Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-26 / 27. szám
2015. JÚLIUS 26., VASÁRNAP SZTORI g A Debreceni Egyetem legidősebb hallgatója 75 éves és teli van ambícióval Az öreg diák még nem vén diák Orosz Zoltán a Debreceni Egyetem legidősebb hallgatója. 75 éves. Jogot tanul, bíró akar lenni. Ez a harmadik szakmája. Sportol, egészségesen él. Komoly tervei vannak. Az egyetemen a diákok csodálattal fogadták bátorságát, kitartását. Zoltán elmondta, tudja ő, sokan ebben a korban már annak is örülnek, hogy élnek. Neki viszont vannak még ambíciói. Csejk Miklós DEBRECEN Orosz Zoltán és még négy 70 év fölötti tanuló az Emmi ösztöndíjasa. Az állam támogatja a tanulmányaikat. Mindehhez persze az is kellett, hogy Zoltán kiváló tanulmányi eredményeket tudott felmutatni egész élete során. Gyakorlatilag gyerekkorától kitűnő tanuló volt. Valamennyi jogi tudásra már több vezetői beosztása alatt szert tett. „Ismereteimet, amelyeket a gyakorlat során megszereztem, egy nagyobb rendszerbe akartam elhelyezni. Ráadásul bíróként mérnöki és közgazdászi tudásomat is tudnám kamatoztatni olyan ügyekben, amelyek ezeket a területeket érintik. A köztársasági elnöktől kérvényezem, hogy esetemben tekintsen el a 72 éves korhatártól. Törvényszéken vagy ítélőtáblán dolgoznék” - mondta a 75 éves diák. „Ezelőtt 30 évvel határoztam el, hogyha lesz rá lehetőségem, szeretném a jogi végzettséget is megszerezni. A jog szeretetét édesapámtól örököltem - kezdett a történetébe Zoltán, akinek édesapja Miskolcon dolgozott a megyei bíróságon köztiszteletben álló bíróként. - Apám mesélte sokszor, hogy már tízévesen is érdeklődtem eljárási kérdések iránt” - emlékezett vissza Zoltán. Édesanyja német-, francia- és orosztanár volt. „Neki köszönhetem, hogy megtanultam folyékonyan németül. Kimondott értelmiségi családból származom. Nem voltunk se túl szegények, se túl gazdagok” - így Zoltán. Négy testvére közül ő a legidősebb. „Az idősebbik öcsém jogászként végzett Szegeden, a fiatalabbik öcsém gépész- mérnök, mint én, a húgom pedig gyógyszerész. Nálunk a családban mindenki szívesen tanult, szeretett iskolába járni” - mondta az örök diák. Nemrég a Balatonon jött össze a család. Zoltán egyébként a Balaton szerelmese, nyáron igazi kikapcsolódást jelent számára a magyar tengernél a pihenés. A hosszú és egészséges élet titkaként az egészséges étkezést és a sportot említette meg. Szerinte sok zöldséget és gyümölcsöt kell enni és kevés alkoholt inni. A dohányzás teljesen kimaradt az életéből. Nem úgy a sport. Imád kerékpározni és rendszeresen teniszezik. Megjegyzi, hogyha nem is a bíróságon, hanem a sportpályán, de már dolgozott bíróként, 15 éven át jégkorong játék- vezetéssel foglalkozott ugyanis. „Néhány másodperc alatt kellett döntéseket hozni, sokszor büntetési tételeket kiszabni” - magyarázta Zoltán. A jégkoronggal egyébként fia révén került kapcsolatba, aki a debreceni hokicsapatban volt kapus. Másik hobbija a hadtörténet: ha a kezébe akad bármilyen hadtörténeti mű, szívesen elolvassa. Névjegy Orosz Zoltán 1939-ben Miskolcon született. 1963-ban végzett a Miskolci Egyetemen gépészmérnökként. 1976-ban gyárfőmérnök lett, majd később vezetői pozícióba került. 1992-ben munka mellett szerezte meg a mérnök-közgazdász oklevelét, ugyancsak Miskolcon. 2005-ben ment nyugdíjba, szakmájának vezetői pozíciójából. 2010 óta tanul a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Feleségével 48 éve él együtt. Mindkét gyermeke diplomás, unokái általános iskolába járnak.X^ l Az egyetemen csodálattal fogadták Mivel súlyos beteg feleségét ápolja otthon, sokszor éjszaka tanul. Érdekes módon nem izgult a vizsgákon. „Kemény és sokszor fárasztó volt, de még nincs vége, az államvizsgára még tanulni kell” - emelte ki Zoltán. Az egyetemen a diákok csodálattal fogadták bátorságát, kitartását. Könnyen maguk közé fogadták a néha 50 évvel idősebb diáktársukat, a tisztelet hangján beszéltek vele. Zoltán elmondta, tudja ő, sokan ebben a korban már annak is örülnek, hogy élnek. Neki viszont vannak ambíciói. „Mondtam a diáktársaimnak, hogy én mindig perspektívában gondolkoztam” - fejtegette Zoltán. Mikor azt kérdeztem, hogy elégedett-e az életével, azt felelte, hogy soha nem lehet az ember elégedett. Most azt is el tudja képzelni, hogy kiterjedt tudását, gyakorlatát minisztériumi szinten is hasznosítsák. A fiataloknak pedig azt üzeni, hogy elszántnak kell lenni, és soha nem szabad feladni. A héten több olyan eset is történt, amikor olyan helyen sújtott le a villámlás, mint előtte még sohasem Életünkre törnek a veszélyesen cikázó villámok MAGYARORSZÁG A héten heves, villámokkal járó zivatarok borzolták a kedélyeket. Ilyenkor nemcsak az állatok és a gyerekek ijednek meg nagyon, hanem még a felnőttek is. Okkal. Dr. Berta István, a BME egyetemi tanára arra hívta fel lapúnk olvasóinak a figyelmét, hogy 100 embert érő villámcsapásból 90 végződhet halállal, ha nem avatkozunk be azonnal. Ha beavatkozunk, akkor ez az arány 50 százalékosra csökken, ami még mindig elég nagy. „Villámcsapás idején a három legveszélyesebb hatás közül kettő, a szívizom- és a rekeszizom-bénulás azonnali beavatkozást igényel, mert ilyen esetekben a klinikai halál állapotából kell visszahozni a villámmal sújtott embert” - magyarázta dr. Berta István. Ilyenkor azonnal hívjuk a mentőt, és el kell kezdeni az újraélesztést, mondta lapunknak a szakember. A harmadik eset a legveszélyesebb, amikor a villámcsapás agybénulást okoz. Vonyarcvashegyen is újra kellett éleszteni a héten egy 21 éves fiatal nőt, aki nem törődve a másodfokú viharjelzéssel, többedmagával bent maradt a vízben. Igaz, az elsőfokú figyelmeztetés után nem sokkal, szinte minden átmenet nélkül jött az óriási zivatar és villám csapott a Balatonba, (lásd keretes írásunkban egy olvasónk élménybeszámolóját.) Mivel a víz vezeti az áramot, még a fürdőzőket is áramütés érte. A szakember szerint az egyik lehető legrosszabb, ha Derült égből hirtelen villámcsapás Vonyarcvashegyen A Balatonról azt tartják, hogy az villámokkal, amit percek alatt ta: a Balaton-parton figyelni kell egyik legkiszámíthatatlanabb akkora szél követett, hogy sem- az általános előrejelzéseket is, víz. Percek alatt tud gyökereset mit sem láttunk a vízen. A lecsa- és komolyan kell venni, mert nafordulni az időjárása úgy, hogy pódó pára és ahogy az orkán ere- gyón gyorsan lehet nagy baj. annak alig van bármi előjele. Ez jű szél vitte az esőt. egy olyan Péntekre is ígérték ezt a Balatörtént pénteken Vonyarcvashe- függönyt képezett, mint az őszí tonnái, és be is jött. Mióta hágyen is. Délután negyed négykor köd, miközben ember nagyságú rom részre van osztva meteoromég csodásán szikrázó napsütés hullámokat vert. A nagykönyv és lógiai előrejelzés szempontjából volt. aztán egy kis szürke felhő a tapasztalatok szerint tettük a a tó, sokkal pontosabbak a jeljelezte, hogy talán az ígért ziva- dolgunkat a hajón, de egyre csak zések, mint régebben, bátran letar ide is beköszönhet, de semmi sodort bennünket a szél a partra, hét ezekben bízni, és fontos is. nem utalt arra. hogy rövidesen Félelmetes volt. Amikor csillapo- Öblökben - mint amilyen a Szigolyan ítéletidő kerekedhet, ami dott kicsit a szél, vízimentők siet- ligeti-öböl is, Vonyarc környékén kis híján tragédiához vezetett. tek motorcsónakon Szigligetröl. - még nagyobb a veszély, mert „Tapasztalt balatoni hajósként a vonyarci strandhoz. Tőlük érte- nem lehet kilátni a hegyektől arra gondoltunk, hogy egy rövid sültünk, hogy a hatalmas villám abba az irányba, ahonnan jöhet és ártatlan nyári eső lesz, ami a közelben a vízbe csapott, és a vihar. Az Időkép.hu oldalon vijön meg megy, és még jól is esik két embert eltalált. Valószínűleg szont folyamatos, élő felhötérkémajd - mesélte egy szemtanú. - egy szupercella lehetett." pet lehet látni, érdemes ránézni Negyedóra sem telt bele, az eső- Litkey Farkas, a Balatont legjob- néha, ha vízre vagy vízpartra kéből égszakadás lett dörgéssel, ban ismerő vitorlázó azt mond- szül az ember. ~ C3 villámláskor a vízben vagyunk, mert nemcsak a szív és rekeszizom bénulása veszélyes ilyenkor, hanem bármelyik végtagunk lebénulása is életveszélyes lehet, sőt, ha elájulunk, akkor a víz alá kerülhetünk. Villámlás esetén hegyekkel körülvett völgykatlanban sem lehetünk biztonságban. Éppen egy hete történt ugyanis, hogy villám csapott egy magyar turistába a romániai Retye- zát-hegységben. Az eszméletét vesztett fiatal nő a hegyi mentőknek köszönheti az életét. Lapunk utánajárt, hogy igaza van-e a hegyi mentők vezetőjének. Ő ugyanis az eset után példátlannak találta azt, hogy a csaknem 2500 méteres, hegyekkel körülvett völgykatlanba csapjon be a villám. Dr. Berta István a Villámvédelmi Világkonferencia egyik rendszeres előadója is, szerinte az eset egyáltalán nem példátlan. „Ez egy teljesen megmagyarázható jelenség, bár gyakoribb a magas, kiemelkedő pontokat érő villámcsapás. A népi bölcsesség szerint csalánba nem üt a ménkű, de néha bizony az is előfordulhat. Ebben az esetben is volt egy tó, a Buku- ra-tó a Retyezát Nemzeti Parkban, 2040 méter magasan, és elképzelhető, hogy a nedves terület jobban vonzotta a völgy fölé érkező villámot, mint a 2500 méter magas hegyek.” Ugyancsak a hét eseménye volt, hogy villámcsapás miatt megsérült a német hadsereg (Bundeswehr) 16 katonája a bajor Alpokban. Az újonc katonák az alapkiképzés részeként egy erdei gyakorlaton vettek részt. A heves zivatar elől a sátortáborokba menekültek. Ám ez sem nyújtott menedéket, mert az egyik sátorba belecsapott a „ménkű”. A helyszínre 17 mentőautót és 2 mentőhelikoptert riasztottak, a baleset miatt a gyakorlatot megszakították. Az eset kapcsán dr. Berta István elmondta, hogy inkább ázzon meg az ember, de nem szabad fa alá vagy kiálló tárgyak közelébe menekülni a villámok elől, Nem szabad sík területen állni, futni, biciklizni. A legszerencsésebb, ha a fától vagy kiálló tárgytól messzebb leguggol az ember. Egyébként a katonák esete arról is szólt a szakember szerint, hogy a villám- csapás miatt kialakuló lépésfeszültség is okozhat bajt. Ugyanis nemcsak a víz, de a föld is vezeti a becsapó villám áramát, és a két láb között lépésfeszültség alakulhat ki, amely áramütést eredményez. Épületekbe és gépkocsiba viszont érdemes a villámcsapások elől menekülni, a Fara- day-kalitkának nevezett jelenség ugyanis megvéd a külső villamos erőtér hatásaitól, de amint a szakértő is hangsúlyozta, soha ne bújjunk a gépkocsi alá, mert ott már nem működik a Faraday-kalitka árnyékolása. Csejk Miklós- Fábos Erika Ne menjünk fa, vagy kiálló tárgyak alá a viharban! •■w
