Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

2015-08-29 / 202. szám

2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT ihisseit A paksi önkormányzati intézmények munkatársai j kolbászosveknive! és a város borával kínálták a vendégek« Kölesden Kötetbe foglalva és a valóság­ban is megismerhették a me­gye értékeit, kincseit a Vár a megye rendezvényre látogatók. A megyei önkormányzat sokré­tű programját a kölesdi Kisme- gyeházán tartották. Vida Tünde vtundeó 7@gmail.com KOLESD Közel hatszáz évnek kel­lett eltelnie, hogy Kölesden új­ra megyegyűlést tartsanak. Ezt Berényi István polgármester mondta el köszöntőjében a Vár a megye - Tolna Megyei Értékek Napja megnyitóján. Emlékezte­tett rá, hogy többször tartottak itt a király által összehívott me­gyegyűlést, az utolsót 1426-ban. 1778 októberében, amikor arról szavaztak az elöljárók, hogy hol legyen a megyeszékhely, Kölesd egy szavazattal maradt el Szek- szárdtól. A gazdag múltú telepü­lés jövője bizonytalan, gazdag­gá az ott működő civil szerveze­tek teszik - fogalmazott a falu­vezető. A pénteki programra a me­gye települései felsorakoztatták „mozdítható” értékeiket. A Kis- megyeházán felállított pavilo­nok alatt helyi termékeket lehe­tett kóstolni, miközben a színpa­don egymást követték a progra­mok. Gyulaj bográcsai fölött Lakodi Ákos és Horváth Lajos őrködött. Elmondták, hogy néhány fű­szert kivéve minden alapanyag saját termés. Az egyik bogrács­ban nyúl, a másikban dámhús főtt. A paksi sátornál a város fe­hér- és vörösborával lehetett le­öblíteni a kolbászosveknit, Sár- szentlőrinc Demény Károly pol­gármester vezette csapata pedig marhalábszárat főzött. Dr. Puskás Imre helyettes ál­lamtitkárral „Gyulajról Györ- köny felé tartva” sikerült össze­futni. Mint mondta, a megye, az ott lévő települések értékeinek számbavétele, katalogizálása az­zal kezdődött, hogy a Parlament elfogadta a hungarikumokról szóló törvényt. - Fontos, hogy a nemzet számba vegye, mik azok a dolgok, amelyek ránk, a ma­gyarságra jellemzőek, legyen szó épített örökségről, gasztro­nómiáról - húzta alá. Azt mond­ta, a mostani uniformizált vi­lágban még inkább fontos meg­határozni, miben különbözünk másoktól. Dr. Puskás Imre kez­deményezésére Tolna megyé­ben jött létre elsőként a megyei értéktár bizottság. Ezt követő­en több mint negyven települé­sen alakult helyi értéktár bizott­ság, amelyek számos olyan érté­ket tártak, fedeztek fel, amit ér­demes megőrizni, megmutatni. Másokban is felébreszti a vágyat Tolna megye 10 millió forintot nyert el az értékgyűjtő munká­ra, amiből szakmai programo­kat, valósított meg, elkészíttet­te a kincsestolnamegye.hu web- oldalt és egy ötkötetes, a megye értékeit számba vevő kiadványt - foglalta össze Fehérvári Ta­más, a megyei közgyűlés elnö­ke a Kincses Tolna Megye című kiadványt bemutató sajtótájé­koztatón. Hangsúlyozta, hogy az értékmegőrző munka hosszú távú folyamat. Az értékek ka­pocsként működnek, összekap­csolják a településeket, a me­gyéket, így alakul ki a nemzet. A színvonalas, gazdag kiadvány szerkesztője, Schubert Péter azt mondta, sok száz könyvet készí­tett már, de soha egy sem oko­zott számára ekkora örömöt. Fo­tósként is részt vállalt a munká­ban, néhány hét alatt kétezer ki­lométert tett meg a megyében, s kedvet kapott ahhoz, hogy a fel­keresett helyekre visszatérjen. A kötet bemutató résztvevői azt mondták, a Kincses Tolna Me­gye várhatóan másokban is fel­ébreszti a vágyat, hogy megis­merjék megyénk értékeit. Tolnai és kajdacsi győztesek A Sárgaíábúak Tolnáról nevű csa ­pat nyerte meg a Kincses Tolna Megye elnevezésű játékos vetél­kedőt. amelynek minden felada­ta a megyei, települési értékek­hez kötődött. A vetélkedőknek azon túl, hogy meg kellett rajzolni a csapatomért, olyan kérdések­re kellett helyes választ adniuk például, hogy milyen mélyről tör fel a tamási fürdőben használt víz, mikor készült a megye első Kossutfvszobra, amely Kölesden áll. Második helyen a gyönki Kö- zéphegyhátí Áldások Völgye nevű csapat végzett, míg harmadikra a Kaposmentí Farkasok futottak be Kurdról. Minden ízében harmonikus volt, ráadásul szépen is tálalták - így jellemezte Kovács János mester­szakács a kajdacsiak sertés ve- gyespörköltjét. Azt mondta, jó pél­da arra. hogy egy egyszerű ételt is jól el lehet készíteni, A Minden ízé­ben Tolna Megye Főzőversenyen kajdacsi sikert hozó ételt Horváth Tibomé. a községi konyhán dolgo­zó szakács és Schüszler Jánosné készítette. Második helyre Tenge- lic. harmadik helyre Tamási főzt- jét sorolta a zsűri. Forró téma Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu A z idei tikkasztó, már az ötödik hőségriasztással súlyosbí­tott, és a megszokottnál jóval nagyobb viharokkal tűzdelt nyár mindenki számára bebizonyíthatta: nyakunkon a klí­maváltozás. Az Energiaklub friss, országosan reprezentatív min­tán alapuló felmérése szerint a lakosság nyolcvan százaléka érzé­keli a mindennapjaiban az éghajlatváltozás jeleit. Főként a kisebb településeken élők tapasztalnak egyre forróbb nyarakat, aszályo­kat és a kártevők elszaporodását. Tízből hatan gyakoribb heves zi­vatarokat, szélviharokat és egyre enyhébb teleket észlelnek a lakó­helyükön. A válaszokból az derül ki, hogy az emberek leginkább attól tartanak, hogy a klímavál­A legtöbb ember az egészségét félti a klímaváltozás hatásaitól tozás egészségügyi problémá­kat okoz. Sokan amiatt aggód­nak, hogy kár keletkezik az ott­honukban vagy a termésükben, de többeket aggaszt az is, hogy a szélsőséges időjárás miatt hosszú áramszünet alakul ki. A kutatás eredményei szerint a magyar lakosságnak több mint a hetven százaléka védtelennek érzi magát a klímaváltozással szem­ben, és az embereknek a fele úgy' véli, hogy az önkormányzatának kellene konkrét védekező intézkedéseket hoznia. Az első lépést azonban mindenki megteheti a saját környezetében. Keveseknek áll módjában, hogy megújuló energiaforrásokat használjon fel az ottho­nában, vagy hogy passzívházban éljen, de a takarékos vízfelhaszná­lás és villamosenergia-fogyasztás, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy a helyi termékek vásárlása is a környezet megóvását szolgálják. A szakemberek pedig - mint például Tőzsér Béla, szekszárdi környezetmérnök - az ennél is nagyobb lépések megtételén dol­goznak. Reménykedjünk, hogy fáradozásaik nem hiábavalóak, és minél mérsékeltebb szembeszéllel kell megküzdeniük. (Kapcsolódó írásunk a 14. oldalon.) Három és fél milliós kárt okoztak SZEKSZÄRD Öt rendbeli, üzletsze­rűen elkövetett lopás bűntette és lopás vétsége miatt emelt vádat a Szekszárdi Járási Ügyészség két ercsi férfi ellen, tájékoztatta la­punkat dr. Páli Péter, a Tolna Me­gyei Főügyészség eseti sajtószó­vivője. A 29 éves I. rendű vádlott 2013. októberében az éjszakai órákban Szekszárd belvároshoz közeli részén besurrant a kerítés melletti résen egy családi ház le­záratlan garázsába. A vádlott a család közel 2 és félmillió forint értékű Mercedes személygépko­csijába pakolta a garázsban tárolt mintegy 150 ezer forint összérté­kű szerszámokat, majd elhajtott, ugyanis az autóban benne volt az indítókulcs. A lopott autóval Mar- tonvásár kertvárosi részére uta­zott, ahol ismét kihasználta a kí­nálkozó lehetőséget. Az 56 éves férfi sértett rövid időre őrizetle­nül hagyta nyitott személygépko­csiját, amelyből a vádlott kilopott egy 25 ezer forintnyi értéket tar­talmazó hátizsákot. Néhány nap­pal később az I. rendű és a 20 éves II. rendű vádlott Kakasdon az ab­lakot kifeszítve betört egy családi házba, ahonnan készpénzt és egy számszeríjat vitt el. A garázsban állt a sértett, a 41 éves nő 700 ezer forint értéket meghaladó Merce­desé. Az autót a benne lévő indí­tókulccsal és forgalmi engedél­lyel együtt ellopták. A járművet a rendőrség néhány órával később megrongált, működésképtelen ál­lapotban találta meg Százhalom­battán. A vádlottak a sértetteknek ösz- szesen közel 3 és fél millió fo­rint kárt okoztak. A bűncselek­ményeket felfüggesztett szabad­ságvesztés hatálya alatt elköve­tő, különös és többszörös vissza­eső I. rendű vádlottal szemben az ügyészség fegyházban végrehaj­tandó szabadságvesztés kisza­bását szorgalmazza. A büntetlen előéletű másik vádlottal szem­ben pedig börtönbüntetést indít­ványoz, mindkét esetben a köz­ügyektől eltiltás alkalmazása és a sértetteket ért károk megtéríté­se mellett. 1.1. TÁBOR A TEMPLOMKERTBEN Vidám gyereksereg népesítette be a héten a szekszárdi református templom kertjét. Harmadik alkalommal tartot­tak hittantábort, és idén is nagy volt az érdeklődés: közel hatvan gye­rek jelentkezett. A tábor, az esemény nem csak a gyerekről szólt, tud­tuk meg a tábort vezető Kaszóné Kovács Karola lelkipásztortól. Bő­vebb beszámolót vasárnapi számunkban olvashatnak. Gy. M. Tito vadászkastélyait is megnézte a református gyülekezet Várdarócon vendégeskedtek DUNASZENTGYORGY-VÁRDARÓC Az ottani gyülekezet meghívásá­nak eleget téve a horvátorszá­gi Várdarócra utaztak a Duna- szentgyörgyi Református Egy­házközség tagjai. A látogatást tartalmas kirándulással kötöt­ték össze: felkeresték a Kopácsi rétet. Végig gyalogoltak a mo­csaras, tavirózsákkal, náddal, vízi növényekkel teli réten ki­épített, cölöpökön álló sétányon. A Kopácsi rét Európa egyik legnagyobb, állat- és növényvi­lágban gazdag természetes mo­csárvidéke. Itt ömlik a Dráva a Dunába, s a folyó mentén mo­zaikosan helyezkednek el a fe­hér fűz ligeterdők. Az itt álló va­laha szép, ma elhanyagolt épü­letek Tito vadászkastélyai vol­tak - emlékeztetett a gyüleke­zet egyik tagja. Sólya Veronika arról is beszámolt, hogy a kirán­dulás végső állomása a réttel ha-' táros Várdaróc volt, ahol a Csá­ti Szabó Lajos lelkipásztor ve­zette gyülekezet tagjai szeretet­teljes fogadtatásban részesítet­ték őket. Bőségesen megterített asztal várt a dunaszentgyörgyi- ekre, majd úrvacsorás istentisz­telet a református templomban. Rácz József esperes hirdetett igét. A találkozót a dunaszent- györgyi gyülekezet kórusának szolgálata tette emlékezetessé. A vendégek meghitt beszélgetés­sel töltött délután indultak haza Várdarócról. V. T. A dunaszentgyörgyi csoport egy része a Kopácsi réten V 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents