Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-04-26 / 15. szám
Kántor, a leghíresebb magyar rendőrkutya több mint félezer bűn- cselekmény felderítésében vett mindez huszonöt éve történt, annak idején jót röhögtünk a kollégákkal az eseten. Ám azóta a szülők körében olyany- nyira elterjedt a hasonló vélemény, hogy könyvesboltvezető férjem gyakran meséli: csemetéjüket féltő anyukák keresnek gyerekkönyvet a porontyuknak, és amikor tanácsot kérnek tőle, az eladótól, kikötik, csak gonosz és rossz ne legyen abban a könyvben. Ráér az ő szemük fénye később megismerkedni a világ csúfságával. EMLÉKSZEM, GYEREKKOROMBAN nem volt válásról, kábítószerről szóló könyv, de ezek a jelenségek sem, vagy csak elvétve léteztek. A legnagyobb bűn az én nemzedékemnél még a vécében való dohányzás volt, elbújva a szünetben. Az olvasmányainkat mégsem cenzúrázták a fenti fekete-fehér világlátás alapján. Rémüldözhettünk a Grimm-mesé- ken - milyen borzasztó, hogy szegény lancsit és Juliskát meg akarja enni a gonosz boszorkány. Karinthy is fejtegette valamelyik humoros írásában, ez kész kannibalizmus, amivel a szerencsétlen, ártatlan kis lelkeket traktál- ják. Vagy sírhattunk Andersen tragikus történetein, amelyekben gyufaárus kislányok fagytak meg az utcán, és jobb sorsra érdemes, viszonzatla- nul szerelmes hableányok változtak egyetlen kósza vízcsep- pé. Jut eszembe, mégiscsak esett szó a válásról: ott van A két Lotti. Mindenki csak az elbájoló és furfangos ikerpárra emlékszik belőle, de nem árt felidézni, hogy a bonyodalmaknak pont a szülők válása a forrása. szóval mi, mai negyvenesek egy sokkal szelídebb világban nőttünk fel - mégis természetes volt, hogy a könyveinkben megvannak az ahhoz mért problémák. A gyermeküket, kiskamasz fiukat vagy lányukat nevelő mostani szülők sokasága azonban védelmi falat akar emelni porontya és a nemszeretem témák közé. Hogy jó-e a gyereknek, ha válásról olvas? De hiszen abban él! A könyv talán segít neki eligazodni a témában, még akkor is, ha a szülő előtte elmondja, mi az ábra. Mert a könyvvel az olvasó önálló felfedezéseket tehet. A drogtémától féltjük őket? A mai világban, amikor az iskola környékén bármikor felbukkanhatnak a dílerek? Nem jobb már előre kialakítani a fiatalokban az elutasító viszonyt a kábítószerhez? És inkább adok a srácom kezébe egy kamaszoknak szóló krimit vagy thrillert, mint megvárom, hogy a kölyök suttyomban letöltsön valami felnőttrémfilmet a számítógépére. 2015. ÁPRILIS 26.. VASARNAP mmmmmammmm SZTORI Világszínvonalú honi négylábú rendőrök kiképzés Kereső, nyomkövető, szagazonosító és különböző őrző-védő feladatokat ellátó kutyákat oktatnak Gyerekkönyvek ~ | * HALLGATOM a rádiót: az Jtk új magyar Rados vi rág és magyarra fordított gyermekirodalomról beszélgetnek. A legújabb trendekről. Már-már örülni kezdek: lám, valaki végre szembemegy a közismerten maradi hazai ízlésvilággal, ahová sok újdonság csak évtizedek múltán jut el (akkor, amikor Nyugaton már egészen más számít modernnek). Reménykedem - végre néhány percre nem fogom úgy érezni, hogy egy befőttesüvegben élek. ÁM ekkor a gyermekirodaimat kutató hölgy visszafogottan elárulja: vannak kétségei, jó-e az a gyerekeknek, ha a szülők válását vagy a drogozást, netán a fiatalkori bűnözést dolgozza fel művében az író. Mert rendben, a rózsaszín szemüveg és a vattába csomagolás sem valami hasznos, elvégre köztudott, milyen következményekkel jár, ha a kölyköt a széltől is óvjuk. De azért... eszembe jutott tanárkorom- ból az a szülő, aki bejött a fogadóórámra handabandázni: az ő fiának semmi szüksége Káinra és Ábelre. Testvérgyilkosság? Még mit nem! Ezzel mérgezem a tizennégy évesek elméjét? Tanítsam a szent könyvből a szép dolgokat, vannak benne dögivei. Minek ide pont ez a szörnyűséges horror? Emlékeznek még Kántorra, a híres nyomkövető német juhászkutyára, akinek az életéről filmsorozatot is készítettek? Őt tartják a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának. Kántorhoz hasonló, tehetséges rendőrkutyákból szerencsére sosem volt hiány, jelenleg is 600 dolgos eb teljesít szolgálatot országszerte. Kerekes Linda Nyolcfős utánpótlása már van a csalhatatlan szimatú rendőrkutyáknak - ez már biztos. Négy fiúnak és négy lánykutyának adott életet ugyanis Róni, a másfél éves malinois szuka. Az apró ebek ízig-vérig rendőrkutyák, hiszen nemcsak kiváló minősítésű szüleik - anyjuk, Róni kábítószer-kereső, apjuk, Ron pedig kábítószer-kereső és nyomkövető kutya - szolgálnak rendőrként, de nagyszüleik is külföldi speciálisan képzett szolgálati kutyák. A most még csetlő-botló apróságok is egy speciális kölyökkutyaprogramban vesznek majd részt a jövőben, hogy felmenőikhez hasonlóan a rendőrség szolgálatába álljanak. Rendőrségen dolgozó négylábúak nemcsak belső tenyésztésből kerülhetnek ki, hanem magánszemélyektől is, akik kifejezetten „rendőrségi célokra” nevelik az apróságokat. Tíz hónapos korukban megvizsgálják a képességeiket, készségeiket, idegrendszeri alkalmasságukat, egészségüket, megnézik többek között azt is, hogy menynyire irányíthatók vagy szófo- gadóak. Amelyik eb átmegy a rostán, mehet is az előképzésre.- A kutyákat általában egyévesen kezdjük tanítani, a járőröket 3 és fél hónap, a nyomkövetőket pedig 6 hónap alatt képezzük ki. A hazai rendőrségen többségében német juhász és malinois fajtájú kutyák vannak, de szolgálnak vizslák, spánielek, retrieverek is, sőt keverékekből is kitűnő rendőr ebeket lehet képezni - sorolta Móricz Mátyás rendőr hadnagy, majd hozzátette: itthon robbanóanyag-, kábítószer- és személykereső, szagazonosító, bűncselekmények helyszínén bevethető nyomkövető, valamint rendvédelmi, azaz járőrkutyák is dolgoznak. Magyarországon nyomkövetésre első alkalommal a fővárosi rendőrség vett igénybe kutyát 1886-ban. Egyébként 1945 januárjában, a kispesti rendőrőrsön kezdték a kutyák kiképzését, ám ezzel egy időben már a határőrségnél is dolgoztak szolgálati ebek. Móricz Mátyás 2003 óta dolgozik kutyás szakoktatóként az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjában, ám kutyakiképzéssel már 14 éves kora óta foglalkozik. Mint mondja, az ebekkel való közös munka nem is munka, nem is hobbi, hanem inkább életstílus. A kutya a gazdájával van éjjel-nappal: otthon olyan házi kedvenc, akit reggelente sétáltatni kell, a munkaidő első percétől kezdve viszont teljes értékű kolléga. A kétlábú és négylábú rendőrök együtt veszik fel a szolgálatot, együtt járnak a bűnözők nyomában, és ha úgy adódik, még a jelentést is együtt írják. De együtt mennek szabadságra is, hiszen a kutyáknak ugyanúgy jár az előírt pihenés, így ha a gazdi, mondjuk, a Balaton partján lógatja a lábát, akkor vele együtt a négylábú kolléga is a magyar tengernél piheni ki a dolgos hétköznapok fáradalmait. Leszerelésük után a rendőrkutyák általában annál a rendőrnél töltik a nyugdíjas éveiket is, akivel együtt dolgoztak. Ha ő mégsem tudná befogadni, második körben nyilvános örökbefogadás során keresnek helyet az ebeknek. A kutyák általában kilencéves korukban mennek nyugdíjba, de Jázmin, a kábítószer-kereső labrador például tizenkét évesen tette le a szolgálatot. Majdnem ennyit dolgozott a hazai bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójaként emlegetett Kántor is, aki még 62 évvel ezelőtt tyúklopási üggyel kezdte, majd tizenegy éves szolgálata alatt 279 bűnesetet szagolt ki és göngyölített fel. A magyar rendőrkutya bűnügyi karrierje még 1953-ban kezdődött, amikor is gazdájával és egyben kollégájával, Tóth Tibor főhadnaggyal kiválasztották egymást. Kántor több mint félezer bűncselekmény felderítésében vett részt és - a feljegyzések szerint - több mint egymillió forintnyi értéket szerzett vissza. Szolgálati ideje alatt összesen 78 000 kilométernyi távot szaglászott át, és egy bevetés alkalmával másfél napon át, több mint 100 kilométert megtéve, szüntelenül követett egy nyomot. Gazdájával közös munkájuknak a német juhász halála vetett véget; Kántor 1964- ben, éppen egy bűnöző üldözése közben egy határzár miatt lerakott aknára lépett. A híres német juhász életéről könyv- és filmsorozat is készült. Tokit a kaposvári Kántorként is emlegették, hiszen tizenegy éves szolgálata alatt ő is több száz bevetésen vett részt és több tucat bűnözőt fogott el. Magyarország egyik legsikeresebb kutyája másfél évesen került a rendőrséghez, ahol a járőr-, a szagazonosító és a nyomkövetői képesítést is megszerezte. Segítségével sok rosszfiú került rács mögé, többek között neki köszönhető az is, hogy huszonöt kilométeres hajsza után, az, erdőn-mezőn át menekülő Somogyi Rambó- ként elhíresült férfit is sikerült elkapni. A szuperebként is ismert német juhász tizenegy évesen váratlanul meghalt. Tigi életéről eddig ugyan film még nem készült, ám a holland juhász kutya is óriási sikereket tudhat magáénak, munkájáért már díjat is kapott. Az egyébként Moha névre keresztelt, ám Tiginek szólított kábítószer-kereső szimata sosem csal, olyany- nyira, hogy még néha a rutinos vezetőjét is meglepi. Egy bevetésen történt például, hogy egy hatodik emeleti panellakás minden apró zugát átvizsgálva több helyen is drogot találtak. A munka végeztével a rendőrök a lakás erkélyén kezdtek neki a papírmunkáknak, amikor Tigi a betonpárkányánál még kiszagolt egy 250 gramm amfe- tamint rejtő zacskót. Szagminták alapján azonosítják az elkövetőt a kutyák rendkívüli szaglása közvetett bizonyítékok megszerzésének is kitűnő eszköze lehet. Egy szagbankba kerülnek a különféle bűncselekmények helyszínein hagyott szagminták, amelyeket szagazonosító kutyákkal szagoltatnak meg. A szagazonosítás ugyan nem szolgál közvetlen bizonyítékként, de közelebb vihet a valódi elkövetőkhöz. A módszer egyéként magyar „találmány”, amelyet többek között már Franciaország is átvett. Az úgynevezett kriminalisztikai odorológiát a Baszk Haza és Szabadság (ETA) tagjainak perében is használták, amely során két férfit és egy nőt két spanyol csendőr 2007-es meggyilkolásával vádoltak. — — Róni, a kábítószer-kereső kutya gondoskodott az utánpótlásról Éji * fl
