Fábos Erika SZIGETVÁR Több mint egy évszázada keresik a Szigetvár 156ó-os ostromakor elhunyt világhódító Szulejmán szívének sírboltját a régészek, de mostanáig nem jártak sikerrel. A magyar és a török állam támogatásával működő kutatócsoportnak azonban úgy tűnik, sikerült megoldani az évszázados rejtélyt. A Szulejmán-pro- jekt 2013-ban kezdődött. Újfajta szemlélettel és modern technikai módszerekkel három helyen fogtak hozzá a kutatáshoz, végül azonban egy nem várt helyen, a közeli szőlőhegyben találtak rá. Pap Norbert történész, geográfus, a Pécsi Tudományegyetem docense, a projekt vezetője, amikor ismertette az eredményeiket azt mondta: a meglelt nyolcszor nyolc méteres, központi helyiséggel és előcsarnokkal rendelkező egykori építmény a szultán tür- béjének alapja lehetett. Ezt erősíti mekkai irányú tájolása és a faragott kövek ornamentikája is. A megtalált romokat egyelőre visz- szatemették, a feltárás azonban A régészek a szultán türbéjének alapjait ÍÖIS1ÉS áshatták ki. ami óriási felfedezés folytatódik. A török állam ugyanis jelentős összeggel akarja támogatni azt is, hogy az emlékek be- mutathatóak legyenek. Szulejmánon kívül, a koszovói Rigómezőn elesett I. Murádnak van emlékhelye külföldön, ahova évente húszezren látogatnak el, úgy is, hogy történelmi súlya nem is mérhető Szulejmánéhoz. így aztán jelentős turisztikai vonzereje is lehet annak az interaktív múzeumnak, amit Szigetvárra terveznek. Törökországból tömegek érkezhetnek, de a magyarokat is egyre jobban érdekli az uralkodó, főként mióta nálunk is vetítik a róla szóló sorozatot. És hogy mi köze az egyik kereskedelmi csatornán nálunk is sikerrel futó Szulejmán sorozatnak, a szigetvári vár körül végzett nagyszabású tudományos munkához? Az, hogy a jelenlegi török kormány sokféle eszközzel támogatja az Oszmán korszak népszerűsítését, mivel ez az ország történelmének egy igen dicsőséges időszaka volt és szellemi gyökereit is onnan eredezteti. A Szulejmán nosztalgia azonban nem most, hanem a 80-as években kezdődött. Azóta pedig korát, a török történelem, a török teremtő erő és vallási tolerancia megnyilvánulásának egyik legfényesebb korszakaként ünnepük Törökországban. Éppen ezért a történelmi kutatásokon kívül pénzt áldoztak arra is, hogy egy nagyszabású és látványos filmsorozattal megismertessék Szulejmán életét és közüggyé tegyék az emlékezést. Sikerrel. Egyre inkább a köztársaságot alapító Kemai Atatürkhöz hasonló helyet vív ki a nemzeti emlékezetben. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója szerint nem szerencsés, hogy a szappanopera népszerűsége miatt egyre többen kezdik „török szemüvegen át látni ezt az egész, magyar szempontból borzalmas korszakot”. A történész szerint az azonban tagadhatatlan, hogy kulturális értelemben I. Szulejmán uralkodása az oszmán történelem egyik aranykora volt, ekkor szilárdultak meg azok a formák és keretek, amelyeket ma a „klasszikus” oszmán civilizáció egyedi stílusaként tartunk számon. Az 1520 és 1566 között uralkodó szultán ugyanakkor Szigetvár falai előtt történt halálakor sok tekintetben már csak felemás eredményeket tudott felmutatni. Túlértékelte az Oszmán Birodalom egyébként valóban kivételes katonai és gazdasági erőforrásait, amelyeket az 1530-as évektől értelmetlenül szétforgácsolt ahelyett, hogy néhány fontosabb célra összpontosított volna. Világuralomhoz fűzött reményei szertefoszlottak. A szigetvári hadjárat lefolyása - amelyre az agg szultán súlyos betegen, ló helyett hintóbán indult el - önmagában is jelzi az idők változását, hiszen az első éveiben még világuralomról, Bécs elfoglalásáról álmodó Szulejmán, élete utolsó útján egy közönséges magyar határvár meghódításával bajlódott - emelte ki Fodor Pál. Ki volt Szulejmán? Az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb szultánja, országa területét 1,5 millióról 2,5 millió négyzetkilométerre növelte, ami magába foglalta Jement, Budát, Etiópiát és a Krím félszigetet is. A lakosok száma 12-13 millióról 15-20 millióra nőtt. Nem csak hadvezérként tartják számon. Uralkodása idején született meg a szulej- máni törvénykezés, fénykorát élte a birodalom gazdaságilag és kulturálisan, ő maga kiváló költő és aranyműves volt. A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett Szigetvár ostrománál halt meg, a vár bevételét nem élte meg. Az akkori korban nagyon hosszúnak számító életet élt: 1566. szeptember 6-án, 72 évesen hunyt el. Szívét legnagyobb titokban temették el a sátra közelében, holttestét hazavitték és Isztambulban helyezték nyugalomra. Három dimenziós printeiés otthonról, olcsón Elromlott? Nyomtasd ki! Lapra szerelt 3D-nyomtatót rendelt Kínából egy kaposvári informatikus. Kihívás volt ösz- szerakni neki, tesztként műanyagfigurákat készített. A jövő technológiáját egyre többen használják otthon. MAGYARORSZÁG A „Drágám, nem láttad valahol a keverőlapátomat?” kérdésre egyre gyakrabban érkezhetnek „Nem láttam édesem, de mindjárt nyomtatok egyet!” jellegű férfias válaszok. Fia elfejeltettünk ajándékot vásárolni, a boltbezárások időszakában is hozzájuthatunk saját kezűleg készített tárgyakhoz. De az antik Rakéta porszívót sem kell kidobni, ha elfárad benne egy műanyag. Beszkenneljük, persze három dimenzióban, és kinyomtatjuk. Mindez sokaknak már nem is annyira a jövő. Hazánkban is lelkes közösségei működnek a témának, ku- tatgatnak-fejlesztenek, barkácsolnak. Marks István kaposvári informatikai szakértő a napokban tudatta a közösségi hálón, hogy saját kezével összerakta élete első 3D-nyomtatóját, és nem is akármilyet. Mint állítja: a XXI. századi technológia alapján működő csodakütyüért bar- kácsszenvedélyének hála jóval kevesebbet fizetet, mint a mostani 250-800 ezer forintos bolti ár.- Egy kínai webáruházból rendeltem meg egy berendezést, ami szállítással, vámmal és áfával együtt 100 ezer forintba került - meséli Marks István. - Igaz, ez lapra szerelve érkezett, úgyhogy legalább 10-15 órát kellett bütykölnöm, mire az alkatrészekből összeraktam a printert és telepítettem a számítógépes programokat. A csomaghoz egy DVD-le- mez is jár videós angol nyelvű használati útmutatókkal. Abban is segítenek, hogy a hőfokot és sebességet miként érdemes beállítani, illetve hibajavításokra is megtanítanak. Lehet már nyomtatni csokoládétortát vagy ékszert, de akár az emberi csont pótlására alkalmas implantátumot is 3D-s technológiával. A gyógyszergyártók a 3D bionyomtatóval készült májmintán tesztelik a készítményeiket. A nem túl távoli jövőben érkezhetnek teljes szervek is a A szakember megrendelésre, egy barátjának végezte el a legó- zásnál kicsivel bonyolultabb feladatot, így a gépet csak a tesztüzemben . A berendezés, aminél természetesen komolyabbak is vannak már, 20x20x18 centi- méteres műanyagtárgyak előállítására alkalmas, István például kis műanyag emberkéket nyomnyomtatóból a transzplantációra váró betegek műtétjeihez, és pedig szerves anyagból, tudatta a BBC információja. A technológiát a hadiparnak szánták eredetileg: amerikai cégek dolgoztak azon, hogy ne kelljen egy hadtestnek egy sor előre legyártott alkatrészt magával vinnie. Emberi szervek gombnyomásra A nyomtató bonyolult műanyag formákat jj is meg tud mintázni 1 tatott. A technológiáról Marits István elmondta, hogy az egész folyamat tulajdonképpen a ragasztópisztolyhoz hasonló módon működik, ám annyi különbséggel, hogy a ragasztó helyett itt 220-280 Celsius fokon olvadó hőre lágyuló műanyagok forró olvadéka jön ki az öntőfejből. A cérnaszálnál valamivel vastagabb anyag egy úgynevezett ágyra kerül, és a későbbiekben önmagához is tapad.- Amit meg lehet számítógéppel tervezni, és belefér az említett keret nagyságba, azt ezzel a nyomtatóval ki is lehet nyomtatni - írja körül a lehetőségeket Ma; rits István. - Az alapanyag különböző színű és különböző tulajdonságokkal rendelkező műanyag lehet. Van, amelyik ridegebb és fényesebb, a másik rugalmasabb és mattabb. így például hajlékony tölcséreket is nyomtathatunk a kemény porszívóalkatrész mellett. Hogy aztán a kinyomtatott alkatrész szilárdsága elegendő lesz-e, az már mérnöki tudást igénylő kérdés, de a teszt majd eldönti. Az informatikus sokat kutakodott a témában. Nemrég azt olvasta, hogy igen vékony szaruhártyát is képesek már nyomtatni 3D-ben. A „makroverziót” a Discoveryn látta, egy hatalmas daruszerű gép az építkezéseken falakat „nyomtatott”.- Nem gondolom, hogy a 3D-nyomtató feliratkozik a sima háztartási gépek listájára, és ugyanolyan elterjedt lesz, mint a mikrohullámú sütő vagy a botmixer - véli Marits István. - Viszont kísérletezésre, barkácsolásra sokan fogják használni. És minden bizonnyal gok vállalkozás lesz, amelynél személyes ajándéktárgyakat nyomtathatunk. Az építészek is profitálhatnak az új technológia áldásaiból, hiszen képesek lehetnek akár levehető tetejű épületmakettet is nyomtatni, és a dizájnerek is fejlődhetnek, ha nem hungarocellből kell kivágniuk a formákat, betűket. Magyar szakemberek szerint a gép nagyjából olyan hatással lehet a világ jövőjére, mint annak idején a kőbalta feltalálása. Gyakorlatilag bármit meg lehet formázni, a tányértól a villanyfoglalatig. Autókat már képes nyomtatni a tudomány, de amire szintén sokan használják: a 3D-nyomtató kiválóan alkalmas 3D-nyomtató előállítására is. Balassa Tamás « A
