Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-12 / 110. szám

4 KÖRKÉP 2015. MÁJUS 12., KEDD Ékes László lett az értényi értéktár bizottság elnöke. Nem kis feladatot vállaltak, lassan lecserélődik a község lakossága, elfogynak a közlők... Őrzik a hagyományokat értéktár Szabadidejükben saját eszközökkel végzik a munkájukat HÍRSÁV Megütötte és megrágta ismerősét mucsi Úgy megütötte, majd megrúgta a 29 éves gyanú­sított az 51 éves sértettet, hogy az eszméletét veszítet­te. A mentők kórházba szál­lították, és hivatalból beje­lentést tettek a rendőrség­re a történtekről. Az eset május 10-én, vasárnap dél­után történt a kocsmában. A Bonyhádi Rendőrkapitány­ság munkatársai előállítot­ták a gyanúsítottat, aki a bűncselekmény elkövetését beismerte, közölte a rendőr­ség. ■ 1.1. Már házhoz is mennek a hulladékért tamási Elindult a „Házhoz menő” szelektív hulladék- gyűjtés Tamásiban is. A BI­OKOM Nonprofit Kft. mun­katársai előre meghirde­tett időpontokban szállít­ják el a szelektíven gyűjtött hulladékot. A háztartások­ban keletkező tiszta papír-, illetve csomagolási mű­anyagot bármilyen átlátszó zsákba helyezhetik a Tamá­siban élők. A műanyag pa­lackokat, flakonokat több­rétegű italos kartondobozo­kat kiöblítve, laposra tapos­va kell a gyűjtőzsákba bele­rakni. ■ B. K. Megyeszerte lehet vért adni tolna megye A hagyomá­nyoknak megfelelően két­napos véradás lesz Pakson. Ma és holnap 9-16 óráig a Kulturális Központban lesz lehetőség a segítségnyúj­tásra. Csütörtökön Győré­ben, a Művelődési Házban várják az önkénteseket 13 és ló óra között, pénteken pedig Szekszárdon lesz ki- szállásos véradás a Wun­derland Óvodában 11-15 óráig. ■ H. E. Ellenszolgáltatás nélkül, sa­ját pénzből gyűjtik a helyi értékeket az értényiek. Nincs könnyű dolguk. Venter Marianna Nincs iskola, tanító, kultúrház igazgató, agilis könyvtáros, hely- történeti szakkör, hagyományőr­ző csoport, népdalkor, kevés az értelmiségi, és pénznek, akarat­nak is szűkében vannak. Külö­nös jelentősége van ezért Értény- ben az értékek felkutatásának és továbbadásának, ugyanis las­san lecserélődik a község lakos­sága, elfogynak a közlők, több­ségben lesznek a romák és a gyö- kértelenek. ló példát azonban lát­tak eddig is. Az elszármazottak a maguk szervezte rendezvénye­iken minden évben új értékek­kel gazdagítják szülőfalujukat, Ékes László író, újságíró pedig több kötetében, számtalan írásá­ban megörökítette a valaha volt vüág emberét, kultúráját. Tavaly novemberben Orsós Lászlóval, a roma kisebbségi önkormányzat elnökével összefogva, író-olvasó találkozó keretében megmutat­ta a novellákba mentett egykori falut. Ez volt az indulás. Decem­berben aztán a Gómánné Sza­bó Zsuzsanna polgármester ve­zette önkormányzat megalakí­totta a helyi értéktár bizottságot, A magyar nemzeti értékek, és ezen belül a hungarikumok ösz- szegyűjtése, védelme és támoga­tása érdekében született mega 2012-es XXX. törvény. A jogsza­bály előírása szerint megalakult a megyei értéktár bizottság, majd a helyi bizottságok. Ezek feladata számba venni és doku­amelynek tagja Simon Ferenc- né nyugdíjas tanító, Szalai Lász­ló vállalkozó, elnöke pedig Ékes László lett. Első, január végi ülé­sükön a települési értéktárba 26 tétel került. így többek között a barokk Szent Márton római ka­tolikus templom, a Szenthárom­ság-szobor, a Kálvária, a világhá­borús emlékművek, az emlék-, illetve kopjafák, a Szent Márton emlékhely, a kiskápolnák, a ke­resztek, Drávecz lózsefné Pál Ró­mentálni nemzeti értékeinket annak érdekében, hogy egy kö­zös nemzeti nyilvántartás, adat­bázis készüljön. A bizottságok létrehozásával nem csak az ér­tékek és hungarikumok össze­gyűjtése volt a cél, hanem egy­ben azok védelme, a fennmara­dásukról való gondoskodás. zsa hímestojás készítő népi ipar­művész, Ékes László a faluról szó­ló novelláskötetei, az általa össze­gyűjtött népdalok, a pillés főkö- tős népviselet, a hétköznapi vi­selet, a régi népi ételek, a forrá­sok, a lakodalmi köszöntők, a ko- kasvivés, a kottyulás, a korbán- csullás, a nyársdugás hagyomá­nya, a tulipáni pincesor, a földraj­zi nevek.- Tudva azt, hogy az érték­mentés hosszadalmas munka, amit mindnyájan ellenszolgálta­tás nélkül, saját eszközökkel és pénzből végzünk, döntöttünk arról is, hogy időnk függvényé­ben, kedvünk szerint dolgozunk mindaddig, amíg értelmét látjuk. A lakosságcsere miatt is kívána­tos lenne, hogy az összegyűjtött kincsek éljenek, ám a pénzügyi kilátások nem sok jót ígérnek, így azt is meg kell terveznünk, hogy ne feleslegesen dolgozzunk - nyilatkozta a bizottság elnöke. Országos döntőbe jutottak a gyulaji iskolások gyulaj A cigány népismere­ti verseny országos döntőjébe jutottak a gyulaji általános is­kola diákjai. Lacza Zoltánná igazgató elmondta, a budapes­ti Kugler Art Galériában ren­dezett megmérettetés komoly felkészülést igényelt, a gyere­keknek tizenhét témakört kel­lett előzetesen feldolgozniuk. Ezek között volt a cigány me­se- és mondavilág, a cigány viseletek, szokások és azok je­lentésének ismerete. Tudniuk kellett a roma közösségek fel­építését és hagyományait, be kellett mutatniuk a különböző roma csoportokat, az általuk beszélt nyelveket. Számot kel­lett adniuk a cigányság ván- dorlástörténetéről, a cigány nyelv eredetéről, a hagyomá­nyos és az új cigány mestersé­gekről. A gyerekeknek ismer­niük kellett a híres cigány származású művészek életút­ját és munkásságát. A döntőt írásbeli forduló előzte meg, illetve egyéni pro­dukcióval is kellett készül­ni az utolsó megmérettetésre. Az összesített eredmény ezek alapján alakult ki. A 7-8. osz­tályosok korcsoportjában az első és a második helyen két gyulaji diák, Orsós Benjamin és Orsós Anasztázia osztozott, de ebben a kategóriában bizo­nyított Vér Klaudia (4.), Orsós Beáta (5.), Orsós Péter (7.), Or­bán Anna (10.), Loósz Adrián (11.) és Orsós Krisztofer (12.) is. Az 5-6. osztályosok között Orsós Zsolt (4.), Fehér Mihály Dénes (5.), Orbán Tamás (9.), Orsós Dániel (10.) és Orsós Cintia képviselték a gyulaji iskolát. Rajtuk kívül még dön­tőbe jutott Orsós Erzsébet és Orsós Károly János, ők azon­ban betegség miatt nem tud­ták próbára tenni magukat. A gyerekeket Hajda Zoltánné, Kancz Márta és Lacza Zoltán­né készítette fel. ■ H. E. Felkutatnak, dokumentálnak, továbbörökítenek Segíti a fiatalokat az év rendőre kiss istván A körzeti megbízott kapta a mikrotérség alapította kitüntetést PROMÓCIÓ jó minőségű víz kerül a szedresiek poharába madocsa Kiss István rend­őr zászlós, dunaföldvári kör­zeti megbízott kapta azt a ki­tüntetést, amelyet Dunaföld- vár, Bölcske és Madocsa alapí­tott még mikrotérségi társulás­ként. Az Év rendőre elismerést 14. alkalommal adták át. Az ün­nepséget ezúttal Madocsán tar­tották, ahol Gelencsérné Tolnai Klára polgármester köszöntöt­te az ünnepeltet, a település- és rendőri vezetőket. Dr. Kuti Ist­ván rendőrkapitány azt mond­ta, példaértékű a három telepü­lés összefogása, együttgondol­kodása, és az, ahogyan elisme­rik a rendőri munkát. A duna­földvári őrsön, ahogy az egész kapitányságon, nincs létszám­probléma, és a technikai felsze­reltség is megfelelő. Kulcsár Szabolcs őrsparancs­noktól azt is megtudtuk, hogy az állomány titkos szavazással tesz javaslatot minden évben a kitüntetett személyére. Kiss István zászlós „régi motoros­nak” számít, fiatalabb kollégá­it szívesen segíti, tanítja, ami­ért tisztelet övezi. A díjazott tizennyolc éve öltöt­te magára az egyenruhát, ami Kiss István tizennyolc éve öltötte magára az egyenruhát, ami gyerekkori álma volt gyerekkori álma volt. Elmond­ta, hogy az egyenruha mellett a fegyveres szolgálat lehetősége és a szabályozott munkarend is vonzotta. A csopaki rendőr kö­zépiskolába az autószerelő szak­ma és az érettségi megszerzése után jelentkezett. Tíz hónap du­naújvárosi szolgálat után kérte magát haza, ahol jó közösségben, szívesen dolgozik. Mint mondta, a hazai pályának az ismeretsé­gek miatt van hátránya, de szá­mos előnye is, hiszen nagyobb a helyismerete bel- és külterü­leten, könnyebben megtalálja a közös hangot a problémás hely­zetekben. És persze van „szere­tem és nem szeretem” része is a hivatásának. Az adminisztráció az utóbbihoz tartozik, a közterü­leti munka az előbbihez. A rend­őr zászlós azt mondta, a körzeti megbízotti munka áll hozzá leg­közelebb, hiszen nagyon szerte­ágazó, összetett feladat. ■ VidaT. szedres a „Szedres Ivó- vízminőség-javítása” KE- OP-1.3.0/09-11-2013-0053 be­ruházás kivitelezési szaka­sza május 8-án délelőtt ün­nepélyes zárórendezvén­nyel ért véget. A fejlesztés­re 148.953.600 forint támo­gatást kapott az önkormány­zat az Új Széchenyi Terv, Kör­nyezet és Energia Operatív Programban, a beruházás teljes értéke 165.504.000 fo­rint volt. Szedresben új, a víztisztítá­si technológiát magába foglaló vízmű épület készült, és több vezetékszakaszt kicserélt a kivitelező. Az átadó résztve­vőinek, így dr. Horváth Kál­mán Tolna megyei kormány- megbízottnak és Amrein- né dr. Gál Klaudiának, a Tol­na Megyei Kormányhiva­tal főigazgatójának Schmidt Zoltán, a tolnai Hegedűs és Schmidt Kft. ügyvezetője be­szélt a technológiáról. A legszigorúbb minősé­gi valamint egészségvédelmi előírásoknak megfelelő ivóvi­zet teljesen vegyszermente­sen tisztítják, vastalanítják, ammóniamentesítik és csírát- lanítják. Ariim Andrásné, az ÉRÖV Zrt. vezérigazgatója megerő­sítette, ott, ahol már ugyan­így biológiai víztisztás fo­lyik, nagyon jók az üzemelte­tési tapasztalatok. Kovács Já­nos, Szedres polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a vízellá­tás biztonságos legyen, tiszta és jó minőségű víz kerüljön az emberek poharába, mert azon túl, hogy az emberi élet alapja, a víz egészségünk meghatáro­zója is. A község vezetője kö­szönetét mondott mindenki­nek, aki a beruházás megvaló­sításában részt vett, valamint Magyarország kormányának és az Európai Uniónak, ami­ért biztosította az anyagi fel­tételeket. ■ B. K. i

Next

/
Thumbnails
Contents