Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-12 / 25. szám

2015. JÚLIUS 12., VASÁRNAP SZTORI g ta. Általában úgy fogyasztják a herbált, hogy dohánnyal összeke­verik, és cigarettába töltve elszív­ják, akárcsak a marihuánát” - fej­tegette lapunknak a szakember. Mi a hatása? A hatását tekintve kevés infor­mációnk van a herbálról, de az biztosan tudható, hogy szélsősé­ges esetben, például ha túladagol­ják, halált is okozhat. „Azt lehet elmondani, hogy ezek a szinteti­kus hatóanyagok, amelyeket a nö­vényi törmelékekre visznek, álta­lában teljesen új vegyületek, tel­jesen új anyagok, amelyeket ko­rábban nem ismertünk - mond­ta Csesztregi. - Ezeknek a szerek­nek nem ismert sem a rövid távú, sem a hosszú távú hatása. Köny­nyen előfordulhat túladagolás is emiatt” - magyarázta a szakem­ber. De tényleg, mi ez? A herbálban előforduló vegyü­letek úgynevezett szintetikus kanabinoidok. „Ezek az agyban ugyanazokon a receptorokon, ha­sonló mechanizmussal hathat­nak, mint a cannabis - fejtette ki Csesztregi. - Számtalan ilyen ve- gyületet lehet kitalálni, leszinteti­zálni, előállítani. Kémiai oldalról nagyon nagy a változatosság le­hetősége.” Mindez azért aggasz­tó, mert hiába tiltanak be egy-egy hatóanyagot, rövid időn belül, né­ha már három-négy hónap után megjelenik egy másik hatóanyag az utcán, ami nincs a tiltólistán. Büntethető? A büntető törvénykönyv sze­rint a kóros szenvedélykeltés vét­ség. De ha valaki egy olyan anya­got fogyaszt, aminek a hatóanya­ga nem szerepel tiltólistán, az el­len közvetlenül nincs büntetőjogi szempontból szankció. Hol készül? A herbál hatóanyagai, ezek a szintetikus kannabinoidok ál­talában kémiai laboratóriumok­ban készülnek. „A piac úgy mű­ködik, hogy vásárolnak fehér port Kínából, hazánkban felold­ják a szükséges mennyiségű ol­dószerben, rápermetezik ezekre a növényi anyagokra, megszá­rítják, majd forgalmazzák - ma­gyarázta a szakem­ber. - Ha valami tiltólis­tára kerül, más anyagot rendel­nek Kínából.” Mennyibe kerül? Egy herbálos cigaretta ára ala­csonyabb, mint egy korsó sörnek vagy egy jobb kávénak. A mari­huánához képest pedig akár har­madába vagy feleannyiba kerül. Mit tehetünk ellene? Kemény kérdés tehát, hogy mi fogja megállítani ennek a drog­nak az eszeveszett terjedését, amitől sokan emberi roncsok let­tek. Valószínűleg az információ, a tájékozódás és á tájékoztatás so­kat segíthet. Adományok nélkül több százezer forintba kerül egy gyerekparóka, ami fontos lehet a kis betegeknek Kincset érő tincseket adnak a jószívű kicsik Hetvenöt évesen segít a gyerekeknek Három éve indult el Magyaror­szágon az a kezdeményezés, amely rákbeteg gyerekeknek se­gít jó minőségű, eredeti hajból készült parókákhoz jutni. Leg­többször egészséges gyerekek segítenek betegtársaiknak. Fábos Erika SZOMBATHELY „Az‘ unokatestvé­remnek nagyon hosszú haja volt, és megkért engem, nézzek utána, hogyan adhatná el parókának - meséli Mák Dóri. - Az interneten kezdtem keresni, milyen lehető­ség lenne, amikor véletlenül be­lebotlottam egy felhívásba: egy öt és fél éves kislánynak keres­tek hajadományozót, hogy paró­kája lehessen. Az én kisfiam ak­kor volt négy és fél éves, anyuka­ként át tudtam érezni ezt a hely­zetet, nem is volt kérdés, az ak­kor 57 centis hajamat egyből le­vágattam, és odaadtam neki. Gondoltam, nekem lesz helyette másik, rajta meg talán segít, ha könnyebben vészeli át a betegség lelki terheit. Akkor megfogad­tam, ha újra jó hosszú lesz a ha­jam, megint így vágatom rövid­re, de mivel most csak feleakko­ra volt még, kitaláltam, létreho­zok egy közösségi oldalas csopor­tot, a Tincs, ami másnak kincs oldalt, hogy keressek még há­rom-négy embert annak érdeké­ben, hogy egy, de inkább két pa­róka elkészülhessen. Ami azóta történt, életem egyik legjobb és legmeghatóbb élménye: azonnal több fodrász is jelezte, hogy in­gyen vágja a hajakat, és alig több mint egy hónap alatt 150-en vá­gatták le így a hajukat Szombat­helyen és a környékünkön. Főleg kisgyerekek, de anyukák és apu­kák is jöttek. Egy négyéves kis­lányt eddig nem tudták rábeszél­ni otthon, hogy legyen rövidebb a haja, de amikor az anyukája el­mesélte, hogy van egy ilyen lehe­tőség, kérte, hogy menjenek el fodrászhoz, ő volt a legfiatalabb adományozónk." Magyarországon évente mint­egy 320 gyermeknél diagnoszti­zálnak rákbetegséget. Ezek a gye­rekek a kemoterápiás és sugárke­zelések mellékhatásaként sajnos elveszítik a hajukat. Dömény Gab­riellának, a Tincses Sziget Gyer­mekfodrászat tulajdonosának a fejéből pattant ki az ötlet. Külföl­dön látott hasonló példát, és gyor­san kiderült, hogy itthon is van­nak olyan segítőkész és érzékeny gyerekek és családok, akik meg­értették, mennyire jót tehetnek egy hajvágással. Három éve lét­rehozta a Neked egy tincs, neki nagy kincs programot. „A program hősei nem mi va­gyunk, hanem azok a gyerekek, akik úgy döntenek, hogy levágat­ják nálunk a hosszú tincseiket, és szüleik segítségével felajánl­ják ezeket a Gyermekrák Alapít­ványnak - mondta Dömény Gab­riella. - Nagyon megható, ahogy a gyerekek gondolkodnak a segí­Varga Jánosné, Marika 58 éve ké­szít parókát. A beteg gyerekeknek ingyen. Tizenkét éves volt, ami­kor egyszer a Nemzeti Színházban egy rokonát látogatta meg, és Ma­jor Tamás megkérdezte, mi akar lenni, ha nagy lesz. Nem tudta, de a színház parókatára úgy megtet­szett neki, hogy eldöntötte, paró­kakészítőnek tanul. „1957-ben a Nemzeti Színház­nál kezdtem a parókakészítést megtanulni, az alap megvarrásá- tól kezdve a fizura elkészítéséig, és el végezetem a férfi, a női és a gyerekfodrászatot is. Később át­kerültem a Vígszínházhoz, és a te­levíziónál, valamint a filmgyárban is szereztem gyakorlatot, majd át­tértem az utcai parókák készíté­sére. Sokáig tanítottam is a szak­mát, de ma már sajnos mindig egyre kevesebbén vagyunk, las­san kihal a szakma, azért válla­lom ennyi idősen is ezt a felada­tot, hogy segítsek a kisgyerekek­nek.” Varga Jánosné elmondta: min­denféle hajból készülhet gye­rekparóka, ha nem volt festve tésről. Volt olyan, aki azt kérte a születésnapjára, hogy Debrecen­ből hozzák el a szülei hozzánk, hogy odaadhassa a haját, és azóta is azért növeszti, hogy újból beteg gyerekeken segíthessen. A rákbe­tegségben szenvedő, hajukat elve­szített gyerekek többsége azt sze­retné, ha olyan parókát kaphat­na, amely a lehető leginkább ha­sonlít egykori saját hajkoronájá­ra. Éppen ezért minden hajtípus­és nem őszül. A nyers hajat elő­ször osztályozzák, méretre vág­ják, és utána kezdik el egy cérna- tüll anyagba szálanként belefűzni, hogy minél természetesebb ha­tása legyen. Egy paróka, a hosz- szától függően, négy-öt napi ké­zimunkával készül, és 100-300 ezer forintba kerülne, ha nem len­nének az adományok. Nemcsak a gyerekek segítenek, Varga Já­nosné is ingyen dolgozik, hogy természetes parókája lehessen a gyerekeknek. „A műszálból készülő parókák gyorsan tönkremennek, nagyon melegek és nehezebben bírják el­viselni a gyerekek. A természetes hajra senki sem allergiás és sok­kal jobb viselni. A legtöbb kislány hosszú hajat szeretne, és nagyon örülnek, hogy a kezelések után, amíg visszanő a saját hajuk, nem kell kopaszon járniuk. Megható ez a munka, 75 évesen is minden gyerektől sokat tanulok, aki meg­fordul nálam, és persze sokkal jobban örülnék, ha hóbortból vagy divatolás miatt csinálnám nekik, nem ilyen szomorú okból." ra szükség van az ősz és a nagyon roncsolt haj kivételével. A paróka­készítési eljárás miatt a haj hosz- szúsága nagyon fontos, legalább 30 centiméter hosszú levágott tin­csekre van szükség ahhoz, hogy paróka készülhessen belőle. Na­gyon örülök, hogy egyre többen csatlakoznak az ötletünkhöz, és annak is, hogy felnőtt fodrásza­tok is jelzik, ha valaki jelentkezik náluk az ingyenes hajvágásra.” a herbál Megdöbbentő adat, hogy tavaly a rendőrségi kábítószerfogások 60 százaléka már dizájnerdrog volt. Csesztregi Tamás, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársa segített megérteni a ki­számíthatatlan hatású drogok terjedésének okait. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG A köznyelvben herbálnak, biofűnek, zsályának vagy egyéb másnak is nevez­hetik azt az új dizájnerdrogot, amely teljesen elárasztotta a ma­gyar piacot. Honnan tudjuk? „Mi itt a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben a rendőrségi le­foglalásoknak az anyagait vizs­gáljuk - mondta lapunk megke­resésére Csesztregi Tamás, az in­tézet Szerves Kémiai Analitikai Szakértői Osztályának helyettes vezetője. - Tavaly például csak­nem kilencezer esetet vizsgál­tunk, ezért elég megbízható ké­pet kaptunk arról, hogy mi forog a feketepiacon.” A szakértő elmondta, hogy 2010-től kezdődően folyamatosan emelkedett a marihuána mellett az új növényi szereknek az elő­fordulása, és 2013-ban már ha­sonló számban foglaltak le ma­rihuánát, mint herbált. 2014-ben viszont csaknem kétszerese volt a herbál lefoglalása a marihuá­náénak. Nemzetközi szakmai kö­rökben is már aggasztó tendenci­ának tartják, hogy egyes európai országokban, köztük Magyaror­szágon, Lengyelországban és Ro­mániában az új dizájnerdrogok elterjedése ennyire dinamikus. Hogy néz ki? A herbál kívülről úgy néz ki, mint bármilyen gyógynövényes törmelék, tudtuk meg Csesztregi Tamástól. „Azok a növényi anya­gok, amelyek herbál néven fut­nak a feketepiacon, gyakorlati­lag nagy mennyiségben könnyen hozzáférhető gyógynövényi tör­melékek, amelyeket szintetikus hatóanyagokkal kezelnek. Ez ál­talában kívülről nem is látszik rajtuk. Ha a marihuána jól ösz- sze van aprítva, akkor nehéz tő­le megkülönböztetni, kivéve ha megszagoljuk. A marihuánának ugyanis van egy jellegzetes illa­

Next

/
Thumbnails
Contents