Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-21 / 298. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 21., HÉTFŐ Megtalálhatták a legnagyobb oszmán uralkodó, Szulejmán szultán türbéjét Kiszélesítik a kutatásokat Bejárta a szenzációs hír az elmúlt napokban a hazai és a külföldi sajtót, hogy valószínűleg Szulejmán türbéjét sikerült azonosítani Szigetvár közelében a szultánról elnevezett kutatócsoportnak. A szultán belső szerveit tartalmazó arany urna lehet, hogy csak legenda, de fémkeresővel találtak többek között korabeli ezüstpénzt, rézgyűrűt, bronzmedálokat, bronzkarikát, könyv-sarokveretet, ólomlemezeket, valamint pisztoly- és puskagolyókat is. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu- Milyen volt az út, hogyan jutottak el idáig? - kérdeztük Dr. Pap Norbertét, a Szulejmán Kutató- csoport vezetőjét.- Korábban is voltak már hasonló, történeti jellegű vizsgálataink. Ezek közül több is Tolna megyéhez kötődött, nem véletlenül, hiszen néhány évig a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karán dolgoztam, ráadásul a megyei Földrajzi Társaságnak jelenleg is az elnöke vagyok. Dombóváron például városmonográfiát adtunk ki, amelyben többek között az oszmán kort is feldolgoztuk, ezzel éppen kutatótársam, Kitanics Máté foglalkozott. A Szulejmán-kutatásokra áttérve még 2010-ben, egy pécsi kávézóban találkoztam Hóvári János nagykövettel és Kolovics János szigetvári polgármesterrel. Ott határoztuk el, hogy a szigetvári ostrom 450 éves évfordulóját méltó módon fogjuk megünnepelni, a várost pedig visszahelyezzük a történelméből adódóan megillető helyére. 2012-ben kutatási szerződést kötöttünk a török féllel arról, hogy megkeressük és feltárjuk Szulejmán szultán mauzóleumát. Ezt követően létrehoztam egy kutatócsoportot, amelyben eddig mintegy 40 ember dolgozott a patológustól a geográfusokon, történészeken, régészeken át a művészettörténészekig. Amikor 2013-ban sajtótájékoztatót tartottunk Szigetváron, már tisztában voltunk vele, hogy megtaláltuk az egykori Turbékot. Ahhoz azonban, hogy tudományosan is bizonyítsuk feltételezéseinket, még hosszú időre volt szükség. A kutatásokat 2015 őszén kiszélesítettük, onnantól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetével közösen, Fodor Pál profesz- szor társvezetésével dolgozunk. Ez év októberében és novemberében pedig Szigetvár-Turbék alsószőlőhegyi területén régészeti feltárást végeztünk, ahol feltételezésünk szerint Szulejmán türbéjét találtuk meg.- Honnan lehet tudni, hogy valóban Szulejmán türbéjét sikerült beazonosítani, és mi volt ebben az Ön szerepe? - kérdeztük a kutatócsoport szekszárdi származású tagját, dr. Kitanics Mátét.- A szultán 1566-ban a szigeti vár ostroma közben, szeptember elején hunyt el. Tiszteletére díszes türbét emeltek, amely mellé dzsámit, derviskolostort és katonai kaszárnyát építettek. Mindezt egy palánkerőd védte, amelyet az épületekkel együtt 1664-ben, a téli hadjárat idején Esterházy Pál, a későbbi nádor meg is örökített. Az én feladatom az volt, hogy a türbe helyének beazonosítása érdekében 17-18. századi magyar, latin és német dokumentumokat kutassak fel és elemezzek. Összegyűjtöttük a szükséges információkat, amelyek szerint a síremlék és az ezt őrző palánkerőd Szigetvártól 1 óra járásra, mintegy 4-5 kilométerre egy dombon, mégpedig magán a turbéki szőlőhegyen helyezkedett el. A területet terepbejáráson azonosítottuk, azután kezdődtek meg előbb a felszíni, majd a felszín alatti vizsgálatok. A felszínen található korabeli régészeti leletek alapján le tudtuk határolni az egykori zarándoktelepülés központját. A földradaros vizsgálatok során pedig mintegy 40-50 centiméteres mélységben kirajzolódtak az egykori épületek alapfalai. A legkisebb, Mekkára tájolt négyszög alapú épületet most ősszel tártuk fel. Az építmény szerencsésen fennmaradt építőelemei az isztambuli Szulejmán-türbe díszítéseivel mutatnak rokonságot. Jelenleg minden jel arra utal, hogy az egykori türbét találtuk meg.- Mit lehet tudni az arany edényről, mit gondol, van-e egyáltalán esélye annak, hogy megtalálják ezt az urnát, amelybe egyes fel- tételezések szerint a szultán belső szerveit temették?- Azt hiszem, a legtöbb embert a kutatások kapcsán valóban az arany urna és az „elásott kincsek” foglalkoztatják leginkább. Mi természetesen nem kincseket kerestünk. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy megkeressük és feltárjuk a sírkomplexum épületeit. Az arany edény legenda, amely igen korán elterjedhetett. Valószínűleg 1664-ben a költő Zrínyi Miklós csapatai is keresték a türbében és a híres török utazó, Evlia Cselebi is megemlítette. A 17. század végén, amikor Szigetvárt ostromzár alá vonták a Habsburg-csapatok, biztosan volt még egy próbálkozás az arany edény megszerzésére, talán ennek a nyoma a feltárt épület közepén tátongó 2 méter mély rablógödör is. Ha az arany edény nem is, de érdekes leletek azért kerültek elő a vizsgálati területen. Fémkeresővel többek között korabeli ezüstpénzt, rézgyűrűt, bronzmedálokat, bronzkarikát, könyv-sarokveretet, ólomlemezeket, de pisztoly- és puskagolyókat is találtunk.- Hogyan tovább, és ki finanszírozza a további kutatásokat? - kérdeztük ismét Dr. Pap Norbertét.- A geofizikai felmérés alapján tudjuk, hogy a feltárt épület közeNévjegy Dr. Kitanics Máté 1979. augusztus 3-án született Szek- szárdon. A Garay János Gimnáziumban érettségizett, egyetemi és doktori tanulmányait Zágrábban és a Pécsi Tudományegyetemen végezte. Balkán-kutató. a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Mediterrán és Balkán Fórum folyóirat főszerkesztő-helyettese, a Szulejmán Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a Kárpát-Balkán térség etnikai szerkezete és történeti földrajza. Nős, felesége Peitler Éva, fiai Mirkó és Nenád. lében egy másik nagyobb, szintén Mekkára tájolt építmény és egy cellás beosztású épület helyezkedik el. Az előbbi nagy valószínűség szerint a forrásokban is szereplő dzsámi, az utóbbi az Esterházy-féle ábrázoláson látható derviskolostor lehet. Tavasszal tehát aktuális lesz ezek feltárásának a folytatása. Ezen túl további kutatásokat végzünk az egykori település szerkezetére vonatkozóan. A rendelkezésre álló forrásaink alapján például nem titok, hogy a zarándoktelepüléshez egy keresztény városrész tartozott. Jelenleg ennek a beazonosításán is dolgozunk. Mindemellett, részben annak köszönhetően, hogy 2015 szeptemberétől az MTA Történettudományi Intézetével közös OTKA-programot indítottunk, a következő három évben kiszélesítjük a vizsgálatainkat például hadszíntér-kutatásokkal és emlékezetpolitikai vizsgálatokra is sor kerül. Jövőre Zrínyi-emlékév lesz, így különösen fontos, hogy a programba a szigetvári ostromhoz kapcsolódó kiterjedt diplomáciatörténeti kutatásokat is bevontuk. A financiális kérdésekre röviden kitérve, eddig a török fél több mint 100 ezer eurót adott a kutatásokra, a magyar állam pedig az említett Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokon keresztül a következő 3 évre 200 ezer euró támogatást nyitott meg számunkra, egy kisebb összeget eddig egyetlen szponzorként, a helyi, szigetvári banktól is kaptunk. Névjegy Dr. Pap Norbert 1969. június 3-án született Somogy megyében. Tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, a Szulejmán Kutatócsoport társvezetője. Geográfus, történész, a Balkán és a Kelet-Mediterrán térség kutatója. Érdeklődése napjainkban elsősorban az iszlám világra irányul. Nős, három gyermek édesapja. Remek zenei élmény a templomban TOLNA Magas színvonalú koncertet adott a tolnai Fusz János Zeneiskola hagyományos karácsonyi koncertjén, nemrégiben a tolnai katolikus templomban. A telt ház előtt zajló programot Sipos Judith Éva református lelkész nyitotta meg, a műsorközlő Friczné Tukacs Erika, a zenede vezetője és Lóki Hanna, az iskola növendéke volt. A műsorban fellépett a zeneiskola fúvószenekara, gyermekkórusa, kamarakórusa, emellett számos hangszeres produkció is elhangzott. A remek zenei élményt nyújtó estet a kórus és a közönség által közösen elénekelt karácsonyi dalok zárták. S. K. Több megemlékezést is tartottak a Lengyeli Óvoda Múzeumban Őrzik saját hagyományaikat LENGYEL A Lengyeli Óvodai és Néprajzi Gyűjteményekért Alapítvány szervezésében emlékünnepélyeken vettek részt az óvodások a Lengyeli Óvoda Múzeumban. Az alapítványnak a múlt értékőrző munkája mellett kiemelt feladata a község jeles nagyjaira és eseményeire való megemlékezés - mondta el lapunknak Fábián Andrásné. Az ünnepélyen gyertyát gyújtottak a 90 éve elhunyt Apponyi Sándor emlékére, aki 1888-ban magánjelleggel római katolikus kisded óvodát alapított a faluban, amely az első volt a megyében. A volt tűzoltószertár irodájában 1995-ben nyitotta meg kapuit az óvodatörténeti gyűjtemény, ahol tárgyi és írásos Felidézték az óvodai körjátékok hangulatát is az ünnepségen emlékeket őriznek. A húszéves múzeum megemlékezésén gyertyát gyújtottak az óvoda mindenkori dolgozói, óvodások és szülők, elhunytak és élők tiszteletére. Megemlékeztek a tíz éve létrehozott kiskörzeti óvodák nemzetiségi körjáték fesztiváljáról. Az ünnepélyen kiemelt figyelmet kapott a 35 éve megalakult Hagyományőrző Együttes székely és német csoportja. Gyertya égett a 70 éve idetelepített bukovinai andrásfalvi székelyek emlékére. Az ünnepséget Fábián Andrásné Szent István intelmeivel zárta: minden ember őrizze szíwel-lé- lekkel a saját hagyományát, kultúráját, tisztelve és szeretve más népek hagyományát. B. L. Gondoskodás, szeretet, Karitász SZEKSZÁRD Hagyományos adventi találkozóját tartotta csütörtökön este a szekszárdi plébánia közösségi házában a Szent Erzsébet Karitász - mondta el lapunknak Kovács Jánosné, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Az időseket és egyedülállókat személyes meghívás útján invitálta az eseményre a csoport. A Szent József Katolikus Iskola tanulóinak műsorszámai (versek, dalok) mind a karácsonyról, sze- retetről szóltak. Ezt követően a megjelenteket szeretetvendég- ségre hívta a szervezet, ahol süteményt, üdítőt kínálták, valamint ajándékcsomaggal kedveskedtek a szociálisan rászoruló embereknek. B. L.
