Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-30 / 32. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2015. AUGUSZTUS 30., VASARNAP A központosítás és az egyre merevebb közoktatási rendszer az alternatív iskolákba tereli a szülőket. Léteznek sulik, amik valóban a gyerekekért vannak. Menekülés a közoktatásból A következő napokban minden hazai iskolába becsöngetnek. Eközben soha ennyien nem jelentkeztek még alternatív iskolákba, mint az idén. Kétszer, háromszor annyian szeretnének ilyen intézményekben tanulni, mint eddig. Fábos Erika MAGYARORSZÁG Több mint ötezer intézményben kezdődik meg szeptember elsején a tanév, idén országszerte négyezerrel kevesebb - 74121 - elsős indul először iskolába. 2200 intézményben, 5147 helyen, 1,3 millió diák tanul majd a most kezdődő tanévben - a Klik közlése szerint. Alternatív vagy alapítványi fenntartásban Magyarországon mintegy 1200 óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző és főiskola működik és a számuk egyre nő, az igény ugyanis évről évre nagyobb. Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, az Alternatív Közgazda- sági Gimnázium (AKG) igazgatója azt mondta: a tavalyi tanévben érettségizett 59 diákjuk, 97 nyelvvizsgát tett le, ebből 30 felsőfokút és 21-en külföldi egyetemen tanulnak közülük. Mégsem a teljesítmény áll náluk a központban, hanem az érdeklődés, az érdekeltség és a személyesség, nem tantárgyakat hanem gyerekeket tanítanak. Mottójuk is az: „a gyerek nem az életre készül, hanem él”. A módszer működik, pedig később kezdődnek a tanórák, az érettségi évében egyéni tanrenddel lehet célzottan a pályaválasztásra készülni, és egy síszünettel több a pihenőidő is, mint az állami iskolákban. Igaz a szakmai fejlődés is folyamatos. Idén ősszel, az iskolakezdők már nem tankönyvekkel és füzetekkel, csak egy laptoppal járnak reggelente, bevezették ugyanis a teljes digitális oktatást. Horn György szerint mindeközben a magyar iskolarendszer egyre abszurdabb. 2010 óta merevebb lett és a központosítás is rengeteg szülőt riaszt. Szerinte ez az oka annak, hogy folyamatosan és drasztikusan növekszik az alternatív lehetőségek iránt az érdeklődés. Például az AKG-ban idén a hatvan helyre 460-an szerettek volna bejutni. Tapasztalható, hogy az elmúlt években egyfajta menekülés van a szülők részéről az állami iskoláktól. Pedig ezeknek az intézményeknek a finanszírozása egyre inkább a szülői házra hárul. Jelenleg a költségek 25-30 százalékát fedezi az állam, a többit a szülők, még a 90-es években szinte fordítva volt, akkoriban az állam a hatvan százalékát adta. Igaz, 2010 óta az arányok nem lettek rosszabbak, de a költségek emelkednek. AZ AKG-ban átlagosan 70 ezer forintba kerül egy havi tandíj, igaz a szórás nagy, a családok szociális helyzetétől és a tanulmányi eredménytől függően. Sok figyelem kell Horn György azt mondja tisztában van azzal, hogy a legnagyobb probléma egy „normál” iskolában az, ha egy tanár hét-nyolc osztályban is tanít, heti két-három órája van. Vagyis 200-250 diákkal kell foglalkoznia egyszerre. Nem csoda, ha főleg a tantárgyra koncentrál. „Az alternatív iskolák nagyon sokféle tantervvel dolgoznak, de a legtöbben közös, hogy van ezekben az intézményekben egy mentor vagy patrónus program. Nálunk a patrónusként dolgozó pedagógusok a bérük majd felét azért kapják, hogy patrónusként foglalkoznak a diákokkal. Ők nem csak tantárgyakat tanítanak, hanem főleg az a feladatuk, hogy a gyerekek problémáival, lelki és mentális dolgaival foglalkozzanak. Erre pedig „kötelezően fenntartott idő is van az iskolánkban, szerda délután nincs tanítás, hanem ez a program. Ezért lehetséges, hogy nálunk nemcsak a tanulási előmenetelre, de a gyerekek más sikereire is odafigyelünk és elismerjük azt. Tudunk róla, ha valaki sportban, közösségépítésben, kommunikációban vagy bármilyen művészetben kiemelkedő.” Több a „waldorfos” Folyamatos növekszik a Wal- dorf-iskolákba járó gyermekek száma is. Míg a 2011-ben 4181 gyerek, addig az idei tanévben már több mint ötezer diák jár hozzájuk és három új iskolát is nyitottak, Székesfehérváron, Pakson és Dunaújvárosban. Kulcsár Gábor, a pesthidegkúti Waldorf iskola vezetője azt mondta: a fővárosi intézményekben van ahol párhuzamos osztályokat is el tudtak indítani, akkora lett az igény, az elmúlt öt évben két-háromszorosára nőtt az érdeklődés. A legtöbb szülőt főleg az érdekli, hogy mekkorák az osztályok és mennyi figyelem jut a gyerekükre. Főleg a túlzsúfolt osztályok, a nagy leterheltség és a merev szabályok miatt viszik állami iskolából vagy állami iskola helyett Waldorfba a gyerekeket. „Nálunk nyolcadik osztály végéig ugyanaz a tanító foglalkozik a gyerekekkel, tömbö- sítve tanítjuk a tárgyakat, elsőtől kezdve két idegen nyelvet sajátíthatnak el a diákjaink és a művészeti és a sport tevékenységek is nagyon fontosak - mondta Kulcsár Gábor. - A Wal- dorfban a tantárgy eszköze és nem célja a gyerekek fejlesztésének, ami közben nem csupán a szellemi, de a lelki sajátosságaikra is figyelünk. A középiskolákban pedig plusz egy év áll a diákok rendelkezésére, amikor nyugodtan és elmélyülten csak az érettségire és a felvételire készülhetnek.” A Prezi is sulit alapít Halácsy Péter, a Prezi egyik alapítója is úgy döntött: iskolát alapít. Idén ősszel az óvodákkal indul a projekt. Azt szeretnék, ha az iskolájukban az lenne a központban, ami a legtöbb állami intézményből hiányzik, szerinte “több frissen végiggondolt óvodára, iskolára van szükség”. Halácsy szerint az induló intézmények kulcsszavai egyszerűek és kézenfekvőek: boldog és alkotó tanárok, kis csoportok, személyes odafigyelés, projekt alapú tanulás, kevert életkorú csoportok. Ebben az iskolában is éppoly fontosak lesznek a szociális és érzelmi képességek, mint a tudomány. Az írás-olvasás oktatása a megértést szolgálja és egyszerre vezet be a szavak és a kódok világába, a digitális nyelv és a beszélt nyelv kiegészítik egymást, a felszabadult önkifejezés eszköze pedig például a forrasztás is lehet, nem csak az ének és a rajz. Alternatív módon Horn György azt mondta: az elmúlt években a közoktatás szerencsére sok mindent átvett az alternatív iskolákban bevált programok közül. „Nálunk a kezdetektől, tehát 25 éve kétszintű az érettségi. A projekttanítás, a témahetek és a szöveges értékelés is előbb volt az alternatív iskolákban, mint az államiban. Az önkéntes munkát, ami az állami iskolákban csak pár éve kötelező, az AKB-ban már 25 éve alkalmazzuk.” Vekerdy: teljes értékű gyerekkor Az első válasz arra, hogy milyen iskolát szeretnénk a gyerekeinknek: olyat, ahol megmarad a gyerekek érdeklődése, ahol megmarad a gyerekek kíváncsisága a világ dolgai és az ember dolgai iránt, és nem apad el. így gondolja Vekerdy Tamás pszichológus. Szerinte az iskolák ma sok szorongást keltenek a gyerekekben. „Ezt mérésekkel is igazolhatjuk. Jegyre felelni szorongást kelt. A szorongásról viszont tudjuk, hogy visszafogja a teljesítményt. Másodszor tehát olyan iskolát szeretnénk a gyerekeinknek, ahol nincs szorongás. Végül pedig egy olyan iskolát szeretnénk, ahol különböző képességek tudnak érvényesülni. Mondok erre példát: a kilencvenes évek elején arra kérdeztek rá a kutatók nagy vizsgálatokban, hogy mitől függ a gyerekek későbbi beválása, életben való boldogulása. Első meghökkentő eredmény: az iskolában szavakban megtanult anyag 18 százalékban befolyásolja az életben való későbbi helytállást. Mi az a több, mi az a 82 százalék? A 82 százalék döntő eleme az, amit a kutatók érzelmi intelligenciának neveztek el, és EQ-val jelöltek IQ helyett. Az IQ a „rendes intelligencia” hányados, az EQ az emocionális, érzelmi intelligencia hányados. Először is erről az érzelmi intelligenciáról kiderült, hogy szinte korlátlanul fejleszthető, ellentétben az értelmi intelligenciával, amelynek egyénekre jellemző határai vannak. Keresem azt az iskolát, ahol a gyermekemet jól meghajtják, mert az élet teljesítményelvű, „nem baj, hogy szenved a gyerek”, mondja a szülő, hiszen meg kell tanulnia, hogy ilyen az élet, mert akkor fog jól teljesíteni. Vizsgálatokból tudjuk, hogy ez nem igaz! A gyerek akkor fog későbbjói, képességei szerint teljesíteni, ha minél tovább megőriztem az életkorának megfelelő, szorongásmentes nyugalomban. Olyan óvodára és iskolára van tehát szükség, amelyik tudja, hogy nem az lesz egészséges és tehetséges felnőtt, akit egészséges és tehetséges felnőttnek felnőttként nevelnek már kisgyerek, kiskamasz korában, hanem egyedül az, aki lehetett teljes értékű kisgyerek, növő gyerek, kölyök, kamasz, ifjú. A változás mindig állandó: a most kezdődő tanévben tovább folytatódik a kormányzati reform a köznevelésben is A köznevelésben folytatódnak a 2010-ben elindított, a teljes rendszert érintő változások a 2015/2016-os tanévben is. Erről Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár és elődje, Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő is beszélt a tanévkezdés kapcsán. Hoffmann Rózsa azt emelte ki, hogy idén ősztől minden 3 éves kort betöltött kisgyermeknek óvodába kell járnia, ettől számos pozitív változást remélnek. A kormány 2,5 milliárddal támogatta az ön- kormányzatokat. hogy legyen elegendő férőhely. Kitért arra is. hogy folytatódik a pedagógus-életpálya kiépülése, a pedagógusok minősítése, a béremelés. Hangsúlyozta: ma a pedagógusok legalább 50- 100 ezer forinttal több pénzre számíthatnak, mint az életpálya bevezetése előtt. Czunyiné Bertalan Judit a szakmai tanévnyitón arról beszélt, hogy elvégezték az oktatási háttérintézmények profiltisztítását, megalakították a pedagógiai oktatási központokat, amelyekből mostanra egységes hálózat alakult ki. Az Oktatási Hivatalhoz a Klebels- berg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a pedagógiai szakmai szolgáltatások, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől a tantárgygondozói, nemzetiségi közneveléSzínes ceruzák bűvöletében. g* Vajon a drága tanévkezdés után mennyi figyelem jut egy gyerekre a közoktatásban? si feladatok és a közösségi szolgálatokat érintő területek kerülnek át, december 31-éve! pedig beolvad az Educatio Kft. is. Ugyancsak idekerül a kormányhivataloktól a pedagógusok minősítési eljárása, a mérések szervezése. A felsőoktatás területéről pedig a Diplomás Pályakövetési Rendszert, a magyar állami ösztöndíjas képzés feltételei teljesítésének nyilvántartását és a felvételi informatikai, szakmai feladatait veszi át a hivatal. Czunyiné szerint az intézmény- rendszer átszervezése, a fenntartói struktúra átalakítása, a nemzeti alaptanterv átgondolása egyaránt a köznevelés tartalmi megerősítését célozta. Kitért a diákokat iskolai tanulmányaik során végigkísérő oktatási anyakönyv létrehozására. valamint a hamarosan induló Nemzeti Köznevelési Portálra, amelynek célja a kapcsolattartás az iskolával és a pedagógusokkal. Szóba került a kilenc évfolyamos általános iskolai rendszer lehetősége is. Az államtitkár elmondta.: megnyitják az erről szóló társadalmi vitát. Szólt arról is, hogy a köznevelési intézmények korszerűsítése és az informatikai fejlesztés mellett a művészetoktatás, a me- résértékeles, a pedagógiai szak- szolgálat fejlesztését célzó pályázatok kiírását tervezik X ♦ A
