Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-29 / 202. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT HÍREK Sok pénzt lopott az ismerősétől KAPOSSZEKCSŐ Vádemelést ja­vasol a rendőrség egy 18 éves férfi ellen, aki augusztus 4-én ellopott egy pénztárcát. Két fér­fi együtt iszogatott, majd meg­látogatták a gyanúsított barát­nőjét, ahol a sértett 40 éves dombóvári férfi nadrágjának zsebéből eltűnt a pénztárca, benne az irataival és majdnem százezer forinttal. A dombóvári rendőrök a nyomozás eredmé­nyeként az ivócimborát, a téke- si férfit gyanúsították meg a lo­pással, amit a fiatalember be is ismert. Az iratokat és a pénz egy részét is megtalálták. 1.1. Tüntetést szervez keddre a Jobbik SZEKSZÁRD Tüntetést szervez szeptember 1-re a Jobbik a Ga­ray térre. A Magyarországa ma­gyaroké elnevezésű rendezvé­nyen Novák Előd, a párt alelnö- ke, Mirkóczki Ádám országgyű­lési képviselő és Szabó Balázs megyei sajtószóvivő mond be­szédet. Utóbbi tegnapi sajtótájé­koztatóján elmondta, párt hova tartozástól függetlenül várják azokat, akik szerint a nagymér­tékű migráció veszélyt jelent Eu­rópára, Magyarországra, Szek- szárdra. Szerinte a kormány a bevándorlókat érintően csak látszat intézkedéseket hozott. Úgy véli, nem kell sokat várni, hogy a Garay téren is megjelen­jenek a migránsok. B. K. A múzeum előtt a Gyöngy születése DOMBÓVÁR Újabb köztéri alko­tás látható a múzeumkertben. Párkányi Raab Péter szobrász- művész Gyöngy születése című művét pénteken este avatták fel. Az ünnepségen nemcsak az alkotással kapcsolatosan hang­zottak el gondolatok, hanem a gyöngy születéséről, mint ter­mészeti jelenségről is. A szobor az önkormányzat és a Hamu- lyák Közalapítvány gondozásá­ban került a helyére. H. E. Felnőttként is lehet választani a hitet SZEKSZÄR A Béla téri katolikus plébánián idén is lesz lehetőség felnőttként megkeresztelkedni, elsőáldozáshoz, bérmáláshoz járulni. Munkaidőben a plébá­nián lehet jelentkezni és érdek­lődni arról, hogy mikor indul az ehhez szükséges kurzus. M. I. Már egészen fiatalon meg kell kedveltetni a gyerekkel az olvasást Életre szól ez az élmény Olvasás, könyv, könyvtár. Min­denkinek megvan a maga tör­ténete, az, ahogyan eljutott az első meséktől a komolyabb, fel­nőtteknek szóló művekig. így van ezzel Csillagné Szánthó Po­lixéna, a szekszárdi közgyűlés humán bizottságának elnöke is. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD - Az olvasás egész életemet átszövő, meghatározó élmény - kezdi a beszélgetést az elnök asszony. - A családunk­ban kötelező volt olvasni. Min­denki olvasott: a nagyszüleim, a szüleim, és a gyerekeket is er­re nevelték. Én is vallom, Kodály után, szabadon, hogy könyvek, olvasás nélkül lehet élni, de nem érdemes - ő a zenéről mondta ugyanezt. Az olvasás révén ren­geteg ismeretre tesz szert az em­ber. A legidősebb fiam általános iskolásként azzal buzdította a másik kettőt, hogy olvassanak, mert akkor nem kell tanulni. Nagyon fontos, hogy a szü­lő vagy a pedagógus irányítsa a gyermeket, vezesse rá, hogy mit, hogyan érdemes olvasnia. Sze­rinte ma sokkal kevesebbet be­szélnek a könyvekről, mint kelle­ne. Ők, gyerekkorukban egy-egy könyv elolvasása után megbeszél­ték a szüleikkel az olvasmányél­ményeiket. Lehetőségük volt megfogalmazni a saját gondola­taikat, elmondani, hogy mi miért tetszett, vagy éppen miért nem.- Kislányként mindig én vol­tam a könyvtörölgető - mondja. - Ez sokszor kudarcba fulladt, mert édesanyám egy idő után felállított, látván, hogy törölge- tés helyett olvasgattam. Értelmi­ségi család volt a miénk, édes­apám Ludovikát végzett. Tréfá­san szoktam mondani az öcsém­nek, hogy én még katonai pom­pával jöttem a világra, de ő már segédmunkás fiaként - avat be bennünket a családi históriába, és egy kicsit a történelembe is az elnök asszony. Mint mondja, leg­inkább az édesapja táplálta belé az olvasás szeretetét, az igényes­séget. Olyan könyvek is a kezébe ke­rültek, amelyeket abban az idő­ben mások nem nagyon olvas­hattak. Egészen fiatalon ismer­kedett Somogyvári Gyula, Her- czeg Ferenc, Gyóni Géza írásai­val. A társai azt sem tudták, Fontos a közös élmény. Csillagné Szánthő Polixéna a nappaliban mesél három unokájának, _______ Lu ca Annának (balról), Reginának és Viktóriának hogy kik ők. A középiskolás éve­it Szerb Antal és Németh Lász­ló művei határozták meg. Az akkori OKTV-re Szerb Antalról küldött be egy tanulmányt. Az­óta is vallja, hogy a magyar és világirodalom történetéről még senki nem írt olyan szépen, ol­vasmányosan, mint Szerb An­tal. A Szerb Antal-dolgozat na­gyon jól sikerült. Akkor tizen­két diákot vettek fel felvételi nél­kül egyetemre a tanulmányi versenyen elért eredményeik alapján. Ő lett a tizenharmadik - utal vissza ismét, egy enyhén keserű mosoly kíséretében az akkori viszonyokra. Ennek elle­nére elvégezte az egyetemet, ha nem is bölcsészként, aztán meg már felnőttként szerezte meg az angol szakos diplomát. Máig magáénak vallja Németh Lász­ló műveltségről megfogalmazott gondolatát, mely szerint „A mű­veltség nem ünneplőruha, ame­lyet hordani kell, a műveltség á helytállás segédeszköze...” Mint a legtöbben, középisko­lásként ő is sokszor lázadt az írókkal, költőkkel kapcsolatban is. Amikor elolvasta Illyés Gyu­la Fekete-fehér című versét, el­határozta, hogy végzett Illyés­sel, mondván, hogy köpönyeg­forgatókra nem kíváncsi. Erre az édesapja a kezébe adott egy gép­pel írott verset, azzal, hogy ezt le­gyen szíves elolvasni, és utána al­kosson véleményt. Ez volt az Egy mondat a zsarnokságról titokban terjesztett példánya. A családban megbeszélték az olvasmányai­kat, s ez nagyon jó volt. Mára már megmosolyogtató emlék a titokban olvasás - pél­dául amikor Zola regényeit kí­váncsi kamaszként becsomagol­ták kék papírba, vignettát tettek rá, mert a szülők szerint ezek még nem voltak nekik valók. Nagyon szerette, szereti Mó­ricz Zsigmond műveit. Úgy gon­dolja, mára egy kicsit elfelejtet­tük őt, pedig ahogy Ady írja ró­la, ő volt a „legmagyarabb ma­gyarságnak szívbéli látója, vér­A sziget Legutóbbi könyvélménye, egy angol újságírónő, Victoria His- lop A sziget című műve. Egy gö­rög szigetről szól - ahol annak idején a leprásokat különítették el - és az otthon maradt hoz­zátartozókról. Az olvasó bepil­lanthat a görög emberek életé­be, lelki világába, gondolkodás- módjába. Az egyik menye Gö- rögország-rajongó, a nyelvet is megtanulta. Tőle kapta a köny­vet. Elolvasván megértette, mi­ért szereti ennyire a görögöket. beli írója”. Nagyon fontosnak tartja a Biblia olvasását, erre ko­ra gyermekkorában nagymamá­ja nevelte. Mint mondja, mindig könyv­tárba járó volt, de meg is vásárol­ja azokat a könyveket, amelyek­ről úgy gondolta, hogy a köny­vespolcon van a helyük. HIRDETÉS IZGALMAS KIÁLLÍTÁSSAL KEZDI AZ ŐSZI SZEZONT A MEGYEI KÖNYVTÁR Az Illyés Gyula Könyvtár portagalériáján szep­tember 1-jén, kedden 17 órakor Nem ereszt az álom címmel nyílik Bechtel Helga grafikai tár­lata. A nem szokványos kiállítóhelyen különle­ges hangulatú rajzok ejtik rabul a szemlélődül, késztetnek továbbgondolásra, rácsodálkozásra. Az alkotóval és munkáival Liebhauser János könyvtárigazgató köszöntője ismerteti meg a közönséget, Otterbein Brigitta és Bordy Csongor zenei aláfestésével. A tárlatnyitá (jó idő esetén) a könyvtár udvarán kerti partival, beszélgetés­sel fejeződik be. A nyári szünetben kényelmesebbre, tágasabbra átrendezett kölcsönző részlegben számos újdon­ság várja az érdeklődőket. Irodalmi csemegének Ígérkezik Erdélyi Z. János „Kéklő Holdas Fénytükörben" címmel megjelenő Jeszenyin-fordítás kötete, amelynek bemutató­jára szeptember 23-án, 17 órakor kerül sor. Szekszárdim a Tolna negyei Illyés Gyula Könyvtár rendezvényei ingyenesen látogathatóak. Az olvasás nem megy ki a divatból- Nem hiszek abban, hogy a könyvtárak veszélyben lenné­nek, az olvasás „kimernie a di­vatból", Azt ugyan tapasztalom, hogy mostanában kevesebbet olvasnak, mint régebben, de ez nevelés kérdése is. Ha egy gye­rek hozzászokik ahhoz, hogy az olvasás napi szükséglet, akkor felnőttként is megmarad ez az igénye. A kétéves unokám ami­kor megérkezik, szétnéz, s má­ris mondja, „menjünk olvasni!” A legnagyobb, aki most lesz har­madikos, már regényeket olvas, amit természetesen még mi, fel­nőttek választunk ki számára. Az esti „családmesék“ után követ­kezik az önálló olvasás. A „csa­ládtörténetet” igénylik a mai gye­rekek is, így ismerik meg a már nem élő ősöket. Én is így ismer­tem meg Erdélyben élt nagyszü- leimet, dédszüleímet, akikkel soha nem találkoztam, de édes­apám történetei megelevenítet­ték őket számomra - mondja Csillagné Szánthó Polixéna. Napirendre került a köznevelési rendszer tartalmi fejlesztése Digitalizálódik az oktatás is SZEKSZÁRD A Garay Gimnázium dísztermében tartották pénteken a megyei szakmai tanévnyitót. A konferencia rövid ünnepi mű­sorral kezdődött, majd Amrein- né dr. Gaál Klaudia, a kormány- hivatal főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Mások mellett Sipos Imre, az Emberi Erőforrások Minisztéri­uma helyettes államtitkára tar­tott előadást a köznevelés meg­újításának céljairól és eszközei­ről. Elmondta, hogy két éve még egy országos tanévnyitó volt, ta­valy már három, az idén pedig minden megyeszékhelyi tanke­rületben szerveztek. A szekszár­di a 12. volt a sorban. A közneve­lés tartalmi megújítási program­jának célja a versenyképes tudás, az esélyteremtés, a hátrányok el­lensúlyozása. Utóbbinak egyik eleme, hogy elsejétől már 3 éves kortól kötelező az óvoda. Az alap­vető feladatok között említette az intézményrendszer átalakítását, a tartalom és a módszertan fej­lesztését. Tervezik a tananyagok és segédanyagok digitalizálását, felülvizsgálják a kerettanterve- ket, szükséges a tankönyvfejlesz­tés is. Tornatermeket, uszodákat építenek, átalakítják az oktatási központok feladatkörét, a későb­biekben iskolaközpontokat hoz­nak létre. Van, amit már e tan­évben bevezetnek, van, aminek a kifejlesztéséhez 10-12 évre is szükség lehet. Ihárosi I. Fábián Nikoletta gimnazista Baka-verssel köszöntötte a résztvevőket Kamerák pásztázzák az utakat, tereket KAJDACS Kamerák pásztázzák a falu legforgalmasabb útjait, te­reit. - Anyagi lehetőségeink­hez mérten jelentős összegeket fordítunk a középületek és köz­terek rendbetételére.' Ám eze­ket időnként felelőtlen emberek rongálják meg. A kamerák te­lepítésétől azt várjuk, hogy ezt és a házaló kereskedők bejárá­sát csökkenti - húzta alá Boda János. A község polgármestere azt mondta, az adatkezelésre az önkormányzat a Tolna Megyei Rendőr-főkapitánysággal kö­tött szerződést. A rendszer be­üzemelése óta már több bűncse­lekmény felderítésében segítet­te a rendőrséget. A kamerákat Leader-támogatás segítségével telepítették, a teljes költség 3,5 millió forint volt. A falu két bevezető útszaka­szát fixen rögzíthető kamerák pásztázzák, ugyanilyenek „vé­dik” a játszóteret és az önkor­mányzat épületét, a legforgal­masabb útkereszteződésbe pe­dig 360 fokban forduló beren­dezés került. A polgármesteri hivatalban egy központot alakí­tottak ki, itt kapott helyet a vi­deó rögzítő a szükséges tárhely- lyel, monitorral, számolt be Bo­da János. Az adatokat vezeték nélküli rendszeren továbbítják a központi egység felé, ahol rög­zítik a felvételeket, hogy azok szükség esetén visszakereshe­tők legyenek. V. T. i í

Next

/
Thumbnails
Contents