Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-05 / 24. szám

2015. JÚLIUS 5., VASÁRNAP SZTORI g Külföldi sperma a magyar nőknek • i •••" A hazai előírások szerint nem is B szűrnék a vitatott génhibát Az ÁNTSZ döntése folytán - egy génhibás minta miatt letiltották a spermaimportot - leállt Ma­gyarországon azoknak a med­dő pároknak a kezelése, akiknek kizárólag donorspermával lehet gyermekük. A szakma szereplője, Kaáli professzor állítja, több száz nő vár különböző stádiumú keze­lések során donor hímivarsejtek­re, de az ÁNTSZ tiltása megaka­dályozza, hogy gyermekük lehes­sen. Egy házaspár már ombuds­manhoz is fordult. Kozár Alexandra BUDAPEST A magyar férfiak sper­mája sokat romlott az elmúlt év­tizedekben. Egy vizsgálat sze­rint 152 donorból mindössze né- hányan feleltek meg annak, hogy hímivarsejt-adományozók lehes­senek - írta több helyütt az elmúlt hetekben a hazai sajtó. Miért van ilyen kevés jó sperma Magyaror- szágon?.JiR2FT!»Rtu s( m A férfi meddőséget sokan civi­lizációs betegségnek tekintik. A környezetszennyezés, a stressz, az alkohol, a dohányzás, a szén­hidrátdús táplálkozás, a mozgás­hiány is magyarázata lehet a rom­ló spermaállományának. A donor­sperma gyűjtése ráadásul hosz- szadalmas procedúra, hiszen na­gyon sok vizsgálatot kell elvégez- (ni. Az sem teszi a spermadonációt népszerűvé itthon, hogy a donorok csupán költségtérítést kapnak. „Az igény viszont folyamato­san nőtt a donorsperma haszná­latára, mivel sok pár kezeléséhez elengedhetetlen, így a meddőségi centrumok egyre több párt irányí­tottak a spermabánkokba - mond­ta lapunknak Kaáli Géza, a Kaáli Intézet alapítója. - Azért, hogy ezt az igényt a Krio Intézet sperma­bankja ki tudja elégíteni, 2008 óta a világ egyik legnagyobb és legel­ismertebb spermabankjából, a dá­niai Cryos Intézetből hozatott be spermát áltáluk jelentkező meddő párok számára. Az ÁNTSZ a rend­szeres ellenőrzései során sem a spermabankban, sem a lombikbé­bi centrumokban nem kifogásol­ta a dán minták behozatalát és fel- használását mindaddig, amíg az európai gyorsriasztási rendszeren keresztül ki nem derült, hogy egy genetikai rendellenességgel bí­ró dán spermamintát használtak fel Magyarországon. Két asszony esett teherbe és szült a hibás min­ta felhasználásából, egyikük ik­reket. Szerencsére mindhárom gyermek teljesen egészséges.” A riasztás miatt az ÁNTSZ letil­totta a dán spermabankból történő behozatalt, és a már behozott min­ták felhasználását. A hatóság tör­vénysértőnek nevezte a 2008 óta folyó gyakorlatot, és lapunknak hangsúlyozták, hogy ezt a bünte­tő törvénykönyv is szankcionálja. Nem osztja az ÁNTSZ vélemé­nyét a Krio jogi képviselője, illet­ve a hazai lombi kkezelések 70 szá­zalékát végző Kaáli Intézet orvos alapítója sem, akik szerint nincs olyan jogszabály, amely tiltaná az ivarsejtek behozatalát. Sőt, véle­ményük szerint az ÁNTSZ nem is­meri azt az egészségügyi minisz­teri rendeletet, amely az egészség- ügyi törvénynek a szerv- és szö­vetátültetésre (valamint a sejtek behozatalára) vonatkozó végrehaj­tási szabályait tartalmazza, holott a rendelet 15/B paragrafusa ki­fejezetten kimondja, hogy (ivar) sejtek behozhatok harmadik or­szágból, ha azok a magyar előírá­soknak megfelelnek. „Az ÁNTSZ megalapozatlan döntésének kö­vetkezményeit a páciensek vise­lik - mondja Kaáli professzor -, ők azok, akiknek a kezelését a ha­tóság azonnali hatállyal leállítot­ta. Kérdés, ki fizeti meg az ő ebből eredő vagyoni és nem vagyoni ká­rukat? A meddőségi kezelés leállí­tása a hormonális és az egyéb ke­zelésekben már részt vevő pácien­sek százait érinti, akik elvesztik az egyetlen lehetőséget arra, hogy gyermekük lehessen.” Kaáli professzor szerint az ÁNTSZ kijelentése, miszerint ki­zárólag a hazai donorspermagyűj- tés által „biztosítható, hogy telje­sen egészséges gyermekek szület­hessenek és ne fordulhasson elő, hogy genetikai hibás hímivarsej­tet használjanak fel”, a közvéle­mény megtévesztése, mert sehol a világon nincs olyan szűrési rend­szer, amely mindezt biztosítaná. Másról beszélnek: a minta rossz vagy a nyomtatvány? A Krio Intézet állásfoglalása sze­rint a Dániából származó sperma­mintákat szigorúbban, több geneti­kai elváltozásra szűrik, tehát azon leendő édesanyák számára, akik csak ilyen módon vállalhatnak gyermeket, semmivel sem kocká­zatosabbak, mint az itthon levet­tek. A génhiba, amely az ügyet el­indító mintában megtalálható volt, olyan hiba, amelyet Magyarorszá­gon nem is kell szűrni, így tudomá­sunk sem lenne erről az elváltozás­ról, ha ezeket a mintákat Magyar- országon vették volna le. Ugyanakkor az Országos Tiszti­főorvosi Hivatal állítja, a Krio el­len folytatott vizsgálat során kide­rült, hogy az intézet önhatalmú­lag módosította annak a rendsze­res adatszolgáltatásnak a tartal­mát, amelyet az OTH ír elő minden egészségügyi szolgáltató számá­ra, ezzel próbálva meg kijátszani a hatóságot. A Krio Intézet szerint azonban az ÁNTSZ nyomtatványán nem volt olyan rovat, ahol a 251 Dániá­ból behozott mintát feltüntethet­ték volna. Horkai Zoltán farkaskölykei utaznak buszon, villamoson, metrón, és dzsesszkoncertre járnak Egy gödöllői farkasember különleges élete Horkai Zoltán nem állatido­már, el is határolódik az állat- idomárságtól. Leginkább ál­latkoordinátornak tartja ma­gát. Újfajta, erőszak nélküli ne­velési elvekkel közelít a vadál­latokhoz. Jelenleg 19 farkas­sal foglalkozik, de vannak med­véi, hiúzai a temérdek háziál­lat mellett. Vadállatait játékfil­mekben, reklámokban láthat­juk. A néhány hónapos vada­kat tömegközlekedési eszkö­zökön utaztatják, koncertre vi­szik, hogy szokják az emberi környezetet. Csejk Miklós „RÉGEN, ha azt akarták, hogy a medve álljon két lábra, akkor fölfelé mutattak, és megégették a talpát. A medve két lábra állt, mert félt - mondja Horkai Zol­tán, aki a félelemre épülő nevelé­si módszert teljesen elveti. - Úgy motiváljuk az állatot, hogy magá­tól akarja megcsinálni a felada­tot. Az ő esetükben ugyanis nin­csen együttműködési hajlam az emberrel, mint a háziállatoknál.” Zoltán húsz éve foglalkozik far­kasokkal. „Gyerekkorom óta sze­rettem volna egy farkast. Talán onnan jön a vágy, hogy a nagy­mamám Jack London-regénye- ket olvasott nekem, például a Fe­hér agyart. Később már nemcsak ezeket a regényeket faltam, ha­nem rengeteg szakirodalmat ol­vastam a témában, leginkább an­golul.” A tizenkilenc farkas mellett a szakember medvékkel, hiúzok- kal is foglalkozik. „A természet­ben ezek az állatok nem igazán Névjegy Horkai Zoltán (1970) az Animál Training Center vezetője és ala­pítója. Főiskolai tanulmányait az Egyesült Államokban egye­temi végzettséggel egészítette ki, angol és német nyelven kivá­lóan beszél, előadásokat és be­mutatókat tart. Munkáját kutya­kiképzéssel kezdte, farkasokkal húsz éve foglalkozik. 1997 óta rendszeresen vesz részt filmek, tévéprodukciók, reklámok forgatásain mint ta­nácsadó és vezető állattréner, ál­latkoordinátor. ratta-e Krisztát, a farkast, aki legutóbb elpusztult, Zoltán azt felelte: „Hogyne, születésétől fogva én neveltem fel.” Egyéb­ként ma a vadállatokat a születés után három hónapra rögtön oda­adják hozzáértő nevelőszülők­nek, hogy emberi környezetben legyenek. Utaznak belvárosban, buszon, villamoson, metrón, sőt egészen megdöbbentő módon még dzsesszkoncertre is járnak, hogy szokják az emberek társa­ságát. Zoltán a feleségét is a farka­soknak köszönheti. A többdip­lomás kutatónővel állatok visel­kedésének vizsgálatakor talál­kozott 13 évvel ezelőtt. Ma már két gyermekük van, egy két­éves fiú és egy négyéves lány, de ők még nem mehetnek egye­dül a vadállatok közelébe. Per­sze minden állat nevét tudják, szeretik őket, de meg sem for­dul a fejükben, hogy benyúlja­nak a kerítésen. veszélyesek, mert kitérnek az ember elől, a találkozás esélye minimális - mondja Zoltán. - Eleinte kutyák kiképzésével fog­lalkoztam, majd egyetlen farkas­sal kezdtem a pályafutásomat. Senki ne úgy képzelje, hogy rög­tön lett egy falkám.” A medvékkel a veresegyhá­zi menhelyen kezdett foglalkoz­ni, ahol három és fél évig veze­tőként is dolgozott, 34 állattal. Ugyanekkor költözött Gödöllőre, ahol átvette az állattelepet, amit aztán szintén fokozatosan kellett felépítenie. „Hogy megszűnjön az anyagi függőség, elkezdtünk dolgozni sw az állatokkal - folytatja Zoltán. - A cél az volt, hogy keressenek annyi pénzt az állatok, például a filmforgatásokkal, ami önfenn­tartóvá teszi a telepet.” A farkasok a filmforgatások alkalmával nemcsak futnak, vo- nyítanak és esznek, amit amúgy is szívesen csinálnak, hanem egészen komoly művészi teljesít­ményre is képesek. „Az egyik né­met művészfilmben például egy meztelen nővel kellett együtt­aludnia egy farkasnak. Aztán egy lakótelepi lakásban éldegél­tek komoly harmóniában.” Az állatkoordinátor farkasai sokat utaznak, sokszor vannak emberek között, nem egy inger- szegény kifutóban élik az életü­ket. Kérdésünkre, hogy megsi­Na, ki itt a falkavezér? A csapaton belül van egy domi­náns hím és egy domináns nős­tény. „Ha kölykeik születnek, ak­kor addig tartja a szülőpár a fal­kavezér helyzetét, ameddig meg nem öregednek. A falkában ne­kem nem olyan a helyzetem, mint az alfahímé, én egy mindenki fö­lött álló »farkas« vagyok. A felada­tom, hogy az alfát irányítsam, s ál­tala a többieket. Ha az alárendelt farkasoknak választaniuk kell köz­tem és a falkavezér között, akkor a falkavezért választják” - mondja mosolyogva Zoltán. Okoztak már komolyabb sérülést Zoltánnak a far­kasok. „Van 19 öltés az ar­comban, szerencsére nem látszik. Nem a farkasok vol­tak a hibásak, hanem én. Kapkodás, figyelmetlenség volt az oka. Tudtam, hogy baj lehet a sietségből, de nem vettem róla tudomást. Filme­zéskor egyébként ilyen nem fordulhat elő, mert akkor komolyan felkészítjük az állatokat mind mentáli­san, mind fizikai értelemben.’ híve Horkai Zoltán szakított a félelmen alapuló kiképzési technikákkal, ő az együttműködés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents