Tolnai Népújság, 2015. november (26. évfolyam, 256-280. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-11-22 / 43. szám

2015. NOVEMBER 22., VASÁRNAP MÚVÉSZBEJÁRÓ y | A Budapesti Operett Színházban a héten díszelőadással ünnepelték a jeles évfordulót Kálmán Imre a maga korában világsztár volt, a Csárdáski­rálynő pedig a mai napig világ­siker. A legendás darab 100. évfordulóját a héten ünnepel­ték a Budapesti Operettszín­házban. Fábos Erika- A Csárdáskirálynő kihagyhatat­lan, minden évadban tucatnyi szín­házban műsoron van és kis túlzás­sal úgy mondják: nincs olyan perc, hogy valahol a világon éppen ne játszanék. Mi lehet a titka?- Ha az ehhez hasonló szín­házi titkokat meg lehetne fejte­ni, mindig azt csinálnánk, de nem lehet - mondta Lőrinczy György, az operettszínház igaz­gatója. - Egy biztos, zenés szín­ház esetében mindig a melódia, a zene az, ami nélkül nincs siker, és Kálmán Imre zenéje zseniális. A manapság divatos crossover első képviselője volt, aki úgy öt­vözte a klasszikus, a népzene és az akkor divatos populáris műfa­jokat ebben a művében is, hogy azonnal ellenállhatatlan volt vi­lágszerte. Ehhez persze kellett egy könnyen érthető, fordulatos, szerelmes alaptörténet és sok hu­mor, ami ugyancsak megvan eb­ben a legendás darabban.- A sok közül melyiket tartják emblematikus előadásnak?- Rengeteg verziója van. Már rögtön a legelső, az 1916-os bu­dapesti bemutató is jócskán el­tért az eredeti 1915-ös bécsi vál­tozattól. Sokkal szórakoztatóbb és élőbb volt, a magyar ízléshez igazodott az itteni. Aztán az első meghatározónak nevezhető ren­dezés, az 1954-es Szinetár Mi- klós-féle változat volt. Ennek a szövegkönyvét Békeffi István és Kellér Dezső - Honthy Hanna és Feleki Kamill számára - átírták. Cecília szerepét, a primadonna­szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették. Miska sze­repét is jelentősen megnövelték, Feleki Kamill kedvéért. Szinetár Miklós éppen azért nem is tud­ta megnyerni Latabár Kálmánt Bóni gróf szerepére, mert nem tetszett neki, hogy két, az övé­nél fontosabb karakter került ab­ba az előadásba. Ugyancsak emb­lematikus Kero 2002-es rendezé­se, amelyik meg azért lett érde­kes, mert az visszatért a gyöke­rekhez, vagyis az eredetinek ne­vezhető, 1916-os budapesti válto­zathoz, amiben a fiatalok szerel­me áll a cselekmény középpont­jában. Ezeken kívül a Mohácsi János által Kaposváron színpad­ra állított Csárdáskirálynő is any- nyira eredeti felfogásban készült, hogy kiemelkedik a többi közül.- Most ugye a bécsi, 1915-ös né­met nyelvű bemutatóhoz számol­juk a 100. születésnapot, mégis a sajátunknak tekintjük, magyar­ként emlegetjük a Csárdáskirály­nőt és az operett műfaját is. Jog­gal?- Teljes joggal. Kálmán Imre is, Lehár is befutott zeneszerző, sőt világsztár volt már, amikor Bécsbe megérkezett. Kálmán Im­re Siófokon született, 26 éves ko­ráig Magyarországon dolgozott és magyarnak vallotta magát. A Csárdáskirálynő első felvonása eleve Budapesten, az Orfeumban játszódik, de a teljes darab tele van magyar és cigány zenei ele­mekkel. Ráadásul a magyar ope­rett egy külön műfajnak tekint­hető sok tánccal, komikus, akro­batikus elemekkel és sajátos elő­adásmóddal, ami jelentősen eltér az osztráktól. Az statikusabb és inkább az operához közelít. Ez egy nagy meccs Bécs és közöt­tünk, de úgy tűnik, a világ a mi­énket szereti, fogadja el jobban. Évek óta több meghívásunk van a világ nagy színpadaira, mint a Volksopernek.- Nemrég tért haza a társulat egy nagy turnéról, éppen a Csárdáski­rálynővel.- Ománba és Dohába vittük el a Csárdáskirálynőt, és egy hosz- szú délkelet-ázsiai turné is né­hány hete ért véget, ahol hét or­szágban szerepeltünk. Az ottani szokásokhoz képest, az arab tér­ségben is szokatlan nagy lelke­sedéssel fogadták a darabot, ki­robbanó siker volt, állva tapsolt a közönség. De nemcsak ez volt érdekes, az is, hogy a helyi szo­kásokat tiszteletben kellett tarta­nunk, tehát talpig beöltözött tán­cosok szerepelhettek csak a szín­padon, pezsgő helyett barackle­vet ittak a szereplők, és csókolóz- ni sem lehetett. A világ minden táján hatalmas az érdeklődés a magyar operett iránt. Ezért is ka­pott például idén új jelmezeket a Csárdáskirálynő Füzér Anni ter­vezésében. Svájcban, Németor­szágban és Japánban is turnéz­tunk az idén, és rövidesen ismét Tel-Avivba készülünk.- Majdnem kerek egy éve vezeti az operettet. Változott az irányítá­sa alatt a színház?- Már azelőtt fontos tagja vol­tam a menedzsmentnek, hogy igazgatója lettem a színháznak, így inkább a korábbi irányvonal folytatása volt a szándék, mint valami fordulat. Azok a változá­sok, amelyek azóta történtek a színházban, csak az elvárható, a kornak megfelelő és napiren­den lévő változások voltak. Maxi­malista ember vagyok, így meg­elégedett nem is lehetek, de azt mondhatom, hogy az elmúlt egy évben is mindennap boldogan léptem be a színházba, mert az emberek szeretik az operettet, minden este tele van a színház és a naptárunk is külföldi meg­hívásokkal. így kezdődött a világhír... Leo Stein és Béla Jenbach 1914-ben kereste fel Kálmán Imrét, azért, hogy írjon egy olyan történetet, ami egy pesti orfeu- mi énekesnőről szól, akibe be­leszeret egy trónörökös. Időköz­ben azonban kitört az első világ­háború, és Kálmán azt mondta: „Nem tud zenét szerezni, amíg a frontokon egymást öli a világ.” A darab aztán mégis elkészült: 1915. november 17-én mu­tatták be a bécsi Johann Stra­uss Színházban. Magyarorszá­gon majdnem egy évvel később, 1916. november 3-án játszot­ták először a Király Színházban. A darabot Gábor Andor fordítot­ta magyarra, és ez eltért a bécsi­től. A pesti sanzonok mintájára írta át a dalszövegeket, és a Haj- mási Péter, Hajmási Pál kompo­zíciót is ebben az előadásban le­hetett először hallani. Az operett meghódította a vilá­got. 1917-ben már Szentpéter­váron mutatták be, Sylvia cím­mel. Az angolok és az amerika­iak Gypsy Princess címmel ját­szották, és 1953-ban Moszkvá­ban is kitörő lelkesedéssel fo­gadták. HÍREK Értékes olasz képeket loptak VERONATizenöt festményt, kö­zöttük Tintoretto, Mantegna és Rubens alkotásait lopták el a veronai Museo Civico di Cas- telvecchio múzeumból. Az in­tézményben csütörtök este, a zárás előtti percekben törtek be a fegyveres támadók. Kö­zülük ketten a bejáratnál álló biztonsági embert arra kény­szerítették, hogy vezesse őket a kiállítótermekbe, míg társuk megkötözte a pénztárosnőt. MTI-VR 2,5 millió látogató a magyar pavilonban MILÁNő Hat hónap alatt 2,5 millión látogattak el az októ­ber 31-én zárult milánói világ- kiállítás magyar pavilonjába, de hazánk csaknem 40 alka­lommal külső helyszíneken is szervezett eseményeket. Az olasz szervezők a kiállítás kez­detén 20 milliós látogatottság­gal számoltak, amelyet kétmil­lió fővel túl is teljesítettek. Ma­gyarország is sikeres fél évet zárt: az Életkert Pavilonba na­ponta átlagosan 18 ezren láto­gattak el. MTI/VR Új lemez és klip David Bowie-tól LONOö David Bowie január 8-án jelenteti meg legújabb, Blackstar című albumát, amelynek csütörtök este hoz­ta nyilvánosságra új dalát és annak klipjét. A 69 éves brit sztár kísérteties, szürreális, sötét hangulatú zenei és képi világgal tér vissza. A tízperces klipet Johan Renck rendezte, aki a The Last Panthers tévé­sorozat direktora, amelyhez éppen Bowie írt zenét. VR Bowie új lemezt ad ki jövőre Dupla akkora a jegyelővétel, mint amennyi az eddigi rekord volt Már kasszasiker az új Star Wars LOS ANGELES Csaknem egy hó­nap van még hátra a j.J. Ab­rams rendezésében készült Star Wars 7: Az ébredő Erő cí­mű sci-fi december közepi vár­va várt bemutatásáig, de már 50 millió dollárért (14,5 milli­árd forintért) keltek el rá elő­vételben a jegyek Észak-Ame- rikában. Ez elképesztő rekord, hiszen a korábbi jegyelővéte­li csúcsot a 2012-ben bemuta­tott Batman-film, A sötét lovag tartotta ezen összeg mindössze felével, vagyis 25 millió dollár­ral. Várhatóan a sikerszéria foly­tatódni fog, hiszen a legtöbb szakértő szerint az alkotás minden idők legnagyobb be­A rajongók türelmetlenek, folyton találgatják: ki lehet a főgonosz vételét hozhatja észak-ameri­kai premierhétvégéjén. A meré­szebb becslések 250-300 millió dolláros (70-80 milliárd forint) jegyeladást valószínűsítenek. A film hazai bemutatója decem­ber 18. A Star Wars-őrületet a gyár­tó Disney is tökéletesen táplál­ja. Egyre-másra jelennek meg a kisebb trailerek, vagyis előzete­sek, annak ellenére, hogy rend­szeresen elhangzik az aktuális ízelítőről, hogy az már valóban az utolsó. így egyre több a talál­gatás is arról, ki is lehet a feke­te maszkos főgonosz, Kylo Ren, illetve a régi szereplők rokoni kapcsolatban vannak-e az újab­bakkal. VR HIRDETÉS A FESTÉSZET BARÁTAIT VÁRJA A BENCZÚR HOTEL A Városliget tőszomszédságában található Hotel Benczúr különleges kedvezményeket dolgozott ki a művészet pár­tolása érdekében a festészetrajongó vendégeknek. A szál­loda a művészeket kiállítási helyszínként a kiállításokra ér­kező turistákat pedig olcsóbb szobaárakkal várja. A budai várban, a honvéd főparancsnokság felújított épületében látható Csontváry-kiállitáshoz kapcsolódva például a kiál­lítás belépőjegyét felmutató vendégeknek a szobák lista­árából jelentős kedvezményt kaphatnak a turisták. Budapest télen is megér akár egy hosszabb tartózkodást is. Azért, hogy minden látnivaló bele­férhessen a városnézésbe, a szálloda 3 éjszaka áráért négyet ajánl. Ráadásul ingyenes fürdő­látogatást kapnak a turisták a Gellért, a Lukács vagy a Rudas Fürdőben, és féláras kedvezményt a Széchenyi Fürdőben. www.hotelbenczur.hu Könyvek az ünnepre KÖNYVAJÁNLÓ Megjelent Béres József Szép ma­gyar ének című új köny­ve, amely egyedülál­ló gyűjtemény, s 2 CD-n 430 gyermekdalt, népies és zeneszerzői dalt, egy­házi énekeket tartalmaz. Különleges műnek ígér­kezik Béres Melinda Az égig érő sulifa című mű­ve is. Ebben a 2.b osztá­lyába új tanuló érkezik, Miki, aki barátságot köt Molykával és Kockással, s együtt nagy kalandokat élnek át az iskola udvarán álló Égigérő Sulifán. VR

Next

/
Thumbnails
Contents