Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-12 / 110. szám

2015. MÁJUS 12., KEDD GAZDASÁG 5 Sok a csalódott hiteles elszámolás MNB: árfolyamgátasnak nem nőhet a törlesztőrészlete Az elszámolólevél kézhezvétele után 91 napig van lehetőségük az ügyfeleknek a szerződés felmondására és a díjmentes végtörlesztésre BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. május 8.) Dátum If Ma lmi búza 2015. augusztus 48000 Malmi búza index 2015. augusztus 48000 Takarmánybúza 2015. augusztus 45000 Takarmánykukorica 2015. július 40800 Takarmánykukorica 2015. szeptember 43000 Takarmánykukorica 2015. november 40800 Takarmánykukorica index 2015. július 40800 Takarmánykukorica index 2015.szeptember 43000 Takarmánykukorica index 2015. november 40800 Takarmányárpa 2015. augusztus 42 400 Olajnapraforgó 2015. október 99000 Olajnapraforgó index 2015. november 99000 Repce 2015. augusztus 100700 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015 . május 11.) □ €/Ft 304,83 2,28 Ft 71 $/Ft 273,31 3,98 Ft 7P CHF/Ft 292,93 2,01 Ft €/$ 1,1149-0,0087 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. május 11.) Vételi Eladási Budapest Bank 293,53 311,69 CIB Bank 290,59 314,81 Citibank 291,71 316,86 Erste Bank 294,35 311,31 FHB Bank 294,02 311,58 K&H Bank 295,18 312,18 MKB Bank 292,93 311,67 OTP Bank 295,54 312,56 Raiffeisen Bank 301,57 307,67 IMF: nagyobb lehet a magyar növekedés Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 száza­lék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár Ma­gyarországon az Nemzetközi Valutaalap (IMF) - áll a szerve­zet tegnap közzétett Közép- Ke­let- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmányában. A magyarországi export idén 6,2 százalékkal nőhet, a lakossá­gi fogyasztás 2,6 százalékkal bővülhet, az átlagos infláció 0 százalékos lehet, a GDP-arányos államadósság mértéke idén 75,5 százalékon állhat. 2016-ra az IMF 2,3 százalékos gazdasá­gi növekedést, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növe­kedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 2,5 százalékos költség- vetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár. ■ MTI A jegybank szerint egyes bankok túlbuzgóak lehettek, és félreértésre adhattak okot, amikor feltüntették az elszá­molásban, hogy mennyivel nőne a törlesztés, ha nem len­ne az januártól fixálva. Sok a csalódott hiteles, mert nem könnyebbedéit a helyzete. Éber Sándor „Egyetlen árfolyamgátasnak sem lehet magasabb a törlesz­tő részlete, mint a 2015 januá­ri volt, e tekintetben a törvény egyértelműen fogalmaz” - hangoztatta tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügye­leti szóvivője a köztelevízióban. Binder István elmondta, hogy a devizaadósság forintosítása után az adósoknak átlagosan 15-25 százalékkal lett alacso­nyabb a havi terhe. Szerinte az árfolyamgátasok eleve jól jártak annak idején és most is külön szabály vonatkozik rá­juk. Az állam egy nagy össze­gű kamatot elengedett, illetve a bankszektor magára vállalta, az elszámolás és forintosítás során a gyűjtőszámla szinte minden árfolyamgátas eseté­ben eltűnt. Ezután viszont az eddigi 180 forint helyett 256 forintos svájci frank árfolya­mon kellene törleszteni. „Ezért a jogalkotó egy külön szabály- lyal rendelkezett arról, hogy az elszámolás előtti utolsó hónap, azaz a 2015 januárihoz képest nem emelkedhet a törlesztés” - hangsúlyozta Binder. A hitelkárosultaktól a Ma­gyar Szociális Fórumhoz is több panasz érkezett az elszá­molások miatt. A devizahitele­sek egy része úgy érzi, hogy a Kúria döntése és az elszámo­lási törvény nem csökkentette, hanem növelte eddigi terheiket, kiábrándultak a banki érdeke­ket kiszolgáló politikából és jogrendből. Az egyik érintett 2008-ban 17 milliós hitelt vett fel, ennyit már vissza is fizet­tek a banknak, de még további 18,2 millióval tartozik, törlesz­tő részlete is annyi mint egy éve, havi 188 ezer forint. „A korábbi devizahitelesek az elszámoló levél kézhezvételétől számított 91. napig díjmentesen szüntethetik meg végtörlesztés­sel hitelszerződésüket, ezután a bankok a fennálló tartozás után százalékos díjat számíthatnak fel” - közölte a K&H Bank. Fel­hívták a figyelmet, hogy az el­számoló levél kézhezvételétől számított 31. nap után kezde­Binder közölte: a jegybank számára az derült ki, hogy a hi­telintézetek nagyon meg akar­tak felelni az elszámolási érte­sítőre vonatkozó szabályoknak. Beírtak egy olyan sort, amely azt is megmutatta, hogy piaci alapon mennyivel növekedne a törlesztő részlet, ha nem lenne a fix törlesztést biztosító jogsza­bály, s csak szövegesen írták oda, hogy ez nem vonatkozik a fogyasztókra. A hitelintézetek­nél az elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül lehet je­lentkezni, ez a további jogi eljá­rások feltétele. Lehet részletes elszámolást kérni, ezt öt mun­kanap alatt ki kell adni. „A kormányzat felkorbácsolta a várakozásokat, egy felelőtlen kommunikációs kampánnyal, amelyben a törlesztő részletek 20-30 százalékos mérséklődé­ményezhető a felmondás, mert ezután válik hatályossá a forin- tosított hitelszerződés. Jogilag innentől valósul meg az elszá­molás, azaz ha e határidő előtt történik a felmondás, az az el­számolás előtti hitelszerződésre vonatkozik. A felmondási nyilat­kozatot így a 31. naptól számí­tott 60 napon belül kell benyúj­tani a kiválasztott új bankhoz. sét ígérték, de ennek a fele sem igaz” - hangoztatta tegnap a parlamentben Burány Sándor. Az MSZP-s honatya szerint so­kan nem értik, hogy a hitelesek még az elszámolás után is sok pénzzel tartoznak bankjuknak. A jobbikos Z. Kárpát Dániel sze­rint a korábbi ígéretekkel ellen­tétben a törlesztő részletek ma­ximum 10 százalékkal csökken­nek, emellett átlagosan 70 szá­zaléknyi árfolyamkülönbözetet „engedtek az emberek nyakába zúdulni”. Az adósságrabszolga­ságot említő LMP-s Schmuck Erzsébet azt mondta: a devizahi­telek forintosítása elviselhetet­len terhet jelent a családoknak, 2,5-3-szorosát fizetik vissza a felvett összegnek a többnyire alacsony jövedelműek. Tállai András a válaszaiban cáfolta, hogy a jelenlegi kabi­net lenne felelős a devizahite­lesek helyzetéért, ő az MSZP kormányokat okolta, amikor közel 2 millióan adósodtak el devizában. A gazdasági tárca államtitkára szerint a Kúria egyértelműen kimondta, az ár­folyamkockázatot senki nem tudja átvállalni az ügyfelektől. Az MNB 18 millió forint bír­sággal sújtotta az elszámolási határidőre vonatkozó szabályt megsértő Banif Plus Bankot, mert nem postázták ki időben az értesítőket 35 ezer ügyfélnek. Mikor kezdeményezhető a felmondás? 700 milliárdos megszorítás helyett módosítják Matolcsy képletét stabilitás A kormány kez­deményezni fogja a stabili­tási törvény módosítását az adósságképletre vonatkozóan annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést erő­teljesebben támogató költség- vetési politika valósuljon meg az államadósság csökkentése mellett - közölte tegnap a Nemzetgazdasági Miniszté­rium (NGM). A Költségvetési Tanács (KT) nemrég jelezte, hogy 700 milliárd forintos megszorítást kellene végre­hajtania a kormánynak, ha be szeretnék tartani a Matolcsy György nevéhez fűződő, jövőre hatályba lépő adósságképletet, amelyet teljesíthetetlennek és károsnak neveztek. Az- adósságképlet szerint - 20 ló­ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 száza­lék) felének a különbségével számolva - ugyanis az ál­lamadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett no­minális növekedés mértéke 3,3 százalék. A Kovács Árpád vezette KT - amelynek tagja még Matolcsy György, a Ma­gyar Nemzet Bank elnöke, és Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke - sze­rint ez az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszá­mítható következményekkel járna. Ezért a testület szerint a képletet vagy módosítani kell, vagy el kell törölni, mi­vel gondokat okozhat, ha jó a növekedés és alacsony az inf­láció. A képletet még Matolcsy gazdasági minisztersége alatt fogadták el, de szakértők már akkor felhívták a figyelmet, hogy túl nagy szigort ír elő a szabály. A stabilitási törvény alap­ján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelem­be venni. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonat­kozó úgynevezett „l/20”-os előírásának kiindulásától el­térően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza. ■ MW Emelkedett a vendégéjszakák száma TURIZMUS 22 milliárdos árbevételük volt az első negyedévben a szálláshelyeknek Ellenőrzik, hogy olcsóbb-e a boltokban a sertéshús „Az első negyedéves eredmé­nyek alapján jó lesz az év” - han­goztatta tegnap Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. A KSH hétfőn közölte, hogy a külföldi vendégek által nálunk töltött éj­szakák száma 6,4, a belföldi ven­dégeké 8,8 százalékkal nőtt már­ciusban az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi szállás­helyek vendégéjszakákban mért vendégforgalma összességében 7,5 százalékkal növekedett. A külföldi vendégek száma - 797 ezer vendégéjszakával - 9,8 szá­zalékkal, a belföldieké - 681 ezer vendégéjszakával - 8 száza­lékkal nőtt az egy évvel korábbi­hoz képest. Az orosz vendégszám remél­hetőleg átmeneti csökkenését bőven ellensúlyozta a más orszá­gokból érkező turisták számá­nak jelentős emelkedése - kö­zölte szintén tegnap a gazdasági tárca. Az első negyedévben a magyarországi beutaztatásban az Egyesült Királyság (+41,5 százalék), az Egyesült Államok (+26,1 százalék) és Olaszország (+15,8 százalék) produkálta a legmagasabb növekedést. A szálláshelyek összes brut­tó árbevétele 22 milliárd forint volt, 8,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 1,8 százalékponttal emelkedett, és 45,7 százalékos volt. ■ MW ps*" ......... . j A külföldiek mellett a magyarok is egyre több éjszakára foglaltak szállást Ellenőrizni fogja a Nemzet- gazdasági Minisztérium, hogy megjelenik-e a sertéshús fo­gyasztói árában a 27-ről 5 szá­zalékra csökkentett ÁFA - han­goztatta tegnap az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár a köztelevízióban. Pankucsi Zoltán szerint az adó­intézkedésnek csak akkor van értelme, ha az így kieső, mint­egy 25 milliárd forintos költség- vetési bevétel nem a kereske­dőknél, hanem a fogyasztóknál marad. A tárcának és egyes hatósá­goknak megvan a jogosítványa arra, hogy felügyelje a kereske­dőket. Ha azt tapasztalják, hogy a költségvetés áfabevétele csök­ken, ám ez nem érvényesül a fo­gyasztói árakban, mert a keres­kedők „lenyelik” annak hozadé- kát, a minisztérium intézkedni fog. A Hússzövetség egyébként üdvözli az áfacsökkentést. Az ado.hu szerint, ha a fo­gyasztók számára értékesített tőkehús, azaz sertéshús áfájá­nak csökkentése teljes mérték­ben megjelenne a fogyasztói ár­ban, az 17,32 százalékos árcsök­kentést jelentene. A jegybank egy korábbi tanulmánya szerint a 2004-es áfaemelés, és a 2006- os áfacsökkentés tanulsága az volt, hogy „a boltok átlagosan az áfacsökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát”. ■ MW r

Next

/
Thumbnails
Contents