Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-02 / 28. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. AUGUSZTUS 2., VASARNAP Legyen gyorsan, látványosan elkészíthető, divatos alapanyagokból álló, magyar, és feleljen meg a nemzetközi ízlésnek is ez lenne a gasztronómiai világsiker titka? A lángos lesz a magyar pizza? A pizzának, a gyrosnak, a ham­burgernek vagy a bécsi szelet­nek világszerte vannak rajon­gói. De miért nincs igazán hí­res magyar étel a világban? A lángos és a kürtőskalács útra kelt, hogy meghódítsa a külföl­di éhes embereket. Mit monda­nak a legismertebb hazai sztár­szakácsok, melyik kedven­cünkből lehetne világsiker? Fábos Erika A New York utcáit tavaly tavasz óta járó Lángos Truckról (lángo- sos kocsiról) és annak üzemel- tetó'jéről, Prepuk Zsoltról közölt beszámolót gasztronómiai ro­vatában a The New York Times internetes kiadása. Az ismert amerikai napilap lelkendezik az egyre népszerűbb magyar stre­et foodért. Az ötletgazda Prepuk Zsolt 39 éves, 16 éve él Ameri­kában és sokfelé megfordult már a vendéglátásban, amire saját bizniszt csinált. Egyre hí­resebb lángosát háromféle for­mában készíti. Árul fokhagy- más-sajtos-tejfölöset, ötszínű kaliforniai paprikával megszór- tat és olyat, amelyet szűzpecse­nyével, savanyú uborkával, ja- lapeno paprikával és ázsiai csi­liszósszal hintett meg. Nem cso­da, ha egyre többen szeretik, a kiváló reklámnak számító cikk után pedig bizonyára még töb­ben keresik majd. A magyar lángos leginkább török A lángost a magyar konyha klasszikusának tartják, sőt egye­nesen hungarikumként emle­getik, pedig nem az. Sőt nem is osztrák, ahogy sokan tartják. A lángosunk leginkább török. Horváth Dezső gasztronómiai szakíró legalábbis azt állítja, írá­sos bizonyítékai vannak, hogy a kemencében sütött, sós kelt tész­ta receptjét török szakácsok hoz­ták el hozzánk. Tőlünk és Cseh­országból terjedt el Ausztriában is, ahogy az egész Balkánon is­merik. Mégis miért mondjuk hungarikumnak? „Azért gondolhatják sokan an­nak, mert egész Európában ná­lunk terjedt el a leginkább. Any- nyi Iángossütő, mint Magyaror­szágon, biztosan nincs máshol. Ráadásul feltehetően az is tőlünk származik, hogy olajban sül, mert az gyorsabb. A lángos ere­deti receptéhez hasonló ugyanis már az ókori leírásokban is sze­repelt. Mióta kenyér van, lángál­lót is sütnek. A kemence viszont lassú dolog, egy büfében az olaj­sütés könnyebben kivitelezhető, így csinálhatott magának ekko­ra karriert a lángos.” A gasztronómiai szakíró sze­rint a kürtőskalács ugyancsak hasonló tévedés. A XVIII. szá­zadi magyar szakácskönyvek­ben még nem szerepelt, holott egy 1450 körüli heidelbergi le­írás már közzéteszi a dorongos kőttes sütemény receptjét, ami szinte szó szerint a kürtőskalá- csé. Más kérdés, hogy Erdélyben megmaradt, és a napi konyha ré­szévé vált, míg Németországban inkább elfelejtették. Újabb ko­ri hódítása tehát valóban Erdély­hez kötődik. Manapság pedig, a lángoshoz hasonlóan, több euró­pai országban, de Amerikában is próbálják népszerűvé tenni. Buday Péter ízlése: lángos extrával Buday Péter mesterszakács megérti, hogy a lángos sikert arat. Szerinte ahhoz, hogy egy étel elterjedjen, két dolog kell: le­hessen az utcán látványosan el­készíteni, de otthon egy háziasz- szony is képes legyen rá. „A töltött káposzta, a paprikás csirke mindig mindenhol siker és elfogy, akármilyen országban tálaltam eddig fel. Azt azonban, hogy ebből street food legyen, nehéz elképzelni. A lángos jó vá­lasztás. Főleg ha nem elégszünk meg azzal, hogy fokhagymával, sajttal, tejföllel áruljuk, hanem továbblépünk. Mondjuk húst, egy fokhagymás flekként adunk hozzá. Szerintem zseniális. A lán­gost gyakran készítem köretnek is, de az is nagy varázslata, hogy akár édesen, lekvárral is lehet kí­nálni. Drukkolok neki.” Beleznay Tamás a gulyásra szavaz Beleznay Tamás séf szerint nem kell keresni, hiszen már van olyan híres magyar étel, mint az olaszok pizzája, méghozzá a gu­lyás. „Puskás Öcsin és Papp Lacin kívül ezt tudják a legtöbben ró­lunk. Arra kell vigyáznunk, hogy csináljuk jól, hogy azt tény­leg lehessen szeretni. Ha ezt ke­resik világszerte, akkor legalább legyen jó. A baj szerintem inkább az, hogy már azt is elég nehéz meghatározni: mi az, hogy ma­gyar konyha. Zavar, amikor azt gondolják, hogy attól, hogy piros. Nemcsak a paprika miatt az, any- nyi bizonyos. Sajnos elég unifor­mizált a magyar konyha, és fő­leg néhány emblematikus ételt gondolunk annak. Nem a horto­bágyi húsos palacsinta, a pörkölt vagy a halászlé a magyar kony­ha emblémája, és nem hiszek ab­ban, hogy azzal lehetne megújí­tani vagy híressé tenni a kony­hánkat, hogy ezeket újra feltalál­juk másként." Kovács Lázár séf gombócban utazna Kovács Lázár, a tévéből is jól is­mert szakács szintén leadna egy szavazatot egy kiválóan elkészí­tett gulyásra. „Sőt mi több, van egy barátom, aki a lángos sikerén felbuzdulva olyan food trackert indított Ame­rikában, amelyikben kiváló ci­pókban árul magyar leveseket, például gulyást is. Amúgy sze­rintem azzal lehetnénk híresek, amiből utcai vagy gyorskaját le­het csinálni, olyan alapanyagból, ami divatos vagy megfelel a nem­zetközi ízlésnek. Gondolok példá­ul az édesvízi halainkra, a har­csára, a fogasra vagy a süllőre. A kolbászaink és a libamáj szintén lehetne kiindulópont. Aztán az édes és sós kelt tésztáinkból is le­hetne karrier, lángálló, toki pom- pos, bukta. Ami viszont a legjobb ötletem, hogy szilvás vagy ba­rackos gombócot és túrógombó­cot lehetne árulni minikivitele­zésben. A magyar gyümölcsök­ből, magyar túróból biztos siker lenne.” Bíró Lajos: a halászlé lenne igazán nyerő „Amikor nagy halas gaszt- rokultúrájú országokban meg­mutattam a halászlét, minden­ki egyből odavolt érte - mondta Bíró Lajos. - A magyar halak, a magyar hagyma és a fűszerpap­rikánk ebben a kombinációban verhetetlenek. Persze ez nem egy utcára való étel, de a magyar le­vesek annyira gazdag lehetősé­geket kínálnak, amit rajtunk kí­vül máshol talán így nem is tud­nak. Lángos sok helyen van, de egy magyar levesezőt el tudnék képzelni Európa sok országában az utcán.” Segal: lecsó kell, az már a miénk „A lecsó eredetileg szerb vagy török étel, ezt tudjuk jól - mond­ta Segal Viktor konyhafőnök. - Ehhez képest azt gondolom, hogy már magyarrá tettük. Ha egy ételt annyiféle módon készí­tenek, ahány háztartás van, és mindenki a sajátjára esküszik, az azt jelzi, hogy azt az a nép a magáévá tette, és a sajátja lett.” Segal Viktor szerint éppen ezért ennek kellene karriert csi­nálni. A magyar paprika eleve híres és zseniális ízű, lehet erős vagy fokhagymás, lehet más zöldségekkel keverni, vagy hús­sal gazdagítani. Ezerféle verzió­ban készülhet, és akár otthon is bárki képes megfőzni. Ha nem erre, még a rakott krumplira sza­vazna, szerinte azzal is sikert lehetne aratni, legalábbis nála mindenki rajongva eszi, mind­egy, hogy a világ mely részéből érkezett. Ezek már régóta nemzetközi világsikerek a tányéron PAELLA A paella a rizs és a spanyol konyha dicsősége. A tenger gyümölcsei, a chorizo kolbász, a sáfrány és sok türelem hozta meg számára a vi­lághírnevet. PIZZA Olaszországból származik, Ná­polyban azt tartják, hogy on­nan, de több város és sziget is verseng az első pizzáért. A töb­bi olasz tésztához hasonlóan vi­lágszerte ismerik. Az olasz kony­hát pedig sokan a francia előtt emlegetik. Azt tartják, az egész európai konyha későbbi évszá­zadait ez alapozta meg a rene­szánsz idején. HAGYMALEVES Franciaországból származik, és az egyik legelterjedtebb és legegy­szerűbb francia recept. Ez a sikeré­nek a titka. FONDUE, RÖSZTI A fondue Svájc lelke. Eredetileg a szegény emberek eledele volt, ma már drága mulatság a sajt miatt. A röszti titka szintén az, hogy olcsó és könnyű elkészíteni. Mindenhol fogyasztják, de Svájcban ezerféle változata van. GYROS Eredetileg bárányból, borjúból ké­szül, nálunk csirkéből, disznóból is kínálják. Egyszerű, menet közben is ehető, laktató étel. A tzatziki és a friss pita kenyér miatt is sokan ra­jonganak érte. SMARNI, BÉCSI SZELET Ausztria is büszkélkedhet világhí­res ételekkel. Ilyen a borjú bécsi és a császármorzsa, ami Európa min­den konyhájába belopta magát. HAMBURGER A gyorsételek és a street food di­vatjának köszönheti, hogy minden­hol elterjedt. Az eredeti jó minő­ségű marhahúsból készül, és friss zöldség, valamint minőségi sajt jár hozzá. DÖNER, KEBAB Török húsétel, eredetileg birká­ból. Az európai vendégmunkások terjesztették el egész Európában a hatvanas évek végén. A török gasztronómia azonban ennél sok­kal többet adott, a hódoltsági terü­letek minden nemzeti konyháján ott hagyta a nyomát. Tíz magyar étel, amitől biztosan kiborulna egy külföldi KOCSONYA Remegős lében főzött, bőrke, kö­röm, disznófarok és egyes vidé­keken füstölt húsok. Ettől sokan messzire futnának. Nálunk azon­ban citrommal, egyes vidékeken tormával, héjában sült krumplival igazi téli csemege. ZSÍROS KENYÉR Főzni zsírral, az még rendben van. Ka­csazsírt kenni a pirításra még előke­lő. Na de disznózsírt a fehér kenyérre és ahhoz még ecetes hagymát? Állí­tólag csak mi értjük, mi ebben a jó... GYÜMÖLCSLEVES Gyümölcsök puhára főzve, mele­gen, tejföllel elkészítve? Már az ál­laga is furcsa, de a kinézete egye­sek számára még ijesztőbb. Régen bojtos étel volt, ma inkább hidegen tálalt nyári hűsítő fogás. SÜLT VÉR Megsütött friss csirke- vagy disznó­vér. Első hallásra elég barbár hó­bort. A disznóvágások idején azon­ban klasszikus reggeli, egy kis hagymával. Amúgy nem annyira különleges, a legtöbb országban hurkához használják, és abálva vagy sütve eszik meg. KORMOS PACAL A szarvasmarha százrétű gyomra, a pacal is magyar csemege, előfő- zés után Erdélyben levesnek, ha­zánkban pörköltként fogyasztjuk. Haladók esetleg egy kis körömmel, káposztával dobják fel. Körömből a disznó és a borjú egyformán mehet bele, utóbbit rántva is tálalják. MÁKOS SÜTIK Mákot a tésztára? Mákot bármire? A legtöbb európai országban ma is leg­inkább ahhoz kötik, hogy ebből ké­szül a máktea, az ópium és gyógy­szerek, éppen ezért több országban is csak patikában lehet kapni mákot. VESEVELŐ A velőt külföldön is sok országban szeretik, igaz, néhány kultúrában so­káig volt tiltott a fogyasztása, mivel mágikus erőt tulajdonítottak az agy­nak. A vesével már nem ez a helyzet, azt nagyon kevés országban hasz­nálják. Együtt a kettő magyar speci­alitás. Itthon sem szereti mindenki, van, aki a vese szagát sem bírja. SZALONTÜDŐ Ez az étel is azt bizonyítja, hogy konyhánkban valaha nagy kultusza volt a belsőségeknek. A szalontüdő egy tejfölös, savanyú étel, ma már kevésbé divatos, mint néhány évti­zeddel ezelőtt. Erős, karakteres íze, puha, laza szerkezete.miatt itthon is megosztó. KAKASHERE Igazi kuriózum, és bár a legtöbb konyha valaha nagy jelentőséget és férfierőt tulajdonított az álla­tok heréjének, ma már csak érde­kességként, néhány vidéki specia­litást kínáló konyha étlapján szere­pel. Ehhez képest nálunk még min­dig nagy a rajongótábora, egyesek a taréját is főzik, a zúzát pedig so­kan mindennapos alapanyagként használják. DISZNÓSAJT Mi magyarok a disznónak valóban minden részét megesszük, a fülé­től a körméig, csak a gyomrát nem, éppen ezért azt megtöltjük. Az iga­zi házi disznósajthoz hasonló étel Olaszországban is készül, de ott nem füstölik. r 1 f » *

Next

/
Thumbnails
Contents