Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-02 / 28. szám

0 INTERJÚ

2015. AUGUSZTUS 2., VASARNAP

A Balaton kapitánya szerint legnagyobb tavunk az utóbbi években az egyik

legbiztonságosabb szabadvízzé vált. Évről évre kevesebben fulladnak meg.

„A Balaton a legbiztonságosabb”

o

Horvath László rendőr ezredes egy balatoni hajó fedélzetén^ Hitvallása szerint a legfontosabb, hogy a vízirendőrnek jó legyen a szeme és egyből észrevegye, ha valami nem stimmel a vízen

Vannak a Balatonnak sajátosságai, amelyeket veszélyeknek is nevezhetnek az óvatosabbak. Ha ezeket ismerik és néhány aranyszabályt betartanak, nem lesz tragédia a nyaralásból. Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságvezetője jól tudja ezt, a tó mellett nőtt fel, és a víz a szenvedélye is, nemcsak a hivatása.

Fábos Erika- Múlt szombaton a viharban két újabb áldozatot szedett a Balaton. Mennyien vesztették eddig életüket idén a vízben?- Öt fulladás volt, de a „Balaton áldozata” kifejezéssel óvatosan bánnék. Az az ember, aki viharjelzés vagy hőségriadó idején 500 méterre merészkedik egy vízi eszközön a parttól úgy, hogy nem tud úszni, inkább a saját felelőtlenségének az áldozata, mintsem a Balatoné.- Sokszor lehet azt hallani, hogy a Balaton egy speciális vízfelület abból a szempontból, hogy nagyon hirtelen tud megváltozni az időjárás.- A viharjelzés ma már nagyon pontos. A meteorológus kollégák 1,5-2 órával előbb jelzik, hogy vigyázni kell. Az elsőfokú és a másodfokú jelzés között az esetek nagy részében legalább egy óra eltelik. Szombaton 16:05 perckor adták a jelzést, és 17:10 perckor érkezett meg a vihar. Ha valaki figyel, egy óra alatt bármilyen módon partra lehet érni.- A két viharjelzés-fokozat között milyen különbséget tapasztalhatunk a vízen?- Az elsőfokú jelzésnél óránként 30-40 kilométeres szél fújhat, de 60 kilométer per óránál nem nagyobb. Másodfokú jelzésnél pedig 60 kilométeres szél vagy széllökés biztosan van, de lehet akár 150 kilométeres is. A vízibiciklikkel, csónakokkal 20-30 kilométer per órás szélnél már nehéz partra érni, efölött pedig nem is lehet ezekkel az eszközökkel közlekedni.- Most mekkora volt a legnagyobb szél?- Múlt szombaton 110 kilométer per órás volt a legnagyobb szél, ezt Aliga és Siófok között mérték. Ez már nagy vihar volt.- Volt nagyobb is?- 2010-ben a Zsófia ciklon produkált 150 kilométer per órás szelet, de szerencsére az májusban történt, még nem volt strandidő.- Szóval olyan nincs is, hogy hirtelen lecsap egy vihar a Balatonra?- Olyan, hogy egy vihar a Balatonra csak úgy lecsap, nincs. Olyan van, hogy egy térségben hirtelen kipattan egy zivatar erős széllel, hirtelen nagy esővel. Főként hőcsúcsokban fordul ez elő, mint amilyen idén is volt már több és a jövő hét végére is várjuk. De ezek legtöbbször csak rövid ideig tartanak, egészen más egy nagy front vihara, amelyik mondjuk Sopronnál eléri az országot és átfújja nyugatkelet irányba a Balatont.- Múlt szombaton mi volt a legkritikusabb feladatuk?- Az, amikor arról tájékoztattak bennünket, hogy két nő vízbe sodródott egy vitorlásról, és már nem látják őket. Szerencséjük volt, mert a Füred katamarán fedélzetéről észrevették

őket, mentőövet dobtak nekik, és megvárták, amíg megérkezünk.- Ez már a mentés. De mik az első teendőik egy ilyen viharban?- A vízimentőkkel közösen végigjárjuk a vizet, és jelezzük a vízben lévőknek, hogy induljanak a part felé.- Ez ilyenkor kötelező, mondjuk mintha egy rendőr utasítana közlekedés közben?- A fürdőzőknek és a kisebb vízi eszközöket használóknak

kötelező, igen. Elsőfokú viharjelzés esetén, ilyenkor percenként negyvenötször felvillanó sárga színű fényjelzés látható, a parttól 500 méternél nagyobb távolságban tilos fürdeni. A másodfokú viharjelzés esetén, amikor már percenként kilencvenszer villog a fényjelzés, tilos a fürdés. A vitorlás hajók esetében ez tájékoztató jellegű. Nekik van szabad mérlegelésük, hogy felelős döntést hozzanak, mit tud a hajójuk és mire képesek a vízen. Van, aki éppen a nagy szeleket és viharokat keresi, neki hiába mondanánk, hogy menjen vissza a kikötőbe, éppen ilyenkor indul el.- Akkor csak az a kérdés, hogy mennyire jól tudják felmérni a képességüket. Erről mi derült ki a mostani viharban?- Elég, ha annyit mondok, hogy szinte csak vitorlásokat mentettünk? Süllyedt, borult, vitorla szakadt, árboc tört el, minden volt. A legtipikusabb mégis az ilyenkor, hogy bepá- nikolnak az emberek a fedélzeten. A legtöbb esetben éppen azért hívtak minket, hogy főként hölgyeket szedjünk le a hajóról, mert félnek. Mi 16, a vízimentők 7 hajóval dolgoztunk folyamatosan. Volt olyan eset is, hogy az egyik kollégámnak át kellett vennie egy vitorláson a kapitány teendőit, mert olyan helyen tört be a víz, hogy a hajó süllyedni kezdett, és a hajós olyan pánikba esett, hogy nem tudott cselekedni.- Egy vízirendőrnek akkor a vitorlásokhoz is érteni kell. Mihez még?

Névjegy:

HORVÁTH LÁSZLÓ RENDŐR EZREDES

1971. OKTÓBER 8-ÁN született Dunaújvárosban.

1992-BEN került a határőrség sorállományából a rendőrség hivatásos állományába, a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Fonyódi Vízirendészeti Rendőrőrsére ügyeletesnek, törzsőrmesterként.

1993- BAN elvégezte az ORFK Szombathely Rendőrtiszthe- lyettes-képző iskolát, majd

1994- ben az ORFK zászlósképző szaktanfolyamát, 2001- ben pedig diplomát szerzett a Rendőrtiszti Főiskolán.

2001-BEN kinevezték a Fonyódi Vízirendészeti Rendőrőrs parancsnokává.

2002. JANUÁR 1-JÉVEL megbízták a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Víziközlekedési Osztályának vezetésével.

2005- BEN a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányságon kapitányságvezető-helyettes.

2006- BAN nevezték ki Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjévé.

KITÜNTETÉSEI: Az év parancsnoka (2004), A Balaton Régió Közbiztonságáért kitüntető díj (2009), Szentgyörgy-érdemjel (2013).

Nős, három gyermek édesapja.- Mindenhez, ami előfordulhat. Kicsit polihisztorok vagyunk a vízen. A kollégáimmal ugyanúgy tudjuk, hogy egy szörföt vagy bármilyen vízi sportvagy fürdőeszközt hogyan lehet szétszedni, mint ahogy tisztában vagyunk egy vitorlás műszaki dolgaival, a vízből mentés vagy az újraélesztés technikájával. Legfontosabb azonban, hogy nagyon jó legyen a szemünk, és egyből észrevegyük a vízen, ha valami nem stimmel. Úgy általában 5-10 év gyakorlat, amire egy rendőrből jó vízirendőr lesz.- Ezeket meg lehet tanulni, vagy van olyan is, amit nem lehet?- A bátorság talán ilyen. Nekünk olyankor is mennünk, haladnunk kell, amikor más önmagát féltve a víz közelébe se merészkedik.- Mondjuk ha egy vitorlás rosz- szul méri fel a képességeit és egy ilyen viharban menteni kell, megbüntetik, mintha mondjuk az úton okozott volna balesetet?- Ha csak bajba kerül, megijed, akkor segítünk. Akkor büntetünk, ha azért kell mentenünk, mert mondjuk ittas a kapitány egy ilyen helyzetben, nincs a hajón valami kötelező mentőeszköz, és ezért van szükség ránk, vagy ha a vízi közlekedés valamilyen szabályát súlyosan megszegték. Ritkán van egyébként ilyesmi.- Több a munkájuk, mint a korábbi években volt?- Úgy mondanám, hogy többet dolgozunk, ezért nagyobb a biztonság. Húsz éve még rendszerint 50 fölött volt az áldozatok száma és 200 körüli mentés volt. Manapság 10 körüli fulladás van egy évben és több mint 400 mentést végzünk.- Fürdőzők esetében, ha arra gondol, miben keil a legtöbbször segíteniük, milyen jó tanácsokat adna?- Szinte óvodás tanács, de az, hogy a szülő legyen tisztában azzal, hol van a gyereke, és tartsa szemmel. Leggyakrabban strandokon keresünk eltűnt gyerekeket, és amikor megkérdezzük a szülőtől, hogy mondjuk az 5-6 éves gyerekét mikor látta utoljára, azt feleli délután négykor, hogy talán kettő órakor. Strandoláskor alapvetően akkor garantálhatja egy szülő vagy kísérő a gyermekek védelmét, ha pontosan felméri a vízi jártasságukat, hogy milyen vízbiztonsággal bírnak, továbbá ismert fürdőhelyet választ, vagy a gyerekek vízbe engedése előtt megismeri a helyi mederviszonyokat. Hat éven aluli és úszni nem tudó 12 éven aluli gyermekek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödjenek. Gyengén úszók csak sekély vízben fürödjenek, triviális ez is, de a másik legtöbb dolgunk abból adódik, hogy a Balaton közepén ugrálnak vízbe felnőtt férfiak vízibiciklikről, miközben nem is tudnak úszni. Az idén az összes fulladásunk ilyen volt. Beugrott, eltűnt, elkezdik keresni, aztán nem találják, és akkor felhívják a 1817-es segélyhívónkat.- Rögtön hívni kell, vagy mivel lehet ilyen esetben életet menteni?- Ez kiábrándító lesz, de ilyen esetben már semmivel. Másodpercek számítanak ilyenkor. A strandon, ha történik egy el- merülés, ott közel a part, közel a segítség, nem is volt évek óta olyan, hogy abból haláleset lett volna, de ha ez 500 méterre a parttól van, mire odaérünk, már nincs remény. Az a szárazföldön egyértelmű, hogy ha valaki nem tud biciklizni, nem ül biciklire és nem indul el a forgalomba. A víz nem ilyen, ott úszástudás nélkül simán, vígan mennek olyan helyre, ahol nem biztos, hogy leér a lábuk. Ez is alapszabály: azt kell feltételeznünk, hogy a kijelölt helyeken kívül nem fog leérni a lábunk.- Az, hogy az északi part hirtelen mélyül, vagy hogy a déli parton vannak olyan marások a mederben, ahol egyik lépés után hirtelen többméteres a víz, ugyancsak a Balaton veszélyei közé tartozik, nem?- Nem. Ez a Balatonnak a sajátossága. Tudjuk róla, hogy ez így van. A déli parton bizony van, hogy sétálunk 300 métert derékig alig érő vízben, aztán tíz méteren belül négyméteresre mélyül, mert van ott egy kimart szakasz. Régóta ilyen, nem múlt hét óta alakult ki. Ha valaki olyan partszakaszra megy, akár a Balatonon, akár máshol, ahol nem ismerős, kérdezze meg a helyieket: a büfést, a kölcsönzőst, el fogják mondani, hogy mire figyeljen. A Balaton nem veszélyes. A Balaton a legbiztonságosabb vizünk. Jó a vize, a vízmélysége, nincs benne veszélyes élőlény, ez egy rendkívül jó fürdőtó. Aki nem tud úszni, az is remekül érezheti magát benne. Olyan vízben kell fürdeni, játszani, vízibicik űzni, ahol leér a láb és közel van a segítség.- Vagy mentőmellényt kell húzni.- Igen, úgy könnyebben megtaláljuk, ha bajba kerül. Már bocsánat, de egy mentőmellény sem garancia mindenre. A legnagyobb előrelépés az lenne, ha minden gyerek megtanulna úszni, és az iskolákban szakemberek tanítanák a szabad vizekben való tartózkodás alapvető szabályait. Egy mentőmellény csak akkor ment, ha megfelelő méretű, ha a testsúlynak megfelelően választották ki, ha jól veszik fel, lehet mozogni benne. Láttam már olyat,.hogy valaki azért fulladt meg, mert a nyakába csúszott a mellény, és pánikba esett.- Ha mondjuk mégsem jól méri fel valaki a képességeit, és a nyílt vízen kerül bajba, mit tegyen?- Ha csónakkal, vízibiciklivel vagy hajóval kerül bajba, ameddig csak lehet, kapaszkodjon bele, a legnagyobb viharban is tegyen így, mert köny- nyebben meg fogjuk találni. Ha rossz az idő, mi kint vagyunk, és pásztázzuk a vizet. Egy úszónak csak a feje látszik ki, egy fekete kis pont a vízben, az eszközt gyorsabban meglátjuk. Ha mégis úszik, ne ússzon hullámokkal szemben, csak akkor, ha nagyon közel van a part, különben nem fogja bírni. Inkább induljon el a másik irányba, akkor is, ha messzebb van. Segíteni fog az áramlás és könnyebb is. Ha csak felfekszik a víz tetejére is, ki fog sodródni.- Azért ahhoz egy viharban kell lélekjelenlét.- Igen. De ha tényleg baj van, anélkül a vízen nem lehet túlélni. Fontos, hogy az ijedtség után próbáljunk lehiggadni, és úgy dönteni.- Önből hogy lett vízirendőr?- Fonyódi srác vagyok, anyukám dunai, apukám balatoni ember, szóval a víz a lételemem volt mindig. Minden sportot, minden eszközt kipróbáltam, ami létezett. Az is nagyon tetszett, amikor a vízirendőröket láttam munka közben. A sor- katonaság idején pedig el is döntöttem, hogy vízirendőr akarok lenni. Eszembe sem jutott soha más.- A nyár gondolom nem a pihenés ideje, hanem a főszezon önnek. Amikor szabadságra megy, inkább hegyeket választ?- Véletlenül sem. Inkább még nagyobb vizeket.