Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-09 / 29. szám
2015. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP SZTORI fi Hetven éve pusztított az atombomba Hirosimában és Nagaszakiban A háborúból Hetven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án a Little Boy (Kisfiú), majd három nappal később a Fat Man (Kövér ember) nevű atombomba összesen több mint kétszázezer embert pusztított el egyetlen pillanat alatt Japánban. Elkerülhetetlen volt Hirosima és Nagaszaki bombázása? A támadásban részt vett repülők legénységének tagjai tényleg lelkileg megtörve és rákban haltak meg? Hitek és tévhitek a világtörténelem első és utolsó atomcsapásáról. Trencséni Dávid JAPÁN „Mérföldekre előttünk felsejlettek Hirosima vonalai. Az első gondolatom az volt, »ez a célpont, gyerünk, és bombázzuk le a nyavalyást«. (...) Megerősítettük a célpontot, aztán hátramentem és lehuppantam. A következő dolog, amit éreztem, az az volt, ahogy a négytonnás bomba elhagyja a gépet - hirtelen meglódultunk, majd azonnal jobbra fordultunk, és süllyedtünk 600 métert. Azt mondták, hogy ha nyolc mérföldre leszünk, mire az a dolog elsül, akkor valószínűleg nem lesz baj - ezért az volt a cél, hogy minél távolabbra kerüljünk a robbanástól. A pilótát leszámítva mindegyikünk fekete védő- szemüveget viselt, de még így is láttuk a villanást, mintha egy villanykörte robbant volna fel a repülőben. Hatalmas lökést éreztünk, és a földre estünk. Valaki azt kiáltotta, hogy »légelhárítás«, de természetesen nem lövedék volt, hanem a bomba lökéshulláma. Megfordultunk, hogy lássuk Hirosimát. Ekkor már ott volt fölötte a fehér felhő 12 kilométeres magasságig érve.” Theodore Van Kirk kapitány szavai ezek a világtörténelem első atomcsapásáról. A százados a Little Boyt szállító Enola Gay navigátoraként szolgált, és - azonnal rácáfolva egy sokszor előkerülő tévhitre - tavaly augusztusban hunyt el, a bombázást végrehajtó B-29-es legénységének tagjai közül utolsóként. Ellentétben az erről szóló legendákkal, sem ő, sem az Enola Gay csapata, sem a Nagaszakit megtámadó Bocks- car legénysége nem omlott össze a bomba ledobása után. A hajózó személyzet egyetlen tagja sem lett öngyilkos, öregkorukban bekövetkezett haláluk pedig nem függött össze az általuk végrehajtott atomtámadással. Nem véletlenül. Az Enola Gay parancsnokát, Paul Tibbets ezredest is bevonták a nukleáris fegyver kifejlesztésének utolsó fázisába. Személyesen a Manhattan tervet vezető Robert Oppenheimer oktatta ki a pilótát arról, hogy kioldás után 41-43 másodpercük lesz elmenekülni a helyszínről, mégpedig 159 fokos szögben irányt váltva tudják elérni a szükséges nyolcmérföldes távolságot. Az ezredes a bomba erejéről ennyit jegyzett fel: „Azt mondták, 20 ezer tonna TNT erejével fog felrobbanni. Sohasem láttam még fél kiló TNT-t sem felrobbanni (...) Csak arra tudtam gondolni, hogy pokoli nagy robbanás lesz.” Jacob Beser bombázótiszt - az egyetlen ember, aki mindkét atomtámadásban részt vett - pedig így fogalmaz a Hiroshima & Nagasaki Revisited című könyvében: „Semmilyen vitát nem akarok hallani az erkölcsről. A háborúból természeténél fogva hiányzik az erkölcs. ...egy atombombától senki sem lesz halottabb annál, mint ha egy hagyományos bomba ölné meg.” Arról máig vita folyik a történészek körében, hogy voltak-e valós katonai indokai az Egyesült Államoknak a támadásra. Az atombombák bevetését elrendelő Harry S. Truman a korábban sosem látott fegyverekkel akarta azonnali megadásra kényszeríteni a még offenzívában lévő Japánt. A náci Németország szövetségeseként harcoló szigetállam Legalább 200 ezer halott A támadás előtt 350 ezres népességű Hirosimára ledobott Little Boy a becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket. A város mégsem pusztult el teljesen, két évvel a támadás után itt tartották meg a Soha többé Hirosimát! békeünnepet, amely azóta is Hirosima legnagyobb ünnepe. Csúgoku régió legnagyobb városában ma csaknem 1,2 millióan élnek. A Nagaszakira ledobott Fát Man mintegy 80 ezer halálos áldozatot követelt és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. A település, amely Japán katolikus központja, Hirosimához Az Enola Gay legénysége, középen a pipával Paul Tibbets parancsnok, mellette jobbra Theodore Van Kirk, a navigátor hasonlóan kiheverte a támadást, ma 430 ezres nagyváros Kijúsú tartományban. Kokura megmenekült Nagaszaki sorsát hetven évvel ezelőtt az időjárás pecsételte meg. mivel az elsődleges célpontot. Kokurát süru felhő takarta. a másodlagos helyszín fölé irányították a bombát ci pelő gépet. Nagaszakit is felhők takarták azonban, ezért a pilóta kétszer is rárepült a célra, de egyszer sem látták szabad szemmel a várost. Mivel az üzemanyaguk vészesen fogyott, a repülősök egy utolsó kísérletet tettek a küldetés le fújása előtt. Ekkor egy szélroham épp akkora „ablakot” nyitott a feihötakarón. amelyen a navigator azonosítani tudta a célpontot. így oldották ki végül minden idők legszörriyübb, legpusztítóbb fegyverét. ugyanis a második világháború európai befejezése után is kitartott, komoly veszteségeket okozva a szövetségeseknek, elsősorban az USA-nak. Az kétségtelen tény, hogy Japán a második bomba ledobása után hat nappal, 1945. augusztus 15-én megadta magát, de hogy a kapituláció oka a két atomtámadás volt-e, máig eldöntetlen. Nem lehet kérdéses, hogy a csapások nagyban hozzájárultak a fegyverletételhez, miként az is, hogy a Szovjetunió augusztus 8-án hadat üzent Japánnak. Egészen addig a japán hadvezetés bízhatott abban, hogy akár alkalmi szövetségest is találhat az USA ellen az oroszokban ám a hadüzenettel egyértelművé vált a vereségük. Számos kutató sokkal inkább ezzel az eseménnyel köti össze a kapitulációt, mintsem százezernyi civil brutális lemészárlásával. Közgazdászók sines összhang az eurózóna megítéléséről Cél az euró mielőbbi bevezetése- volt a jelszó alig egy évtizede. Nagyot fordult a világ: akinek még van, az nagyon vigyáz a saját fizetőeszközére, aki pedig áttért az euróra, az az eurózóna elhagyásán gondolkodik. Egyesek szerint minden baj oka a közös valuta, de akad, aki még mindig vonzónak találja. Hol az igazság- már ha van egyáltalán. Trencséni Dávid EURÓPA A közgazdaságtan nem egzakt tudomány. Ugyanazon adatokból a szakma két neves képviselője, Róna Péter (egyebek mellett az Oxfordi Egyetem tanára) és Molnár László (a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója) éppen ellentétes következtetésre jutott az euróval és az eurózónával kapcsolatban. A kezdetekről: 1999. január elsején jött létre a valutaunió. A ma sokat emlegetett Görögország egy évvel később csatlakozott a zónához, az elmúlt években pedig Szlovákia és a balti államok is feladták saját valutájukat a közös pénz érdekében. Bár Magyarország nem így indult, a kormány ma nem elkötelezett híve az euró bevezetésének. „Magyarország számára kifejezetten ideális lenne az euró bevezetése” - mondta lapunknak Molnár László. Róna Péter néhány évvel ezelőtt viszont így fogalmazott: „Tíz éven belül nem látom észszerűnek, hogy Magyarország csatlakozzon az eu- rózónához, tíz év múlva pedig már nem lesz euró.” Molnár most az előnyöket sorolta: a jelenlegi nagyon alacsony szinten rögzítené az euró bevezetése a magyar kamatokat, megszűnne az árfolyam-ingadozás, a pénzünk mögött nem egy sérülékeny gazdaság, hanem a teljes eurózóna állna. Róna Péternél azonban készenlétben álltak az ellenérvek. Szerinte a jelenlegi görög válság egyik legfőbb oka épp az euró. A drachmánál jelentősen erősebb fizetőeszköz drágává tette a görög munkaerőt, így az előállított termékeket. Magyar példán keresztül érzékeltetjük a folyamatot: egy német autógyár euróbán számol el, akkor is, ha magyar munkása forintban kap a hó végén 110 ezres bért. Ez ma, 310-es árfolyamon 354 eurójába kerül a befektetőnek. Amennyiben erősödik a forint, drágul a munkaerő: 250-es árfolyamnál már 440, míg 150-es váltási szintnél 733 euró ugyanaz a bér. E jelenség természetesen fordítva is igaz - Róna szerint épp ezért nyertese a valutauniónak Németország, amely erős márkáját cserélte gyengébb euróra, így téve olcsóbbá, vagyis még nyereségesebbé a termelését. „A nemzeti valuta átváltása piaci árfolyamon, az előző év átlagán történik, így a belépés után sem változik a munkabér - érvelt Molnár László. - Emellett Magyarországon a termelési költség alig 20 százalékát adja a munkaerő ára, a többit a külföldről beszerzett nyersanyag és energia teszi ki. Ezek is stabilizálódnának, ha nem kellene állandóan az eu- rót forintra váltani és vissza.” Róna Péter minden fórumon azt hangoztatta: elhibázott lépés volt erősen eltérő fejlettségi szinten álló gazdaságoknak összebútorozni az euró ernyője alatt. Ebben az állításban pedig sok az igazság. A közös pénz bevezetése ugyanis az önálló monetáris (jegybanki) politika feladását jelenti. A valutaunió tagállamai nem maguk határozzák meg a kamatszintjüket, a kibocsátott pénz mennyiségét és értékét - ezt a Frankfurtban székelő Európai Központi Bank teszi. így a helyi politikai irányítók jelentős eszköztárral szegényebbek. Nincs lehetőségük emelni az alapkamatot, amellyel pénzt pumpálhatnának a gazdaságukba, elértéktelenítenék a fizetéseket - mint történt ez Magyarországon 1995-ben. Bár ezek nem elegáns megoldások, de roppant hatásosak egy krízis - fájdalmas - megoldásánál. A fenti gazdaságirányító eszközök híján az euró bevezetése olyan, mint ha az utcai kocsi után átülnénk egy Formula-l-es versenygépbe: a lendület hihetetlen, de a legkisebb hibát is kegyetlenül megbosszulja az autó. Azokban az országokban, ahol egészségtelen a gazdaság szerkezete, vagy elhibázott döntéseket hoz a politikai elit, a közös valuta felnagyítja a bajt, a megoldást is szinte lehetetlenné teszi - miközben, mint most a görögöknél, zuhanórepülésben a gazdaság, csökkennek a fizetések és emelkedik a munkanélküliség. RnHífe Efc® esSai© eMí (Jteamnia dollarDaibukott Míg az elméleti tudományban érvek és ellenérvek csapnak össze, addig a komoly válsággal szembenéző államokban - ^ mint Görögország és Finnország - egyértelműen a saját valuta feladását és az euró bevezetését tartják a krízisek kiváltó okának. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter a közös pénzről kijelentette: „...ez olyan, mint a sportban a dopping, rövid távon segít, de hosszú távon nem előnyös.” Róna Péter ezt az irányt támogatja, szerinte Athén válságának megoldásához elengedhetetlen a drachma azonnali visszaállítása. „Néhány hete Puerto Rico csődbe ment - mondott ennek ellent Molnár László. - Az ország hivatalosan az amerikai dollárt használta fizetőeszköznek. A válság és a csőd kapcsán mégsem beszél arról senki, hogy a dollárral lenne probléma.” * *
