Tolnai Népújság, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-05-10 / 17. szám

2015. MÁJUS 10., VASÁRNAP 5 SZTORI A hercegnének lehetett személyi edzője királyi vajúdás Mekkora lelkierő kellett a királyi bébi születése után a nagyközönség elé kiállni? Katalin hercegné szülés utáni könnyednek tűnő kiállása magas sarkú ci­pőben nemcsak a világ boldogabbik felén került a viták középpontjába. Szerkesztőségünk férfi tagjai, akik apás szülésen vettek részt, se hittek a sze­müknek eleinte. Csejk Miklós Valószínűleg óriási lelkierőre volt szüksége Katalin herceg­nének ahhoz, hogy összeszed­je magát, és ki tudjon állni a kamerák elé. Driszku István személyi edzővel, aki a szü­lés előtt és után is foglalkozik anyák edzésével, erről a kér­désről is beszélgettünk. „Ha nem császárral, hanem természetes úton szült Katalin hercegné, akkor elképzelhető, hogy ki tudott állni egy né­hány perces fotózás erejéig tíz órával egy komplikációmentes szülés után, de persze mi csak találgatni tudunk” - mondja lapunk megkeresésére Drisz­ku István, aki a 12. héttől a 34. hétig vállal személyi edzői fog­lalkozásokat kismamáknál. „Szülés után pedig általá­ban hat hét után szoktuk el­kezdeni az edzést, kivéve, ha császármetszés volt, mert ak­kor ki kell várni a 4-5 hóna­pos gyógyulási időszakot - fej­tegeti Driszku. - A terhesség idején is ajánlatos a mozgás, a test edzése, de érdemes szak­emberrel végezni a foglalkozá­sokat, aki tud figyelni a pul­zusszámra, tartásra, emelésre, nyomásra, arra, hogy a hasfal ne kerüljön feszítésre. Néhány gyakorlat kivételével egy vá­randós anya ugyanúgy mozog­hat, mintha nem lenne terhes, sőt, szerencsés is, ha valami­lyen tréningen vesz részt.” Arra, hogy megkönnyíti-e a szülést, illetve a szülés utá­ni fizikai állapotot javítja-e a várandósság alatti rendsze­res sport, a személyi edző azt felelte, hogy nincsenek egy­értelmű kutatási eredmények a birtokában, de a személyes tapasztalata az, hogy gyorsab­ban visszatérnek a mozgás vi­lágába azok a kismamák, akik sportolnak a várandóság alatt. „Viszont nem szabad össze­keverni a testtérfogat-növeke- dést, a hízással. Egy kismama esetében akkor beszélünk hízásról, ha 13 kilónál többet hízik a terhesség alatt. Szülés után ez általában körülbelül 5 kilóval csökken, de még ak­kor se szabad sokáig azt várni, hogy a szülés előtti testsúlyt visszakapja egy anya, ugyanis a szervezet felkészül a gyer­mek táplálására, hogy mást ne mondjak, az emlők megduzza- dása is súlynövekedéssel jár” - magyarázza Driszku. - „Azt szoktam mondani, hogy ilyen­kor félre kell tenni az egót, ilyenkor már a magzat, illet­Elképesztő formában állt a fényképezőgépek kereszttüzébe Katalin hercegné közvetlenül a szülés után ve később a megszülető gyer­mek lesz az első. Hagyni kell a szervezetet felkészülni a táp­lálásra. Az emlőknek meg kell nőnie, a tejmirigyek termelé­sének beindulásához is át kell alakulnia a szervezetnek. A kötőszövetek szerkezete meg­változik, normális, ha a fenék terebélyesedik, megeresz­kedik, az emlőt is használja a baba, megnő, majd össze­megy, megváltozik a kötőszö­vet szerkezete.” Visszatérve a Katalin hercegnét érintő alap­kérdésre, Driszku szerint meg lehet csinálni, hogy magas sarkú cipőben kiálljon az em­ber a fotósok elé néhány perc erejéig tízórás pihenés után, de óriási lelkierő kell hozzá. „Az, hogy nem torzította el az arcát fájdalom, nem jelenti azt, hogy nem érezte - magya­rázza Driszku. - A fényképe­zés után egészen biztosan le kellett vennie a magas sarkú cipőt azonnal, és le kellett fe­küdnie pihenni. Biztos, hogy felkészítették a fotózásra mind fizikai, mind mentális értelemben. Elég valószínű, hogy megvolt a terhesség alat­ti mozgása, ami fizikai érte­lemben kondícióban tartotta. Az már teljesen extrém rész­letkérdés, hogy mindezeket a lépéseket egy köntösben, vagy szép virágos ruhában, kisminkelve és frissen mosott hajjal tette meg magas sarkú cipőben. A lényeg a lelkierő és a jó kondíció volt.” A baptisták nem ismernek lehetetlen kimentési feladatot segélyszervezet Legutóbb Nepálból tértek haza, de Észak-Koreában is segítenek, ha szükség van rájuk Egyike az utóbbi idők sikeres mentési akcióinak: Tósásó Előd (jobbra) újra magyar földön Megszervezték Tóásó Előd ha­zatérését Bolíviából, a hét ele­jén pedig egy másfél éves ma­gyar kislányt menekítettek ki a földrengés sújtotta Nepálból. A Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 nevű mentőcsapata az elmúlt években szinte a vi­lág összes nagy katasztrófájá­nál segédkezett. A Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 elnevezésű speciá­lis mentőcsapata április 26-án indult útnak a földrengés súj­totta Nepálba. Pavelcze Lász­ló, az öttagú mentőcsapat ve­zetője azt mondta: csaknem 300 rászorulónak nyújtottak egészségügyi ellátást és 600 családnak segítséget. Az ere­detileg tervezett speciális ku­tatómunkát az hiúsította meg, hogy a járhatatlanná vált utak miatt még a segélyszervezetek sem hagyhatták el Katman- dut. A csapattal együtt, nepáli nagyszüleivel érkezett Buda­pestre egy másfél éves ma­gyar kislány. Révész Szilvia, a segélyszervezet szóvivője azt mondta: a magyar nagyszülők keresték meg a Baptistákat, hogy segítsenek a kislány és nepáli nagyszülei hazatérésé­ben. „Kata épp a nepáli nagyszü­lőknél volt a földrengés idején. Ráadásul az otthonuk lakha­tatlanná vált, egy autóban vé­szelték át a gyerekkel együtt az utórengéseket, a magyar nagyszülők pedig felajánlot­ták, hogy befogadják a nepáli házaspárt is. Speciális mentő­seink megkeresték a családot, közben a delhi konzulátus se­gítségével a nepáli nagyszü­lőknek is sikerült vízumot sze­rezni, amit másnap a katman- dui német nagykövetségen át is vehettek. Egy másik kolléga közben a repülőjegyeket intéz­te, így sikerült hazatérniük. Amikor speciális mentőcsapa­tunk, elindul egy katasztró­fa után, nem ritkán hívnak a magyar hozzátartozók, hogy segítsünk az ott rekedt roko­naiknak. A külföldi segítség- nyújtások nagyobb része így indul.” Egy pest megyei településről például, nemrég azzal keresték meg többen is a segélyszerve­zetet, hogy egy Mexikóban élő, négygyerekes magyar édes­anyának sürgős szüksége len­ne egy bizonyos - Mexikóban ritka - vércsoportból öt egy­ségre. Azonnal hozzáfogtak a munkához: az ottani mexikói magyarokat kérték, hogy aki teheti, adjon vért ,és közben J egy dallasi baptista kórházat is megkerestek. A dallasi kór­háznak „véletlenül” volt egy mexikói baptista testvérkór­háza, ahonnan másnap reg­gelre megjött a válasz, hogy a szükséges vér egy részét azon­nal át tudják irányítani Mexi­kóba. Ez a krízishelyzet így oldódott meg, Észak-Koreában pedig egy mozgássérült gyere­keknek szóló programot készí­tenek éppen elő, de Székesfe­hérvár ottani testvérvárosába is vittek többször segélyeket. Az sem egy szeretetszolgálat átlag hétköznapjaira emlékez­tető akció volt, amikor két hete a Bolíviában raboskodó Tóásó Elődöt juttatták ki kalandos körülmények között az ország­ból és végül Budapestre. „Elődöt többször meglátogat­ták munkatársaink az elmúlt hat év során. Természetesen a Külügyminisztérium segít­sége nélkül nem sikerülhetett volna az ő hazaútja, hisz tőlük kapott magyar útlevelet. A sze­retetszolgálat munkatársai pe­dig mindent megtettek azért, hogy biztonságosan hazaér­kezhessen. Az elmúlt években több száz magyar ember haza­térésében segítettünk, az em­berkereskedelem elleni küzde­lem'részeként. Ezek a megke­resések az IOM-en: a nemzet­közi migrációs szervezeten, a rendőrségen vagy állampolgá­rokon keresztül érkeznek hoz­zánk. Speciális mentőseink, és a szervezet vezetői valóban szinte mindig készenlétben vannak, hisz bármikor adód­hat olyan helyzet, hogy segíte­ni kell - mondta Révész Szil­via. - Nemcsak külföldön, de itthon is. Árvíz, időjárási ka­tasztrófák, egy család, akinek el kell menekülnie otthonról. Árvaház és cipősdoboz A BAPTISTA Szeretetszolgálat Alapítvány 1996 áprilisában került bejegyzésre. A szervezet alapítója a Magyarországi Baptista Egyház, „megálmo­dója” és máig is az elnöke Szenczy Sándor baptista lel­kész. Ma az egyik legnagyobb magyarországi segélyszerve­zet, több száz önkéntessel, a világ 18 országában nyújt rendszeres segélyt, és 2012 óta oktatási intézmények fenn­tartójaként is működik. EGYIK LÉGISMERTEBB program­juk a karácsonyi cipősdo- boz-akció volt, amit 2004-ben indítottak el Magyarországon, és 11 év alatt több mint 250 ezer kisgyereket ajándékoztak meg. ÉPÍTETTEK SRI LANKÁN Vagy Haitin magyar árvaházat, de Kambodzsában és Vietnam­ban is olyan programokat ho­nosítottak meg, melyek segít­ségével máig több tucat moz­gássérültgyermek tanulhat. Ezt a munkát nem lehet nyolc órában végezni. A Baptista Szeretetszolgálat fenntartásá­ban jelenleg közel kétszáz in­tézmény működik, naponta 30 ezer ellátottról gondoskodik a több mint háromezer munka­társ. Sok-sok olyan terület van a munkánkban, ahol kevés lenne a szakmai tudás, kell hozzá egy szerető szív, nyitott­ság is. ■ Fábos E.

Next

/
Thumbnails
Contents