Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-30 / 32. szám
2015. AUGUSZTUS 30., VASARNAP SZTORI g A Mona Lisa a párizsi Louvre-ban a világ egyik legjobban őrzött festménye Biztos, ami biztos(ított) _A nemzetközi műtárgypiacon jellemzően a festmények érik el a legnagyobb biztosítási értékeket - mondta lapunknak Dr. Jékely Zsombor művészettörténész. - A kiállításra kölcsönzött műtárgyakra teljes körű biztosítási fedezetet szokás kötni, amely minden jellegű káresemény illetve lopás, eltűnés esetén fedezetet nyújt. A biztosítás a műtárgyak csomagolásának, szállításának időszakára is kiterjed, hiszen ezek jellemzően egy kölcsönzés különösen kockázatos fázisát jelentik." A Szépművészeti Múzeum tavalyi Rembrandt-kiáflítá- sa mögött magyar állami garancia állt, amit a kölcsönadók elfogadtak. Ha nem fogadták volna el az állami garanciát, akkor ki kellett volna fizetni a biztosítás árát. A Rembrandt-kiállítás nem Szépművészeti gyűjteményébe tartozó képek biztosítási összértéke 300 milliárd forint volt. Ezen belül a Londonból érkező Rembrandt-önarckép biztosítása önmagában 25 milliárd forintra rúgott. Rémálmainkban fordulnak elő olyan esetek, amelyekről a napokban beszámolt a nemzetközi sajtó. Egy múzeumlátogató kislány Jeruzsálemben eltört egy kétezer éves műkincset, egy 12 éves tajvani diák pedig nekiesett egy értékes festménynek. Dr. Jékely Zsombor művészettörténész segített tájékozódni a törmelékek között. Csejk Miklós- „A legnagyobb körültekintés ellenére is történnek balesetek időnként a múzeumokban, még a legjobb helyeken is” - mondta lapunk megkeresésére Dr. Jékely Zsombor művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, mikor az elmúlt néhány nap múzeumi baleseteit idéztük fel közösen. Egy 12 éves tajvani diák egy üdítőitallal a kezében megbotlott egy tajpeni kiállításon, átesett a festményeket elkerítő korláton, és nekiesett Paolo Porpora olasz barokk festőművész Virágok című 350 éves festményének. Az 1,5 millió dollár (394 millió forint) értékű műalkotáson ökölnyi lyukat vert. Jékely Zsombor művészettörténész szerint az installációk körültekintő tervezésével arra kell törekedni, hogy az ilyen balesetek lehetősége minimálisra csökkenjen. „A Tajvanon történt esetnél látszik, hogy a múzeum több hibát is elkövetett: például a kordon alatti dobogó rosszul volt elhelyezve, mert meg lehetett benne botlani. Továbbá kiállítótérbe ételt, italt, üdítőspoharat nem lehet beengedni” - magyarázta az eset kapcsán lapunknak a művészettörténész. A kétbalkezes múzeumlátogató a gyűjtemények kezelőinek a rémálma. 2006-ban a Cambridge-! Fitzwilliam Múzeumban a cipőfűzőjében botlott meg egy férfi, aki mindjárt három 300 éves kínai vázát tört össze. 2010-ben a New York-i Metropolitan Múzeumban egy nő Picasso egyik festményének esett neki. A baleset nyoma egy 15 centiméteres vágás lett. A legelké- pesztőbb baleset Steve Wynn kaszinómágnással fordult elő, aki mintegy tíz éve belekönyökölt Picasso 1932-ben készült mesterművébe, a Le Reve (álom) című festményébe. 2013-ban Wynn rekord áron, 155 millió dollárért értékesítette a páratlanul helyreállított remekművet. A napokban pedig egy múzeumlátogató kislány véletlenül eltört egy kétezer éves ókori üvegvázát Jeruzsálemben. Ő talán az egyetlen a művészettörténetben, aki köszönetét is kapott érte. A műtárgyat néhány nap alatt helyreállították, és jobb lett - ha nem is mint újkorában de mint a baleset előtt. Jékely Zsombor az esetek kapcsán a látható és láthatatlan védekezések előnyeiről és hátrányairól is beszélt.- A tárgyakat a fénytől, illetve a portól is óvni kell, ezért gyakran nem törékeny tárgyak is vitrinbe, üveg mögé kerülnek - fejtegeti a szakember. - Különösen értékes vagy törékeny tárgyaknál olyan installációt kell kialakítani, amely nem teszi lehetővé, hogy a látogatók a tárgyakhoz hozzáérjenek, ha nincsenek vitrinben. A tárgyakat ráadásul a falakon, vagy a vitrineken belül külön rögzíteni is szokás, a látogatók számára láthatatlan módon. A nagyobb múzeumok tárgyaik kölcsönzésekor kikötik a látogatók és a tárgyak közötti minimális távolságot, és gyakran az installációs terveket is ellenőrzik - így a szakember. Vagyis ha a múzeum körültekintően jár el, akkor meg lehet előzni az ilyen és ehhez hasonló baleseteket.- Hazánkban a látogatók által súlyosan megkárosított műtárgyakról az elmúlt időszakban nincs tudomásunk - mondta lapunknak a szakértő. - A leghíresebb és legkomolyabb ilyen sérülés Amerikában történt. Tullio Lombardo életnagyságú Ádám-szobra, amely az 1490- es évekből származik és a reneszánsz szobrászat egyik főműve 2002-ben apró darabokra tört, amikor talapzata a márványszobor súlya alatt egyszerűen ösz- szetört. A szobor helyreállításán 12 éven át dolgoztak, tavaly állították ismét fel a New York-i Metropolitan Múzeumban.” Nem kellett megtéríteni a kárt Sosem feledi, aki látta a jelenetet: a tajvani diák megbotlott és öklömnyi lyukat ütött a másfél millió dolláros festményen. A felvételeken látszott, hogy a fiú nagyon megijedt, amikor látta, mit tett, de a kiállítás szervezői közölték, hogy nem fogják kifizettetni a helyreállítás költségeit a gyermek családjával. A magángyűjteményből származó festmény ugyanis biztosítva volt. „Valamennyi festmény valódi, nagyon ritka és értékes. Ha bármelyik mű megsérül, akkor a kár örök lesz’ - közölték a kiállítás szervezői, hozzátéve, hogy először fordult elő, hogy egy tajvani kiállításra kölcsönzött műalkotásban kár keletkezett. Akár tananyag Is lehet később a fővárosi Szent János Kórház sebészeinek különleges műtétjéből Orvosi bravúr: megmentették a 17 éves fiú lábát BUDAPEST Első ránézésre ampütá- cióra szorult volna a bal lába annak a 17 éves fiúnak, aki múlt vasárnap került a villamos alá. A János kórház csapata megmentette egy orvosi bravúrnak köszönhetően. Van remény arra, hogy teljesen felépül, és mindkét lábát tudja majd használni. A fiú bal lábát bokától vágta le a 61-es villamos, a másik lábát pedig szilánkosra törte. Ahhoz, hogy az orvosok egy szenzációs műtéttel visszaadhatták számára a teljes élet lehetőségét, az is kellett, hogy a tűzoltók is bravúros mentést végezzenek. Rekordidő alatt szabadították ki, így a szövetek nem károsodtak, volt esély a műtétre. A Szent János Kórház traumatológiájának sebészcsapata amputációra készült, de a műtőben úgy döntöttek, megpróbálják... „A fiúnak mindkét lába súlyosan sérült, a bal lábát a bokacsontnál gyakorlatilag levágta a villamos, alig tartotta valami, egy nagyon csúnyán roncso- lódott, szennyezett sebet vettek kezelésbe a kollégáim, Takács János ügyeletes orvos és Juhász András, aki a műtétet vezette - mondta Kiss Jenő az ortopéd traumatológiai osztály vezetője. - A műtőben aztán, amikor már alaposan át tudták vizsgálni a sérülést, kiderült, hogy épen maradt a láb fő ütőere, tehát volt remény, hogy helyreállítsák a végtag keringését. Első lépésként ilyenkor a stabilitást kell helyreállítani, tehát a csontokat rögzítették, ezt követi a keringés biztosítása, ami tulajdonképpen a kulcsa a sikernek, ez az erek rekonstrukciójával jár. Majd az érzés, az idegek, utolsó lépésként pedig az inak helyreállítása a feladat. A legnehezebb a főidegek és a főerek összekötése. Az orvosok ilyenkor hajszálvékony varróanyaggal toldják össze az ereket, olyan aprólékos munkával, amit csak nagyítók, mikroszkópok segítségével lehet látni. Egy ilyen sikeres műtét mindig egy nagyon komoly csapatmunka eredménye.” A János kórházban tízen dolgoztak több mint négy órán át a műtőben azért, hogy a fiú felépülhessen. Azóta már az is kiderült, hogy a megmentett végtag keringése jó, a főidegek működnek, kis szerencsével nemcsak járni, de futni is tud majd. Azt, hogy a rengeteg idegszálból végül mennyi látja majd el újra a feladatát, még nem lehet tudni, de ebből csak annyi hátránya származhat, hogy kevésbé lesz érzékeny az a lábfeje. Persze addig, amíg ugyanúgy tudja majd használni a lábát, mint a baleset előtt, sok idő eltelik. Újabb műtétek és nagyjából egyéves rehabilitáció vár rá. „Szerencsére ritkán kell hasonló balesetek miatt ilyen bravúrt végrehajtanunk - mondta Kiss Jenő. - Kollégáim munkáját azonban tanulmányozni is lehet majd, tananyag lesz a beavatkozásból.” Fábos Erika Kezet Is mentettek már itt az orvosok Nem ez volt az első olyan eset, amikor egy orvosi bravúrnak köszönhetően sikerűit megmenteni egy végtagot a Szent János Kórházban. Kiss Jenő ugyancsak tananyagként oktatott kö- nyök-belyreállitó műtété hasonlóan ritka és különleges beavatkozás. „Egy súlyos nyílt töréses esetünk is volt, ami a felső végtag elvesztésével járt volna, ha nem tudunk egy olyan többlépcsős beavatkozást elvégezni, amit egy könyökprotézis beépítése tett lehetővé. Ezt az eljárást nagyon kevés helyen végzik nemcsak hazánkban. de a környező országokban is. Talán bele sem gondolunk, hogy a vállunk és a könyökünk tökéletes működése kell ahhoz, hogy a kezünket oda juttassa, ahol szükség van rá. Ha ezek a funkciók sérülnek, az a mozgásunkban ugyanúgy korlátoz, mint ha a lábunkkal történik valami, arról nem is beszélve, ha fájdalommal is jár. Azok a könyökprotézis műtétek, amiket itt végzünk az osztályon. ugyancsak ritka beavatkozásnak számítanak, és hozzánk jönnek tanácsért nemcsak a magyarországi, de a külföldi specialisták is." *
