Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-02 / 28. szám
2015. AUGUSZTUS 2., VASARNAP SZTORI g Minden érzékszervre ható kiállítások lesznek A hagyományos, vitrines kiállítások helyett az összes érzékszervre ható kiállításokkal várja a látogatókat az egri vár a felújítások után. A látástól kezdve a tapintáson át egészen a szaglásig minden érzékszervre ható élményben lesz majd részünk. „Dobó István korát idéző miliőt akarunk megteremteni a felújított várbelsőkben úgy, mint ha visszacsöppennénk a múltba. Életképeket mutatunk majd be füst- és fé- nyeffektekkel. hanghatásokkal, szagokkal, izgalmas látványvilággal. Mi nemcsak a bástyát tárjuk a közönség elé. hanem a bástya belsejében dolgozó katonák, tüzérek életét is bemutatjuk például egy ostrom idején. Mindezt széleskörűen, arra is kitérve, hogyan ápolták a sebesülteket, hogyan segédkeztek az asszonyok, hogyan zajlott a hétköznapi élet. Részletgazdagon. Érzékekre szeretnénk hatni, izgalmas benyomásokat kelteni, hangulatot teremteni” - hangsúlyozta Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. A Nemzeti Várprogram keretében országszerte 31 vár teljes vagy részleges felújítása történik 25 milliárd forintból 2015 és 2020 között. Berecz Mátyás segítségét kértük a várak rossz állapotának okait és a jövő izgalmas útjait kutatva. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG A magyar várak egy részét, amelyek általában határvédelmi feladatokat láttak el, a török kor után tudatosan elpusztították. A másik részük az enyészeté lett. Elég későn, nagyjából a 19. század végén kezdték el értékelni ezeknek az épületeknek a kulturális és történelmi jelentőségét. Ekkor már elindultak a várfelújítások, ám az igazi áttörésre egészen az 1960- as évekig kellett várni. A 60-as években még a várak állapotának megőrzése volt napirenden, mondta lapunknak Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Néhány kaput vagy bástyát azért még akkor is helyreállítottak, de elsősorban a romokat konzerválták. „Mára viszont egyre inkább az a nézet van terjedőben, hogy sem szakmailag, sem gazdasági szempontból nem éri meg a romokat konzerválni” - fejtegette Berecz. Azt tudni kell, hogy amit nem fedünk le vagy nem foglalunk bele egy épületbe, az folyamatosan pusztulni fog. Ráadásul idegenforgalmi szempontból sem szerencsés, ha Magyar- országot a „térdig érő várak" országaként emlegetik. Bár Berecz szerint régészeti szempontból fontosak a romok, de a szakember hangsúlyozta, hogy ezek a régi épületek bizony látványosságok is egyben. „A látogatók nagy része nem szakember, romok és elvont építmények alapján nem tudja az eredeti állapotot elképzelni. Aztán szembe kell nézni azzal is, hogy a magyarországi várak nagy része nem a romkonzerválás állapotában, hanem szó szerint romos állapotban van” - mondja a szakember. A várakról való gondolkodást jelentősen nehezíti, hogy ezek a történelmi építmények az évszázadok során szervesen fejlődtek. „Minden kor hozzátette a maga tudását, ízlése szerint alakította az építményt - mesélte Berecz. - Komoly szakmai kérdés, hogy ezekből a történelmi korokból mit tartsunk meg, mit hangsúlyozzunk ki, mit rekonstruáljunk. Ezt a kérdést általában az adott várhoz, műemlékhez kapcsolódó szakmának kell eldöntenie. Kívánatos lenne, hogy minden történelmi korból mutassunk be valamit, de ez sokszor lehetetlen, mert túl eklektikussá válik az építmény.” Az egri vár 2012-ig nagyon rossz, szinte már életveszélyes állapotba került. Ha nem kezdődik el az Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése című beruházás, amely révén 2,2 milliárd forintot kaptak a felújításra Egerben, akkor szembesülni kellett volna azzal, hogy az egri várat be kell zárni. A munkálatok egyébként most is folynak. A tervezett, várat érintő rekonstrukció legalább hatmil- liárd forintba kerül. „A rekonstrukció során alapvetően Dobó István korát kívánjuk hangsúlyozni, és azt, hogy Eger Szent István korától nagyjából a mohácsi vészig püspöki székhely volt. Nagy a felelősség, mert évi 300 ezer fő fölött van a vár látogatóinak száma” - mondta Berecz. Ma már izgalmas, közérthető módon, szórakoztatva kell az ismereteket terjeszteni az egri vár igazgatója szerint. „Ennek szellemében attrakciós elemekben gondolkozunk. A modern kornak megfelelő kiállításokban, 3D-s moziban, amelyben az 1552- es ostromot háromdimenziós mozivetítés révén tesszük a modern kor embere számára igazán átél- hetővé. Már idén megvalósul a Dobó István korabeli vár teljes, háromdimenziós rekonstrukciója is, amit használunk majd kiállítási elemként, de okostelefonos alkalmazással is el lehet majd érni ezeket az információkat. A hat- milliárdos projektben az 1552-es ostromot a legmodernebb 3D-s technológiákkal, dramatizáltan is bemutatjuk, vagyis látványos filmen. Amióta a kiállításrendezés kezd megújulni világszerte, jóval izgalmasabb múzeumban gondolkodunk mi is.” Minden társadalom több lesz azáltal, ha nem rekeszti ki mindennapi életéből az autista embereket Európában is újdonságnak számító képzés indult Ez egy nagyon sokszínű állapot Nemcsak Magyarországon, de Európában is párját ritkítja, hogy autizmus spektrum pedagógiájára szakosodhat egy egyetemi hallgató. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán idén diplomázott az első évfolyam. Stefanik Krisztina dékánhelyettessel beszélgettünk. Csejk Miklós BUDAPEST „Kár, hogy n incs a homlokomra írva, hogy autista vagyok, mert ha megtudják, türelmesebbé válnak velem az emberek” - mondta egy autizmussal élő ismerőse Stefanik Krisztinának. Egy másik nagyon okos, az autizmusban markánsan érintett felnőtt pedig arról számolt be neki, hogy nem tud magázód- ni, egyszerűen képtelen rá. Egy kártyával jár, amire ráírta: „Elnézést kérek, én autizmussal élek, és emiatt nem vagyok képes ma- gázódni, de nem vagyok udvariatlan.” Ezt a kártyát odaadja a mai napig, ha ügyet intéz a postán vagy egy hivatalban. A dékánhelyettes szerint viszont ha valaki ilyen „neonfelirat” nélkül viselkedik szokatlanul, akkor az esetek többségében nagyon csúnyán reagál rá a világ. Ahogy Stefanik fogalmaz: „Kevés a beleérző képességünk arra, hogy vannak máshogy működő elmék.” Az autizmus nem is olyan régen, a 60-as évek elejétől tudományos igényességgel kutatott terület a világban. Hazánkban csak a rendszerváltás után kezdtek el komolyabban foglalkozni vele. Balázs Anna gyerekpszichiáter már több mint húsz évvel ezelőtt felvetette, hogy a gyógypedagógián belül legyen autizmus szakirány. Akkor még sokan megmosolyogták ezt az ötletet, úgyhogy létrehozta az Autizmus Alapítványt a 80-as évek végén. Elindult egy szakmai mozgalom, mára pedig már egyetemi képzésről is beszélhetünk. Nemcsak Magyarországon, de Európában is párját ritkítja, hogy autizmusra szakosodhat egy gyógypedagógus-hallgató. Most végeznek ugyanis azok, akik először választhatták az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, ahol egy év alapozás után három éven keresztül mélyíthetik el az ismereteiket. „Óriási előny, ha egy egyetemi oktató nemcsak tanítja, kutatja a szakterületét, hanem a gyakorlati munkában is nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Nálunk ilyen szakemberek tanítanak - mondta lapunknak a dékánhelyettes. - Nappali tagozaton 40 diákot, levelezőn 30-at tudunk felvenni, ami nem kevés, de ennél jóval nagyobb az érdeklődés a szak iránt.” Magyarországon óvatos becslések szerint százezer embert érint az autizmus, ehhez képest kellene szakemberrel ellátni az országot. „Ha egy szociálisan, társas szempontból furán viselkedő emberrel találkozunk, akkor szerencsés lenne, hogy ne az elutasítás legyen az első gondolatunk - fejtegette Stefanik. - Ha nem értünk valamiért jól valakit, attól elkezdünk távolságot tartani. Miközben az autizmussal élő gyerekek és felnőttek vágynak a kapcsolatra, csak rendkívül esetlenek. Nagyon furcsák a kezdeményezéseik és furcsák sokszor a válaszaik egy-egy közeledésre. Sokan úgy gondolkodnak erről a problémáról, hogy legyen sok szakember, és oldják meg, hogy az auAz autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban és kommunikációs képességekben, az átlagostól eltérő viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. „Azért szerepel a spektrum kifejezés a szakirány elnevezésében, mert ez egy nagyon sokszínű állapot - mondta lapunknak Stefanik Krisztina. - Az autizmusban súlyosan érintett, nem beszélő, intellektuális képességzavarban vagy tista emberek beilleszkedjenek. Ám ez súlyos félreértés, mert a cél nem az, hogy az autizmussal élő emberek megtanulják, hogyan kell beilleszkedni. A cél az, hogy ezek az emberek is részesei lehessenek a közösségnek anélkül, hogy erőszakos módon meg kellene, hogy változzanak. Megjegyzem, nem is nagyon tudnak, mert vele született fejlődési problémájuk van.” Fontos lenne az autista gyerekek jelenléte az iskolákban is. „A külföldi kutatások azt mutatják, hogy azokban az iskolai osztályokban, ahova autizmussal élő gyerekek járnak, az osztálytársak kommunikációs képessérégi nevén értelmi fogyatékosságban is érintett esetektől a nagyon jó intellektusé, nagyon jól beszélő esetekig sokszínű klinikai képpel találkozhatunk. Ráadásul a magas, 150- es IQ és a nagyon gyenge szociális megértés együtt járhat. Mivel sokféle az autizmus, az ellátási szükségletek is változatosak. Van, akinek folyamatos segítségre van szüksége és van olyan, akinek meg elég, ha kéthetente találkozik a terapeutájával.” gei, saját magukra való rálátásuk, nyelvi képességeik sokkal jobban, gyorsabban fejlődtek, mint azokban az osztályokban, ahol nincs ilyen diáktárs - magyarázta Stefanik. - Még inkább fejlődtek azoknál a fiataloknál, akik kortárs mentorai autizmussal élő osztálytársuknak. Ilyenkor sokan azt hiszik, hogy jót tesznek mással. Pedig önmagával is nagyon jót tesz az, aki mindenféle gondolkodásmódot megismer, köztük az autizmust is. Teljesen bizonyítható, kimutatható módon különböző képességeink fejlődnek ilyenkor, vagyis mi magunk is sokkal gazdagabbak leszünk.”
