Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-05 / 24. szám
A HÉT TEMAJA 2015. JULIUS 5., VASARNAP A parlagfű Amerikából jött, ma már kiirthatatlan, és az irtás ellenére is terjed. Ha érzékeny rá, az internet helyett inkább az orvosnál keressen segítséget. Tüsszögesre felkészülni! A 19. században még ritkaság volt a parlagfű, ma hazánk az egyik leginkább fertőzött ország. Kétmillió ember szenved a növény okozta allergiától, ezért fontos a védekezés. Az elhanyagolt területek tulajdonosai kemény bírságra számíthatnak. Fábos Erika ■ ILERGI K A jogszabály szerint július elsejétől megbüntetik azokat, akiknek parlagfű nő az elhanyagolt birtokán. Minden földhasználó - tehát a nem művelt földek, a kertes házak és a hétvégi telkek tulajdonosai is kötelesek gondoskodni a parlagfű irtásáról. A mulasztás sokba kerül: a hatóság 15 ezer és 5 millió forint közötti bírságot szabhat ki. Megúszni sem könnyű, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) helikopterről méri fel a területeket parlagfű után kutatva. Miért a parlagfű? A parlagfű pollenje évszázadok óta keseríti az érzékenyek életét. Az ókori Kínában is felfigyeltek a betegségre, „őszi folyásként” írták le, a középkorban rózsanáthaként emlegették. A betegséget 1819-ben írta le egy angol orvos. A lényege, hogy az allergiás ember immunrendszere ellenségként kezel olyan anyagokat, amelyek veszélytelenek. Vagyis nem „civilizációs” betegség, bár Magyarországon csak a 20. század eleje óta ismert. A növény tömeges megjelenését az 1920-as években, az Egyesült Államokból érkező gabonaszállítmányokhoz kötik. Ma az egész ország területe fertőzött, szinte kiirthatatlanul. „Ha megnézzük az elterjedést időrendben, azt láthatjuk, hogy elsőként a Trieszt-Budapest vasútvonal környékén jelent meg a növény - mondja Rónai Zoltán tüdőgyógyász-allergológus. f Mitől folyik az orr, viszket a szem? Európában ma hazánk a legfertőzöttebb terület. Kiirtani elméletben úgy lehetne, ha teljes talajfertőtlenítést végeznénk az országban 60-80 centi- méteres mélységig, hiszen rendkívül életképes növényről van szó. Hatvan évig marad életben a pollenje, egy tőről akár 8 milliárd pollenszemcsét képes szétszórni, amelyek 500 kilométerre is eljutnak. Egyszóval vesztes játszma, hogy teljesen kiirtsuk.” Romlik a helyzet Egy nemzetközi kutatás szerint, főként a globális felmelegedés miatt, az irtás ellenére is több parlagfűre és nagyobb pollenkoncentrációra kell számítani. A melegebb időjárás miatt több helyen honosodik meg a növény, amely a szén:dioxid-koncent- ráció emelkedése miatt gyorsabban is nő. Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország egyes területein még nincs parlagfű, ám Robert Vau- tard francia klímatudós szerint 2050-re ott is elterjed. A számítógépes szimulációk a következő 35 évre a pollenszint megnégyszereződését mutatják éves átlagban. Ennek megfelelően az allergiás betegek száma is robbanásszerűen növekszik, pedig már ma is minden negyedik ember érintett. Mivel az allergiát genetikai faktorok és környezeti tényezők is befolyásolják, a civilizációs változások mégiscsak közrejátszanak a terjedésben. Ilyen a stressz, vagy a dí- zelkorom-részecskék megjelenése a levegőben: ha ezek rátapadnak a pollenszemcsékre, azok gyorsabban és hatékonyabban tudnak összekapcsolódni az immunrendszer azon sejtjeivel, amelyek elindítják a kórmechanizmust. Ez is megmagyarázhatja azt, hogy - más tényezők mellett, mint a dohányfüst, vagy az ételszínezékek - miért van jóval több esély az allergiás megbetegedésre szennyezet- tebb környezetben - teszi hozzá Rónai Zoltán. Allergiás reakciónál az allergé- neket veszélyforrásként érzékelő sejtek, a hajszálerek mentén és a légzőrendszerben fokozzák a hisztamin nevű anyag termelődését. Ennek következtében a véredények kitágulnak, a nyálkahártya begyullad. Elkezdődik az orrfolyás - később idült orrdugulás is kialakulhat a szabad idegvégződések ir- ritációja miatt pedig az orrunk viszketni kezd és a tüsz- szögés sem marad el. És mindig leKétmillió beteg Magyarországon a népesség körülbelül negyedét, azaz kétmillió embert érint az allergiás nátha, mégis csupán 320 ezren veszik komolyan és kezeltetik a problémát, holott a betegek 45 százaléka az allergia közepesen súlyos vagy súlyos tüneteitől szenved. A betegség leggyakrabban iskolás vagy fiatal felnőttkorban alakul ki: a tünetek körülbelül 80 százalékban 20 éves kor alatt kezdődtek. Serdülőkorig a fiúk gyakrabban szenvednek allergiás náthában, de ez a tendencia a pubertás során megfordul, felnőttkorra inkább a nőknél gyakoribb a betegség. Emellett többen vannak a városiak és a jobb szociális körülmények között élők, vélhetően azért, mert ők sokkal jobban elszakadtak a természetes környezettől, így erősebben rájuk a pollen- dömping. Varázsszer nincs Sok allergiás belefárad, hogy csak a tüneteit képes enyhíteni, s kiábrándultságában hajhet még rosszabb: ha a szénanáthát elhanyagoljuk, súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak. Mivel allergiás nátha esetén csökken az orrunk szűrő és párásító szerepe, az alsó légutak is veszélybe kerülhetnek. Ez egyik évről a másikra kialakulhat - akinek pedig a hajlama is megvan, még esélyesebb a szervezete lázadása. Számítások szerint minden embernek körülbelül tíz százalék esélye van arra, hogy valaha allergiás legyen. Ha az egyik szülő szenved a betegségben, húsz, míg mindkét felmenő érintettsége esetén ötven százalékra ugrik a valószínűsége. lamos elhinni és kipróbálni az internet csodamódszereit. „Ezek nagy része teljes ostobaság, van, amelyik veszélyes is - mondja Rónai Zoltán. - Nem igaz például, hogy a parlagfűtea fogyasztása idővel csökkenti az érzékenységet. Az sem, hogy homeopátiával gyógyítható, vagy hogy a parlagfűvel etetett kecske teje jót tesz. A méz sem segít, sőt a keresztallergia miatt súlyosbíthatja is a tüneteket. Az ugyanis igaz, hogy aki a parlagfűre allergiás, jobb, ha kerüli a dinnyét, uborkát, cukkinit, zellert, paradicsomot és a banánt is.” á Jó tanácsok allergiásoknak: tesztelje mire érzékeny és kezdje el időben a gyógyszerek szedését MIRE ALLERGIÁS? Fontos, hogy tudja, mire allergiás. A pontos diagnózishoz szakvizsgálat - allergia teszt - kell, forduljon mielőbb allergológushoz. ELŐZZE MEG! Ha tudja, mire allergiás, a pollenszezon előtt 2-4 héttel kezdje el a megelőző kezelést. Ha ezt elmulasztotta, később is érdemes gyógyszert szedni. MARADJON BENT! A szezonjában kevesebbet tartózkodjon a szabadban, figyelje a pollenjelentést. Ne biciklizzen, ha mégis ezt A teszt pontossan megmutatja, hogy melyik növényre allergiás teszi, szájmaszkban és napszemüvegben legyen. LAKÁSBAN Vigyázzon a vágott virágokkal, mossa meg a zöldséget és a gyümölcsöket, ne simogassa az udvarról bejövő kutyát vagy macskát. Csak hajnalban - akkor alacsony a pollenkoncentráció - szellőztessen. MOSSON HAJAT! Ha a szabadban volt, az esti hajmosással csökkenthetők az allergiás tünetek. KERESZTALLERGIA A gyümölcsök erősítik az allergiás tüneteket. Parlagfű-allergia esetén a dinnye és a banán, feketeüröm-allergia esetén a zeller, a nyírfapollen-al- lergiánál az alma, a cseresznye, a mogyoró és az őszibarack fogyasztása kerülendő. FIGYELJE A TÜNETEKET! A vény nélkül kapható készítmények segíthetnek kordában tartani a tüneteket, de napokon át tartó orrdugulás esetén célszerű orvoshoz fordulni. Nehéz, sípoló légzés esetén pedig azonnal irány a szakorvos! Kezeletlenek Nékám Kristóf immunoló- gus-allergológus, a Magyar Allergiaszövetség elnöke szerint Magyarországon sok a kezeletlen beteg. Enyhe tünetekkel nem is szükséges orvoshoz fordulni, de komoly allergiával jobb orvos tanácsát kérni a gyógyszerválasztáshoz. Az an- tihisztaminos gyógyszerek nagyobb dózisban sem szüntetik meg az orrdugulást, csak mellékhatásból lesz több. Ilyen a bágyadtság, a hányinger, a szédülés, a fáradtság. Nem jó orrcseppel kezelni az allergiás orrdugulást, az ugyanis hozzászokást és mellékhatásokat okozhat. Lassabban hat az orrspray, de hosszú távon jobb, biztonságosabb. Nékám professzor arra figyelmeztet, hogy csak szakorvos segíthet kiválasztani a legmegfelelőbb módszert. Aki vállalja a költségeit és kitartó, akár évekre tünetmentessé teheti magát immunterápiával. Ennek lényege, hogy a betegség okát próbálják megszüntetni. „Az allergiás reakciót okozó fehérjéhez fokozatosan hozzászoktatjuk a szervezetet. A hároméves terápia fegyelmezettséget követel a betegektől, hiszen lépésről lépésre be kell tartani az orvos utasításait, és évente ismételni azokat. A kezelést a parlagfűszezon előtt, április végén, május elején érdemes kezdeni. Innentől három hónapig az allergiát kiváltó fehérjéből minden nap néhányat a nyelv alá kell cseppenteni, vagy az orrba fújni, az adagokat fokozatosan növelve.” A tünetek már az első évben jelentősen enyhülhetnek, de a kezelés végleges megoldást is nyújthat. A statisztikák szerint a legalább három évig kezelt betegek több mint felének teljesen elmúlnak a tünetei, amelyek hosszú ideig, de 5-8 évig biztosan nem újulnak ki. Az immunkezeltek negyedénél a tünetek jelentősen enyhülnek, de sajnos a betegek 20 százalékánál ez sem használ. Egyévi terápia 40-50 ezer forintba kerül, amit kétszer ismételni is kell. „Az immunterápia nemcsak parlagfű, de más pollenek, élelmiszerek esetében is működik, és hatásos. A jövő azonban ennél is hatásosabb eljárásokat kínál. Tudományos fejlesztés zajlik olyan tapaszokra, amelyek ugyanilyen elven működnek, de egyszerűbb a használatuk. Azt is tesztelik, hogyan lehetne a szervezet reakcióképességét blokkolni annak érdekében, hogy ne reagáljon érzékenyen bizonyos anyagokra.”
