Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

2015-06-01 / 126. szám

fi GAZDASÁG 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ Fordulópontot lát az OPEC az olajpiacon: marad az ár? BECS Ötévente összeállított stra­tégiai jelentésének 2010-es ki­adásában a Kőolaj-exportáló Or­szágok Szervezete (OPEC) még nem is említette az észak-ame­rikai palagáztermelést, ám a ha­marosan publikálandó új elem­zésében - amelyről a Reuters már beszámolt - már forduló­pontot említ. A szervezeten kí­vüli termelők az alacsony árak ellenére sem szükségképpen fogják vissza tevékenységüket, így a globális kereslet várat­lan növekedését is kezelni tudja majd a piac. Az OPEC bécsi központjá­ban úgy számítják, míg 2014- ben napi 30 millió hordót igé­nyelt a piac a szervezet tagor­szágaitól, 2017-re ez a mennyi­ség 28,2 millió barrelre csök­kenhet. így az OPEC vagy még­is kénytelen csökkenteni a kiter­melést, vagy kénytelen elfogad­ni, hogy marad az alacsony ár, amely számos tagországot igen nehéz helyzetbe hozhat. Hamarosan megtartja mi­niszteri ülését az OPEC, amely novemberben a szaúdiak miatt nem mérsékelte a kitermelést, azaz nem változtatta meg a na­pi harmincmilliós hordót kitevő kitermelési kvótát, abban a re­ményben, hogy az amerikai pa­latermelőket az áreséssel kiszo­ríthatja a piacról. Az olaj barre­lenkénti ára a tavaly júniusi 115 dollárról 46-ra esett januárra, azóta ingadozásokkal visszaka­paszkodott 60 dollár közelébe, támogatva a költségeiket amúgy sikeresen mérséklő amerikai palavállalatokat. B. M. Újabb csaták előtt Teherán a nemzetközi atommeg- állapodas után szeretne felújíta­ni exportját, és egyben a kvóta csökkentését is szorgal­mazza. A piaci részesedésért folytatott harcot az OPEC nem nyerte meg, sót a csata inkább csak most kezdődik, irta májusi jelentésében a Nemzetközi Ener­giaügynökség (IEA). Azt jósoljak, napi kétmillió hordóval megha­ladja a kínálat a keresletet, s nemcsak a most tetőzni látszó amerikai kiterme­lés teremt bőséget, hanem a szintén nem OPEC-tag Oroszor­szág, Kína, Brazília, Vietnam és Malajzia is önti az olajat a piacra. Az adósok többségének esélye sincs a hitelcserére Röghöz kötött devizahitelesek Bár elvileg minden devizahite­les kereshetne olcsóbb forint­hitelt, az adósok több mint fe­lét a magas hitelfedezeti arány miatt elutasítják. Azok sem re­ménykedhetnek a hitelkiváltás­ban, akiknek átstrukturált hite­lük van, vagy korábban rendet­lenül törlesztettek. Herman Bernadett bernadett.hermann@vg.hu MIKÖZBEN az átlagos többszörö­sét kereső, hibátlan adósmúlttal és alacsony hitelfedezeti arány­nyal rendelkező egykori deviza­hitelesek válogathatnak a ked­vezőbbnél kedvezőbb hitelki­váltási ajánlatokban, a többség csak álmodozhat arról, hogy ol­csóbbra cserélje valamelyik má­sik banknál a most forintosított lakáshitelét. A jegybank adatai szerint körülbelül 430 ezer de­viza alapú jelzáloghiteit forin­tosították az elmúlt hónapok­ban. Az euróhitelesek és a 2008- ban, vagy ezt követően szerző­dött svájcifrank-hitelesek pedig a törvényben megszabott maxi­mális kezdeti kamattal fizethe­tik a hitelt. A piaci kamatok alacsonyab­bak, és az adósok elvileg sza­badon és költségek nélkül át is vihetik most a hitelüket egyik bankból a másikba. Aki élni kí­ván a lehetőséggel, annak a szer­ződésmódosulást követő 60 na­pon belül fel kell mondania a szerződését a meglévő hitelező­jénél, ezután 90 napja lesz ar­ra, hogy a hitelt egy másik pénz­ügyi intézménynél kiváltsa. Ez a lehetőség elvileg minden adós számára nyitva áll, a jog­szabályok szerint ugyanis a fo­rintosítással érintett deviza jel- záloghitelekre nem vonatkoz­nak a hitelfedezeti arányra és a jövedelemarányos törlesztőrész­letre vonatkozó korlátozások. A forintosított hitelekre vonat­kozó enyhítés ellenére azonban a hitelintézetek nem lazítottak a hitelezési feltételeiken, továbbra is legalább 75 százalékos hitelfe­dezeti arányt várnak el - mond­ja Kézdi Zsolt, a Banki Hitelta­nácsadók és Hitelkihelyezők Egyesületének (BHKE) elnöke. Az elszámolás során a devi­zahitelesek ugyan visszakap­tak a bankoktól 744 milliárd fo­rintot, amelyből 563 milliárd a fennálló tőketartozás csökkenté­50-80 százalék 23,0 VG-GRAFIKA 50 százalék alatt 12,5 Hitelfedezeti arány forintosított iakáshiteieknél (2015. márc., százalék) Jelzálog---------­fe dezet nélkül 1,0 90 százalék fölött 55,5 80-90 százalék FORRÁS: MNB, VG-SZÁMlTÁS sére ment el, az átlagos hitelfe­dezeti arányok viszont még így is magasak. A jegybank adatai szerint március végén a forin­tosított deviza lakáshitelek 63, a szabad felhasználású jelzálog- hiteleknek pedig a 47 százaléká­nál haladta meg a tartozás a fe­dezet értékének a 80 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a devizahi­telesek körülbelül 55 százaléka szinte biztos, hogy a meglévő hi­telezőjénél ragad. Az adósmúltra is nagyon ké­nyesek a bankok, csak olyan ügyfelet szeretnének átcsábíta­ni a konkurenciától, aki ponto­san fizette korábban a lakáshi­telét. Amellett, hogy a KHR-ben (banki feketelista) szereplő­ket kapásból elutasítják, a hi­telkiváltást kérő adósoktól elké­rik az elszámolás során kapott adatokat is, amiből kiolvasha­tó, ha a futamidő során valami­kor késedelembe esett az adós. A forintosítás előtt a deviza lakás­hitelek harmada és a szabad fel­használású jelzáloghitelek fele volt késedelmes. Az ilyen adósok­nak akkor sincs esélyük a bank­váltásra, ha az elszámolás során a lejárt tartozásaik már eltűntek. Sok bank már nem kampányol, inkább elzárkózik Sok bank néni kér a koráb­ban könnyítést kérő. átstruktu­rált hitellel rendelkező vagy ár­folyamgátas ügyfelekből sem. Az árfolyamgat bevezetese ide­jén még minden bank a konst­rukcióba való belépés mellett kampányolt. most viszont van olyan hitelintézet, amelyik a gyűjtőszámla-hiteleseket ke­rekperec elutasítja. A172 ezer gyűjtőszámlahitelböl az elszá­molás után mindössze 25 ezer maradt. Az átstrukturált hitelek száma enné! nagyobb. A forintosított deviza lakás- és szabad felhasználású jelzálog- hitelek nagyjából nyolcada le­het most átstrukturált hitel. En­nek a kétharmada ugyan kése­delmes, de sajnálatosan a pon­tosan fizető ügyfelek is kima­radhatnak a korábban kért fi­zetéskönnyítés miatt a hitelki­váltásból. Csökkentek a kamatok, jól fogy a lakáskölcsön Áprilisban egy átlagos új lakáshi­tel kamata már alig haladta meg az 5,5 százalékot az MNB adatai szerint. A lakáskölcsönök hitelkölt­ség-mutatója is tovább mérsék­lődött 6,24 százalékra. Ilyen ala­csony a rendszerváltás óta még nem volt. Csak a svájci frank hite­lek THM-e volt annak idejen ehhez fogható. Az olcso lakáshitel ke­lendő. Áprilisban 24.1 milliárd fo­rint értékű szerződést kötöttek a bankok, a kihelyezett hitelösszeg meghaladta a 25 milliard forintot. A fogyasztási hitelek kamata minimális mértékben csökkent áprilisban, a folyószámlahitele­ké pedig még nőtt is. A folyószám­la- és a kártyahitelek kamatára nem hat a jegybanki kamatcsök­kentés. előbbi 23, utóbbi 30 száza­lék fölött van. A folyószámlahitelek kamata a válság előtt, magasabb alapkamat mellett enne! alacso­nyabb volt. A betétkamatok tör­ténelmi mélyponton állnak (1.39 százalék). A lakossági betétek áprilisban több mint 80 milliárddal gyarapod­tak. és másfél év után ismét elér­ték a 6900 milliard forintot. Ebben szerepet játszhatott az is. hogy a május 1-jei hosszú hétvége miatt a szokásosnál több munkáltató utal­ta át a béreket még április végén. Ennek köszönhető valószínűleg az is, hogy a folyószámlahitelek 20 milliárd forinttal csökkentek már­ciushoz képest. A teljes háztartási hitelállomá­ny április végén már alig érte el a 6150 milliárd forintot. A ház­tartások továbbra is nettó törlesztők, a negyedik hónap­ban 62 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt annál, mint amit felvettek. Áprilisban több mint 50 milliard forinttal csök­kent a meglévő devizahitel-ál­lomány. és a hónap végén már csak 250 milliárd forintot tett ki. Januártól újfajta személyi - Az e-kártya csak jövő júliustól lenne használható a kormányablakokban Többen hiányolják az adatvédelmi garanciákat MAGYARORSZÁG Az MSZP jelen formájában nem támogatja az e-kártyáról szóló törvényjavas­latot - közölte a héten Baja Fe­renc, az internet- és infokom­munikációs tagozat elnöke. A párt minden olyan kezdeménye­zéssel egyetért, amely egyszerű­síti és gyorsítja a közigazgatási ügyintézést az állampolgárok­nak, de csak ha figyelembe ve­szik az emberek alapvető jogait, és megfelelő garanciákkal lehe­tetlenné teszik a visszaéléseket. Továbbá nincs meggyőződve a kártya szakmai és költségvetési megalapozottságáról sem. A kormány május 19-én nyúj­totta be az Országgyűlésnek a személyi Igazolványt, a lakcím­kártyát, az adókártyát, a tb-kár- tyát és - például a schengeni övezeten belüli utazásnál - az útlevelet egy okmányba összevo­nó, közlekedési kedvezmények­re is feljogosító, diákigazolvány­ként is használható e-kártya tör­vényjavaslatát. A Nemzeti Adatvédelmi és In­formációszabadság Hatóság el­nökének a véleményét csak az újságokból ismerhetjük: azt hangsúlyozta, hogy a leolvasók szintjén Is biztosítani kell az adatvédelmet. A kérdés az, hogy a kerüle­ti és a kisvárosi rendelőkben is biztosítja-e a leolvasót a kor­mány úgy, hogy az adathozzá­férés biztonságos legyen. Mi­lyen technikai feltételekkel te­remtik meg az adatbiztonságot és a célhoz kötöttséget? - fejezte ki aggodalmát Bárándy Gergely (MSZP). Az Egyesült Királyság például épp a lehetséges vissza­élések miatt állt el az e-kártya bevezetésétől. Németországban a leolvasókon keresztül sikeres támadás történt. Úgy tudja, Hol­landiában 150 000 állampolgár adatát lopták el. A KDNP parlamenti vezér­szónoka szerint nincs ok ag­godalomra. Vejkey Imre közöl­te: nincs szó biometrikus arc­képazonosításról, a rendszerből csak azok az adatok olvashatók ki, amelyekre a törvények ma is felhatalmaznak. Minden adat egy kártyára kerülne A Jobbik az időzítést nem tart­ja optimálisnak. „A javaslat há­rom napos véleményezési határ­ideje cinikus és értelmetlen. Mi­ért a költségvetési vita napjára hozták be? Vagy az időzítés tuda­tos és nem akarják, hogy a szűk szakmán kívül bárki más tudo­mást szerezzen róla? - értetlen­kedett Staudt Gábor, a párt ve­zérszónoka. 3,4 milliárd forintot költhet el az idén a kormány az e-kártya projektre - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormány- határozatból. Az új okmányt már januárban bevezethetik, ám a kormányablakokban júliustól lesz majd használható. A 3,4 mil­liárd forinttal ugyanakkor még nincs vége a költségeknek: az okmány folyamatos kiadása ér­dekében a nemzetgazdasági mi­niszternek 2016-tól kezdődően biztosítania kell, hogy a Belügy­minisztérium kerete 2,1 milli­árd forinttal, a Miniszterelnök­ség előirányzata pedig 310 millió forinttal növekedjen a költségve­tésen belül. Gondoskodni kell arról is, hogy 2016. július elsejéig az eSZIG a kormányablakokban elektroni­kus azonosításra használható legyen. Egy optikailag olvasha­tó adattároló kód tartalmazza a birtokos ujjnyomatát, illetve - ha már betöltötte a 12. életévét - az elektronikus aláíráshoz szüksé­ges adatait is. MW

Next

/
Thumbnails
Contents