Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-07-12 / 25. szám
immmm i mmmom 10 000000 KöjspésDél-Amerika 630088917 Ausztrália és Óceánia 39359270 Összesen 7324 782225 Összesen A népesség számának alakulása (ezer fő) "" . : ' ; ■.. ' ■" : 8000 6000 4000 A HÉT TEMAJA 2015. JÚLIUS 12., VASÁRNAP AZ ENSZ-f a világ népességszámára vonatkozó becslése szerint 2015. július 1-én a Föld népessége meghaladta a 7,3 milliárd főt. Az emberiség népességfejlődése hosszú időszakon keresztül igen alacsony és ingatag volt, háborúk, éhínségek és járványok miatt gyakran következett be jelentős népességcsökkenés. A népességgyarapodás ütemét és mértékét az elmúlt 350 évben tudjuk viszonylag megbízható adatok alapján nyomon követni. Az 1950. évi 2,5 milliárdos lélekszám 37 év alatt nőtt a kétszeresére, 1987-ben már meghaladta az 5 milliárd főt, 2012-re 7 milliárd fölé emelkedett. Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója azt mondta: az ENSZ-elő- rejelzés a halandóság csökkenésével és a születéskor várható átlagos élettartam további emelkedésével számol a század végéig, eszerint a jelenlegi mintegy 69 évvel szemben 82 évre nőne ezen mutató értéke. A legjelentősebb emelkedés Afrikában és Latin-Amerikában történne, ahol egy újszülött 21,5, illetve 14,5 évvel magasabb élettartamot remélhet majd születésekor, mint jelenleg. Az előrejelzés szerint a földrészek közötti különbség jelentősen mérséklődik a legmagasabb értéket képviselő Észak-Amerika (89 év) és a legalacsonyabb értékkel rendelkező Afrika között (77 év). Már Afrikában születnek legtöbben Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója azt mondta: amíg Afrikában átlagosan még 4-5 gyereke születik egy nőnek, Kínában és Indiában már lassul a népességnövekedés, a fejlettebb ázsiai országokban is. Kínában pedig a termékenységi arányszám már jóval a 2,0 alatt van (1,55). Az ENSZ prognózisa szerint emiatt az évezred közepére komolyan lelassul a világ Hazánk fogy és öregszik: az utóbbi pár évben újra százezerrel lettünk kevesebben és egyre többen vannak az idősek Mindeközben Magyarország népessége a nyolcvanas évek eleje óta egyre kisebb. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által frissen kiadott Demográfiai Portré 2015 című kötetből az derül ki, hogy a 2011-es népszámlálás és 2014 között ÍOO ezer fő a veszteség. A létszámcsökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye. Európában csak Romániában és Bulgáriában rosszabb az arány, mint nálpnk. „1992-től egy korszakváltás tanúi voltunk, amelyben a korai gyermekvállalási mintáról egy későire váltott át a társadalom - mondta Spéder Zsolt. - Amíg még a nyolcvanas években is 22 éves volt egy nő, amikor az első és 25, amikor a második gyereke született, 2013-ban 28 éves korában született az első gyerek. Amíg 1990-ben még 125 ezer gyerek született, addig 1998- tól ez a szám 95-97 ezer körülire körülire, 2010-re pedig 90 ezerre csökkent és ott is maradt, ami azt jelenti, hogy csak ebből adódóan közel 500 ezer fővel csökkent a következő középgeneráció lélek- száma. Ez pedig azzal is együtt jár, hogy ebben nemzedékben még kevesebb gyerek születhet majd meg. sebb, 2006 óta már magasabb a legalább 65 évesek száma, mint a 15 év alatti gyermekeké. 2060-ra pedig a arányuk eléri a 29 százalékot, ráadásul amíg ma 400 ezer nyolcvan év fölötti ember él hazánkban, 2060-ra közel egymillió- an lesznek. Ez nem egyedülálló: minél fejlettebb egy gazdaság, annál kisebb a termékenység. „A születéskor várható élettartam folyamatosan emelkedik - mondta Spéder Zsolt. - A férfiaknál 77, a nőknél 81 jelenleg az átlagéletkor az unióban, a skandináv és a mediterrán országokban még magasabb.” Fábos Erika népességének növekedése. Európában a várható élettartam mindenütt növekszik, de a termékenységben nagyok a különbségek. Ennek következménye lehet, hogy noha Németország ma 80 millió körüli lakossággal bír, Franciaország pedig 65 millió körülivel, 2050-ben mindkét ország 73 millió körüli népességgel rendelkezik majd. Ebből látszik, hogy hosszútávon milyen komoly a népesedési következménye annak, hogy míg Franciaországban 2,0, addig Németországban 1,4 a teljes termékenységi arányszám. A demográfusok szerint mindenestre a Föld lakossága 2060- ig növekszik, onnantól egy trendfordulót várnak és csökkenésre számítanak. Ennek oka, hogy a termékenységi arány- szám mindenütt csökken. A jelenlegi 2,6-os átlag nagy különbségeket takar, hiszen Nigerben vagy Maliban élete során egy nő hét gyermeket szül, míg Csehországban vagy Ukrajnában a teljes termékenységi arányszám az egyet sem éri el. Kivándorló ország lettünk Az elvándorlás és a külföldi munkavállalás 2007 körül kezdett növekedni, majd 2011-től felgyorsult. A hagyományos célországok - Németország és Ausztria - mellett Nagy-Britannia is egyre jelentősebbé vált. 2013-ban ugyanakkor az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött. Az európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma évről évre nő, 2014 elején hivatalosan 330 ezer körüli yolt, ami három és félszerese a 2001- es adatnak. E csoport 38 százaléka Németországban, 23 százaléka Nagy-Britanniában, 14 százaléka pedig Ausztriában élt. A külföldön élő magyarok között magasabb a férfiak, valamint a fiatalok és a diplomások aránya. Az elvándorlás növekvő trendje és magas aránya a fiatal korcsoportokban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi. A régiós országok közül csak Csehországból és Szlovéniából mentek el kevesebben külföld re,mint tőlünk. A népesség arányához képest a legtöbben Romániából (a népesség 10,58 százaléka), Bulgáriából (6,25 százalék) és Észtországból (4,64 százalék) élnek az unió más országában. 230 millióan vándorolnak Az elmúlt tizennyolc év alatt világszinten is majdnem megduplázódott a migránsok száma, s ez a gazdasági folyamatokra is jelentős hatással van. A ENSZ adatai szerint több mint 230 millió ember élt a hazáján kívül, ami a teljes népesség 3 százaléka. Európa a második világháborúig kibocsátó régiónak számított. A kivándorlók célpontja főként az USA, Kanada vagy Ausztrália volt. Nyugat-Európa csak az ötvenes évektől lett befogadó régió. Az egykori gyarmatlakók, majd észak-afrikai és török vendég- munkások érkeztek a legnagyobb számban. A jóléti iparosodott országoknak ugyanis olcsó munkaerőre volt szüksége. Európában a legnagyobb migrációs célpontok Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A kibocsátást tekintve abszolút értelemben Olaszország, Románia és Ukrajna vezet. Lakosságarányosan pedig Albániát, Moldáviát és Romániát hagyják el a legtöbben. Legkevesebben Csehországból és Magyarországból mennek el, igaz mindkét országból nőtt a kivándorlók száma az elmúlt években. Gödri Irén, a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa azt mondta: ahogy az elmúlt években látható volt, a migrációhoz kapísolódó legfontosabb kérdés a bevándorlók integrációja Európában. Amíg a Ke- let-Európából érkező munkaerő utánpótlás esetében a társadalmi, kulturális beilleszkedésnek nincsenek különösebb nehézségei, az Európán kívülről érkező migránsok egyes csoportjai esetében ez egyre nagyobb probléma. „A szegregáció gyakran a kulturális törésvonalak mentén jelenik meg, ugyanakkor azt is látjuk, hogy ez mégis inkább gazdasági problémákból, a migránsok munkaerő-piaci integrációjának sikertelenségéből, és az ebből fakadó szegénységből indul - mondta Gödri Irén. - A multikulturális társadalmakban a migránsok integrációja valójában nem történik meg, jelentős létszámú csoportok bevándorlók - akár a második-harmadik generáció tagjai is - munka nélkül, a gazdaság perifériáin tengődnek. Ehhez sok esetben a diszkrimináció is hozzájárul. Mivel pedig a migrációs nyomás nem csökken, hiszen Európa népessége egyre öregszik és fogy, ami egy kifejezett szívóhatást eredményez, egyre fontosabb lenne egy olyan tudatos migrációs politika kialakítása, amely jól igazodik a munkaerőpiaci igényekhez. Ezzel lehetne leginkább növelni a migráció gazdasági előnyeit és csökkenteni a társadalmi feszültséget. Persze ez olyan országokban sem megy egyszerűen, ahol van tapasztalat és forrás is a migránsok beilleszkedésének segítésére, mint például Svédországban vagy Hollandiában. Az elmúlt években az úgynevezett termékenységi csapda is megfigyelhető. A halogatás következtében, kicsúszik az időből és vagy egészségügyi okok miatt, vagy azért mert a szándéka elmúlik, vagy mert nincs partnere nem nem szül gyereket egy nő.” A korösszetétel alakulását a gyermekek arányának csökkenése mellett az idősek arányának folyamatos emelkedése jellemzi. Jelenleg a népesség majdnem egyötöde betöltötte a 65. életévét, minden | hetedik ember pedig 15 év alatti. | Spéder Zsolt azt mondta: a népes- £ ség elöregedése egyre erőteljeA népesedési világnap tegnap volt. Ezen alkalomból ismét megállapíthattuk: miközben a Föld még a túlnépesedés felé halad, Magyarország öregszik. A népesség száma nálunk 2060-ra csaknem kétmillióval csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot. 2100 Afrika Európa 4184577429 638815665 Közép-esDeWmeraa 736228405 Ausztrália és Óceánia 69648478 Összesen 10 853 848 570 2050 Afrika Európa 2 393174 892 i 709067211 6 000 000 Közép es Dél-Amenka 781 566 037 j Ausztrália és Óceánia 56 874 3901 Összesen 9550944891; 2015 Afnka Európa 1166239306 743122816 4 000 000 1990 629986978 Afnka 1950 Afnka 228826 701 549043373 2 000 Europa 5320816667 Közép* és Dél-Amerika 167 869 365 Ausztrália és Óceánia 12 674996 Összesen 2525778669 Száz év alatt duplájára nőtt a Föld lakossága. 2060-ra lelassulhat a növekedés és megállhat a túlnépesedés. Egyre tovább élünk, viszont kevesebb gyerek születik. Gyarapodik és öregszik a világ
