Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD - KÜLFÖLD "J A távhőt egységes állami rendszerről kapjuk majd Nem lesz könnyű menet Nehéz lesz átkapcsolni egy egységes állami rendszerre a szétaprózott szolgáltatókat Jó hozamok, nyereséges magánnyugdíjpénztárak MAGYARORSZÁG Kiváló első negyedéven vannak túl az önkéntes és magánnyugdíjpénzárak. Az önkéntes kasszák taglétszáma 3 ezer fővel csökkent az év első három hónapjában, március végén 1,167 millió tagjuk volt. A pénztártagok vagyona a negyedév végén 1120,6 milliárd forint volt, vagyis egy átlagos számla egyenlege elérte a 960 ezer forintot. A tagdíjbevétel enyhén csökkent 2014 első negyedévéhez képest, 20,3 milliárd forintot tett ki. A tagok saját befizetései több mint 10 százalékkal nőttek, a munkáltatói hozzájárulások volumene viszont csökkent, amiben szerepet játszhatott a cafeteria-sza- bályok szigorodása is. Az első negyedévben az önkéntes kasszák befektetési tevékenységen elért eredménye megközelítette a 40 milliárd forintot. A hozamok terén hasonlóan erős negyedévre utoljára 2009-ben és 2010 elején voltak képesek az intézmények. A pénztárak ezt úgy érték el, hogy az első negyedévben igyekeztek kockáztatni: növelték a befektetési alapokban és részvényekben lévő, és csökkentették a készpénzállományukat. A működési célú bevételek elég jelentősen, 36 százalékkal nőttek a pénztáraknál tavalyhoz képest, de a kiadások még mindig meghaladták a bevételeket, így a szektor működési szinten enyhén veszteséges maradt. Mivel azonban az intézmények a pozitív hozam terhére vonhatnak el működési díjat a nem fizető tagságtól, a kiváló befektetési eredmény miatt a 117 millió forintos veszteséget kompenzálhatta a szektor. A magánnyugdíjpénztáraknak 60830 tagjuk maradt március végére, akik a kötelező tag- díjfizetési előírásoknak is köszönhetően 261 millió forintot fizettek be a pénztárakba, ez a 4,5-szerese a tavalyinak. Az adományt is szorgalmasabban fizetik, 18,4 százalékkal nőtt a pénztárak működési bevétele, és működési szinten nyereséges lett a szektor. A befektetések hozama csaknem 11 milliárd forinttal gyarapította a vagyont. A portfoliók állománya 219 milliárd forint volt március végén, vagyis egy átlagos pénztártag 3,6 millió forinttal rendelkezett. H. B. A majdani állami távhőszolgáltatás tarifái szempontjából döntő súlyú lesz, hogy a nekik eladó hőtermelők milyen áron jutnak majd a gázhoz, érdemes lesz-e alternatív forrásokat használniuk, hogy a termelők és a szolgáltatók mely költségeiket ismerhetik el a tarifáikban, és lesznek-e az államnak hőtermelői ambíciói is. Az új szabályozásnak illeszkednie kell az uniós elvárásokhoz. B. Horváth Lilla lilla.horvath@vg.hu AZ ÁLLAMI ELLENŐRZÉS alá vonandó közműszolgáltatások közül a távfűtés újraszervezése a legkeményebb dió, és nem csak azért mert körülményesnek ígérkezik a szétaprózott terület helyi adottságok által erősen befolyásolt tarifáinak teljes vagy részleges egységesítése. Nagyobb gond, hogy az állam egyelőre a megváltoztatandó rendszert sem látja át kellő mélységben, és még arról sem döntött, milyen irányt szab a távhőszakma egészének. Márpedig a megcélzott változtatások a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2013. végi adatai szerint 95 település közel 650 ezer háztartását érintik. A szükséges helyzetkép megszerzése érdekében átvilágítják a szektort - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt múlt heti tájékoztatóján -, de ez az előkészületeknek csak egy része. Meg kell fogalmazni a már egy ideje emlegetett távhő-cselekvési tervet, és frissíteni az ország energia- stratégiájának legalább azt a részét, amelyből a távhőtermelők megtudják, hogy a szabályozás milyen alternatív energiahordozók használatára és mennyire ösztönzi őket. Igaz, a fő irány vélhetőleg az marad, ami most: a hőtermelésben meghatározó lesz az állam által erősen szabályozott piacról származó gáz és a helyben hozzáférhető (mező- gazdasági és élelmiszeripari) megújuló energiaforrások szerepe, és célszerű keresni a decentralizált hőtermelő megoldásokat. A MEKH adatai szerint 2012-ben a távhőtermelés 81 százaléka földgáz, 10 százaléka szén, 7 százaléka biomasz- sza, 1 százaléka szilárd hulladél alapú volt, és további 5 forrásra is jutott néhány tized százalék. Lázár János beszélt a távhő- szolgáltatók állami érdekkörbe vételéről is. Egyelőre nem tudni, hogy az állam az érintett cégeknek kizárólagos tulajdonosa akar-e lenni, vagy, hogy az állami „érdekkörbe” beleértendők-e az önkormányzatok is. 2013. elején 60 hazai hőszolgáltató volt legalább 98 százalékos önkormányzati, 22 pedig vegyes tulajdonban, a többiben nem volt ön- kormányzati hányad. Sok múlik azon is, hogy mit tervez az állam a távhő termelőivel, ma ugyanis nagy az átfedés a szolgáltatók és a termelők között. Sok településen ugyanaz a többségi önkormányzati tulajdonú társaság állítja elő és értékesíti a távhőt, és nyújtja emellett a többi közműszolgáltatást is. 45 olyan szolgáltató volt, amely kizárólag saját előállítású hőt adott el, és csak 17-nek nem volt saját távhőtermelése. Tovább bonyolítja a terület működését, hogy sok hőtermelő egyúttal áramot is előállít: a 2012-ben szolgáltatott hőenergia közel 60 településen részben kapcsolt hő- és vil- lamosenergia-termelést megvalósító fűtőerőműből származott. Az átvilágítás után derül ki az is, hogy hol és mekkora beruházásokra lesz szükség a szektorban. Az állami távhőszolgáltatás kényes eleme lesz egy olyan tarifarendszer megfogalmazása, amely nem ütközik az uniós szabályozással. így például a forrásokhoz való azonos hozzáférést kell kínálni a lehetséges vevőknek, és a szolgáltatáshoz szükséges összes költségnek meg kell jelennie a szolgáltatás díjában is. Német sztrádadíj: Brüsszel eljárást indít NÉMETORSZÁG Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Berlin ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - írta a Die Welt című német lap a hétvégi számában. A lap a brüsszeli bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézve azt írta, hogy a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett szabályozás ellentétes az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönbözteti a külföldi autósokat. Az Európai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindíthatja az eljárást. A közlekedési tárca nem kapott még tájékoztatást a bizottságtól, a törvényhozás alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bundesrat pedig az uniós előírásoknak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autópályák használatáért minden autósnak fizetnie kell, de a Németországban üzemben tartott kocsik tulajdonosai a díjnak megfelelő összegű kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően átlagosan 74 euró (23 ezer forint). A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak e-matricát 5 és 30 euró közötti összegért. Az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevétele lesz az úthasználati díjból. A külföldieket terhelő sztrádadíj bevezetése az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak a nyomására került a kormány programjába. A bajor konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon, ami szerintük elfogadhatatlan. MTI „Bosszantanak!” A CSU főtitkára. Andreas Scheuer szerint alaptalan spekuláció eljárásról beszélni. A pórt Bayernkurier című lapnak adott tegnapi nyilatkozatában hozzátette, „árt Európának az El) állandó beavatkozása a nemzeti jogalkotási kompetenciába". és „a polgárokat bosszantja” az olyan EU, amely „mindenbe beleüti az orrát”. Ki látja el a versenypiaci vevőket? A távhöszolgáltatők által eladott hőenergia mintegy 80 százalékát veszi ma meg a lakosság fűtésre és használati- melegvíz-fogyasztásra. A szolgáltatók a többi hőt a külön kezelt intézményeknek és az egyéb fogyasztóknak adják el. Nem tudni, vannak-e az államnak tervei a két utóbbi vevőkör ellátásában is. Ha vannak, azzal az állam megjelenik az érintett versenypiacon is. Ha nincsenek, az a tdvhőszolgáltatók darabolását vetíti előre. Ma egy településen álltaidban egy távkŐszotgáltató működik, néhol több. Arra is van példa, hogy egy szolgáltató több települést is ellát. Ezer lámpás éjszakája - Sok csemete megszökik a családi viszály elől, másokat elrabolnak Minden világító lufi egy eltűnt gyereket idéz meg BUDAPEST Az eltűnt gyerekek világnapjához kapcsolódóan vasárnap rendezték meg ötödik alkalommal az Ezer lámpás éjszakája kampánysorozatot, amely- lyel a gyermekek eltűnésének jelenségére szeretnék felhívni a társadalom figyelmét. Az idén a társadalmi kezdeményezéshez a fővárosi mellett nyolc megyei rendőr-főkapitányság csatlakozott - Bács-Kiskun, BAZ, Fejér, Győr-Moson-Sop- ron, Komárom-Esztergom, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala -, amelyek a budapesti eseményhez hasonló színes programokat szerveznek. Budapesten az Ötvenhatosok terén civil szervezetek képviselői, a BRFK bűn- és fmleset-meg- előzési osztályának munkatársai fogadták az érdeklődőket, de a kampány minden helyszínen koncerttel és a rendezvény védjegyévé vált világító lufik magasba bocsátásával zárult. A rendőrség felhívása szerint Magyarországon az eltűnések oka elsősorban a kiskorúak környezeti körülményei, hatásai. Az érintettek általában közösségi szállásokon, lakásotthonban, gyermekotthonban elhelyezett, kísérő nélküli (külföldi) kiskorúak, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók, kü- lönváltan élő szülők láthatásról vissza nem vitt, vagy oda el nem engedett gyermekei. Olyan eset Kampány is kell, de nem csak egyszer egy évben kéne rájuk gondolni is akad, amikor olyan kiskorú tartózkodási helye marad ismeretlen a hatóság előtt, aki felnőtté válása előtt dönt úgy, hogy elhagyja a szülői házat és megszakítja a kapcsolatot a hozzátartozóival, s később szándékosan nem ad életjelet magáról. Az eltűnt gyerekek világnapja május 25-e, az 1979. május 25- én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etán Patzra és társaira emlékezve. Akkor engedték el iskolába a szülei, de az iskolabusz megállójához soha nem érkezett meg. Etant 2001-ben holtnak nyilvánította a bíróság. A fiú megölését 2012-ben beismerte egy férfi, ám a gyerek holtteste nem került elő. MTI 852 kiskorú és fiatal Tavaly 16 885 körözést adtak ki 18 év alattiakra eltűnés miatt, ök az összes eltűnt ember mintegy 84 százaléka. A tavaly elrendelt és jelenleg hatályos körözések száma fiatal- és kiskorúakra vonatkoztatva 852. A rendőrség minden kiskorú eltűnését kiemelt feladataként kezeli, de elengedhetetlen az érintett gyermekvédelmi szervezetek, a civil kezdeményezések és a családok együttműködése ahhoz, hogy eredményesebb legyen a felderítés - közölte tegnap az ORFK.
