Tolnai Népújság, 2015. augusztus (26. évfolyam,179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-08-09 / 29. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2015. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP Nemcsak tilos, veszélyes is: a szakemberek szerint ennek ellenére az élsportolók fele doppingol. Pedig, ha lebuknak, oda az érem és a jövő. több lehet. Egyelőre azon­ban igen bonyolult és drága alkalmazni, ezért sem tart ott, hogy eluralkodhasson a sporton. „Ezért van jelentősége, hogy a mintákat tíz évig őrizni kell - mondta Tiszeker. - Tíz év a tudomány világában hatalmas idő, rengeteg új technológia ke­rül használatba. Ott volt példá­ul a THG, sokáig csak kételked­ve figyeltünk bizonyos teljesít­ményeket, de bizonyítani sem­mit sem tudtunk. Aztán egy­szer csak sikerült, és szinte az egész amerikai atlétikai élme­zőny belebukott. Ez olyan szer, aminek a hatása nagyon ha­sonlít az anabolikus szteroi- dokhoz, de közben, a fáradt­ságérzetet is csökkenti.” Több teszt kell A gyakori ellenőrzések biz­tosan segítenek, de a dopping- vizsgálatok nagyon drágák. A magyar sportolók ellenőrzé­sére évente 1100 mintavételt támogat az állam. Ez, főként olimpia előtt egy évvel, kevés. „Az olimpiai eredményessé­gi listán kilencedikek voltunk Londonban - mondta Tiszeker Ágnes. - Azok az országok, amelyek hasonló szinten van­nak, sokkal többet költenek a tesztekre. Ausztriában kétmil­lió euró van erre a célra, ná­lunk csupán hatszázezer.” Életveszély néhány tized másodpercért A sport tisztasága csak az egyik célja az antidoppingnak, ugyanilyen fontos a sportolók egészsége. A NÖVEKEDÉSI HORMON az egész testen hat: növekszik az izom- zat, de mellékhatásként meg­vastagodnak a csontok, a hom­lok, az állkapocs és növekedhet­nek a belső szervek is. A hasz­nálat után 10-15 évvel súlyos cukorbetegséget, vérnyomásbe­tegséget és keringési zavarokat okozhat. Az inak és a vázszer­kezet sem bírja el a megnöve­kedett izommennyiséget, és na­gyobb a sérülés esélye is. ; hasonló problémákat okoz, ahogy például a dagana­tos burjánzásra is lehet ugyan­olyan fokozó hatással, mint az izomszövetekre. AZ EF az állóképességet javít­ja azzal, hogy növeli a vörösvér- sejtek számát, és ezzel az oxi­génellátottságot fokozza. Fu­tóknál, úszóknál, kerékpáro­soknál ez a fontos. Húszperces intervallumban akár 30 má­sodperccel is javíthatja az időt, egy maraton esetében ez 4 per­cet jelenthet. De magas vérnyo­más, súlyos cukorbetegség le­het a következménye, és rend­kívül megnöveli a trombózis kockázatát. A STAN0Z0L0L ÉS A NE!? a hatvanas években feltalált szer, szörnyű mellékhatások­kal jár, de bizonyos sportágak­ban ma sincs hatékonyabb. Az erőnlét fokozására az egyik leg­jobb az anabolikus szteroid, de az izomerő és izomtömeg ilyen fejlesztése egy felnőtt embe­ri szervezet számára extra ter­helést jelent. A szívizomzatot is növeli ugyanis. Ezzel a koszorú­ér-hálózat nem tud lépést tar­tani, és ez komoly gondot okoz­hat a keringésben, ami hirte­len szívhalált okozhat. A nőknél szőrösödést, a férfiaknál impo­tenciát idézhet elő, de geneti­kai rendellenességekkel is jár­hat a használata. „Mi nem is csaltunk, hiszen mindenki ugyanezt csinálja” - ezt mondta az 1988-as szöuli olimpián a sprinter, Ben John­son edzője. Ez persze túlzás, de a szakemberek szerint 30- 40 százalék lehet a doppin­got használó sportolók ará­nya, miközben az ellenőrzés csak 3-4 százalék körül jár. A riói olimpia előtt egy év­vel újabb hatalmas dop­pingbotrány van ké­szülőben. Fábos Erika A német közszolgálati tele­vízió és egy brit lap állításai szerint az elmúlt 12 évben 800 sportoló adott gyanús dopping­mintát, ami a világversenyek érmeseinek harmadát érinthe­ti. Főként orosz és kenyai atlé­ták lehetnek bajban. „Valóban, 12 ezer vérmintát vizsgálnak, amelyből 800 gya­nús, de szó sincs arról, hogy ezek eleve doppingot jelentené­nek - mondta Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője lapunknak. - A Nem­zetközi Doppingellenes Ügy­nökség (WADA) és az atlétikai szövetség is folyamatosan vizs­gálja a sportolókat, és ha gya­nús értéket találnak, azt vizs­gálják tovább. Ezt a 800 min­tát is érdemes tovább vizsgál­ni, biztosan lesz köztük pozi­tív, de az is biztos, hogy nem mindegyik. Meglepne, ha az ügy 55 aranyérmet érintene.” A labor is tévedhet A laborpozitivitás 3 százalék körül mozog - ennyi tehát a le- bukottak aránya. Ezzel szem­ben azokban az országokban, ahol felmérést végeztek a dop­pingolási szokásokról, 30-40 százalékra becsülik azoknak az élsportolóknak a számát, akik legalább egyszer tiltott szert használtak. „A szakmában 10 és 30 szá­zalék közé teszik a doppingos eredmények arányát - mond­ta Tiszeker Ágnes. - Ez alap­ján, mondjuk a londoni olimpi­án a 10 500 sportolóból, 100- 300 esetet kellett volna talál­nunk, miközben összesen 14 pozitív minta volt. Ez egyértelműen jelzi, hogy az analitikai út sok eset­ben nem megoldás.” Hatékonyabb az úgyneve­zett biológiai útlevél. Ebben évekre visszamenően rögzí­tik a versenyzők vérének ren­geteg mutatóját. Vagyis nem egy szert, egy vegyületet ke­resnek, hanem az eltérésekből következtetnek annak jelenlé­tére. Ez érzékenyebb módszer, ennek köszönhetően vontak vissza az elmúlt években 39 érmet. Álom a doppingstop A doppingbiznisz hatalmas. Nemcsak az eredményekről, a hírnévről, hanem a szpon­zori bevételekről, a televízi­ós jogokról és a kiemelt pré­miumokról is szól. Nem cso­da, hogy az igényeket egyre ki­finomultabb iparág igyekszik kielégíteni. „Hihetetlen, de a legtöbb le­bukás - az esetek 65 százalé­ka - még mindig az anabolikus szteroidok miatt van, mivel az izomerő-növelés az egyik leg­fontosabb szempont - mond­ta a szakember. - Hiába tud­juk könnyen tesztelni, a sta- nazolol nevű szer ma is rend­kívül népszerű, pedig ősrégi. Ben Johnson Szöulban, 27 éve ezzel bukott meg. A növekedé­si hormonhoz és az ahhoz ha­sonló hatású úgynevezett IGF, vagyis az inzulinszerű növeke­dési faktorhoz is közelebb jutot­tunk, de csak akkor tudjuk ki­mutatni, ha hibázik a sportoló, hiszen tíz órával a beadás után - bár hatása még van - már nem kimutatható. Márpedig a profi dopping esetében gyógy­szerész, orvos is segíti a meg­felelő szisztémát. A tökéletesen megkomponált szerek ugyan­is nagyon drágák, nem kockáz­tatják a lebukást. Más a helyzet az Ázsiából beszerezhető olcsó dizájnszteroidokkal, ezeket óri­ási kockázat használni, de nem is az élsportban, inkább a sza­badidősportban - főleg testépí­tők között - jellemző.” A tiltott szerek listája rend­szeresen frissül. Újabb és újabb szerekről derül ki, hogy illegálisan használták azokat, s elég lehet az is, hogy feltételezik a teljesítményfoko­zó hatásukat, mielőtt egyszer majd tesztelhetők lesznek. így például a géndopping annak éllenére szerepel a tiltólistán, hogy még nincs módszer a ki­mutatására. Igaz, nem is min­dig kell. Már tanúvallomások alapján is el lehet ítélni egy sportolót. Lens Armstrong el­len is így kezdtek vizsgálódni. A géndopping a jövő Az emberi teljesítőképesség már most is sok sportágban el­érte a felső határát, de úgy tart­ják, hogy doppinggal hozzáve­tőleg 20 százalékkal lehet nö­velni az egyéni adottságot. A géndopping esetében ez még Kucsera-ügy: kokain helyett sportpszichológus kellene a felkészülési időszakban is az élsportolóknak Kucsera Gábor hét közepén rob­bant ügye abban különbözik a ko­rábban lebukott két kajakosétól, hogy azok szúrópróbaszerű vizsgá­latok voltak, felkészülési időszak­ban. Kucsera azonban a verseny utáni doppingvizsgálaton produ­kált pozitív tesztet. Noha az ellen­őrök máskor csak doppingtesztet csinálnak, versenyidőszakban a ká­bítószer-ellenőrzés is része a vizsgá­latnak. Kucsera Gábor azzal véde­kezett, hogy a lelki terhet nem bír­ta, és csak a teljesítménykényszer miatt nyúlt a droghoz - megviselte ugyanis, hogy régóta nem volt sike­re a sportban. Csemus Imre pszichiáter erről la­punknak azt mondta: egy élsporto­lón, főleg versenyidőszakban, ha­talmas lelki teher lehet. Különö­sen igaz ez az olimpiai válogatók idején, hiszen ennek a szereplés­nek nagyon komoly rangja van, és anyagilag is kiemelten megbecsü­lik. Amikor pedig nagy a tét, nagy a nyomás, azt van, aki nem tudja jól kezelni. Nem tud például pihenni, mert folyton a teljesítményén kat­tog, erős szorongása van attól, hogy hibázik, aggódik, hogy nem lesz si­kere, úgy érezheti nem készült fel eléggé. Ha ilyenkor a sportoló nem kér vagy nem kap megfelelő segít­séget, rossz döntést is hozhat. An­nak az élsportolónak, aki ilyen­kor drogot használ, egészen biztos nincs rendben az érzelmi intelligen­ciája, ezért sportpszichológusra len­ne szüksége. „A kokain egy pszichostimuláns, nem az ellazulásban segít, nem nyugalmat ad, hanem felpörget. A használója azt érzi, hogy min­denre képes, istennek képzeli ma­gát. A koncentrációt és a fizikai tel­jesítményt is fokozza. Nem vélet­lenül van fent a tiltott szerek listá­ján. Mégsem azt nevezném a leg­nagyobb kockázatnak egy élsporto­ló esetében, hogy lebukik. A drog­használat illegális, az élsportoló pél­dakép, tehát az egész pályafutását veszélyezteti, ahogy azzal is, hogy a drogoktól hosszú távon a figyelem szórttá válik, a személyiség szét­esik, ami a sikerek végét jelenti.” Lénárt Ágota, a Testnevelési Egy­terű Pszichológia Tanszékének vezetője azt mondta, az a sporto­ló, aki kér, megfelelő segítséget kaphat. Igaz, sokat jelentene, ha olyan sportpszicholőgusi hálózat működne hazánkban, amelyhez ugyanolyan jól hozzáférhetnek a sportolók, mint a sportorvosok­hoz. Az olimpiai eredményessé­günket tekintve azok az orszá­gok, amelyek előttünk vannak, ezt már rég felismerték. „Ez profi sportolók, világversenyeken részt vevők, olimpikonok esetében a világ sikeresebbik felén nem is kérdés. Ahogy edzője, úgy diete­tikusa, gyúrója és pszichológusa is van egy versenyzőnek, ami Ma­gyarországon nem egyértelmű. Az olimpiai keret talán a fele dol­gozik rendszeresen pszichológus­sal. Beszédes azonban, hogy a Londonban olimpiai aranyérmet szerzett nyolc sportoló közül he­ten kaptak ilyen segítséget. Saj­nos a szakma sem egységes eb­ben. Vannak edzők, akik feles­legesnek tartják a lelki felkészí­tést, olyanok is, akik kifejezetten ellenzik, még akkor is, ha a spor­toló maga is érzi, hogy szüksége lenne rá. Persze a sportoló nél­kül sem megy, van olyan verseny­ző, akinek évek óta mondják, mégsem él a lehetőséggel. Meg­győződésem, de tapasztalom is, hogy hatalmas tartalék van a magyar sportban ezen a téren.” Kucsera Gábor - és vélhetően más élsportoló társa - sem tudott megküzdeni a teljesítménykényszerrel X A doppingszerekjs versenyeznek

Next

/
Thumbnails
Contents