Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-04-26 / 15. szám

Kántor, a leghíre­sebb magyar rendőrkutya több mint félezer bűn- cselekmény fel­derítésében vett mindez huszonöt éve történt, annak idején jót röhögtünk a kollégákkal az eseten. Ám azóta a szülők körében olyany- nyira elterjedt a hasonló vélemény, hogy könyvesbolt­vezető férjem gyakran meséli: csemetéjüket féltő anyukák keresnek gyerekkönyvet a po­rontyuknak, és amikor taná­csot kérnek tőle, az eladótól, kikötik, csak gonosz és rossz ne legyen abban a könyvben. Ráér az ő szemük fénye ké­sőbb megismerkedni a világ csúfságával. EMLÉKSZEM, GYEREKKOROM­BAN nem volt válásról, kábító­szerről szóló könyv, de ezek a jelenségek sem, vagy csak elvétve léteztek. A legnagyobb bűn az én nemzedékemnél még a vécében való dohány­zás volt, elbújva a szünetben. Az olvasmányainkat mégsem cenzúrázták a fenti fekete-fe­hér világlátás alapján. Rémül­dözhettünk a Grimm-mesé- ken - milyen borzasztó, hogy szegény lancsit és Juliskát meg akarja enni a gonosz boszorkány. Karinthy is fej­tegette valamelyik humoros írásában, ez kész kannibaliz­mus, amivel a szerencsétlen, ártatlan kis lelkeket traktál- ják. Vagy sírhattunk Ander­sen tragikus történetein, ame­lyekben gyufaárus kislányok fagytak meg az utcán, és jobb sorsra érdemes, viszonzatla- nul szerelmes hableányok vál­toztak egyetlen kósza vízcsep- pé. Jut eszembe, mégiscsak esett szó a válásról: ott van A két Lotti. Mindenki csak az el­bájoló és furfangos ikerpárra emlékszik belőle, de nem árt felidézni, hogy a bonyodal­maknak pont a szülők válása a forrása. szóval mi, mai negyvenesek egy sokkal szelídebb világban nőttünk fel - mégis természe­tes volt, hogy a könyveinkben megvannak az ahhoz mért problémák. A gyermeküket, kiskamasz fiukat vagy lányu­kat nevelő mostani szülők sokasága azonban védelmi falat akar emelni porontya és a nemszeretem témák kö­zé. Hogy jó-e a gyereknek, ha válásról olvas? De hiszen abban él! A könyv talán segít neki eligazodni a témában, még akkor is, ha a szülő előt­te elmondja, mi az ábra. Mert a könyvvel az olvasó önálló felfedezéseket tehet. A drog­témától féltjük őket? A mai világban, amikor az iskola környékén bármikor felbuk­kanhatnak a dílerek? Nem jobb már előre kialakítani a fiatalokban az elutasító vi­szonyt a kábítószerhez? És inkább adok a srácom kezé­be egy kamaszoknak szóló krimit vagy thrillert, mint megvárom, hogy a kölyök suttyomban letöltsön valami felnőttrémfilmet a számító­gépére. 2015. ÁPRILIS 26.. VASARNAP mmmmmammmm SZTORI Világszínvonalú honi négylábú rendőrök kiképzés Kereső, nyomkövető, szagazonosító és különböző őrző-védő feladatokat ellátó kutyákat oktatnak Gyerekkönyvek ~ | * HALLGATOM a rádiót: az Jtk új magyar Rados vi rág és magyar­ra fordított gyermekirodalomról beszél­getnek. A legújabb trendekről. Már-már örülni kezdek: lám, valaki végre szembemegy a közismerten maradi hazai ízlésvilággal, ahová sok új­donság csak évtizedek múltán jut el (akkor, amikor Nyuga­ton már egészen más számít modernnek). Reménykedem - végre néhány percre nem fogom úgy érezni, hogy egy befőttesüvegben élek. ÁM ekkor a gyermekirodaimat kutató hölgy visszafogottan elárulja: vannak kétségei, jó-e az a gyerekeknek, ha a szülők válását vagy a drogozást, ne­tán a fiatalkori bűnözést dol­gozza fel művében az író. Mert rendben, a rózsaszín szem­üveg és a vattába csomagolás sem valami hasznos, elvégre köztudott, milyen következ­ményekkel jár, ha a kölyköt a széltől is óvjuk. De azért... eszembe jutott tanárkorom- ból az a szülő, aki bejött a fogadóórámra handabandázni: az ő fiának semmi szüksége Káinra és Ábelre. Testvérgyil­kosság? Még mit nem! Ezzel mérgezem a tizennégy évesek elméjét? Tanítsam a szent könyvből a szép dolgokat, van­nak benne dögivei. Minek ide pont ez a szörnyűséges horror? Emlékeznek még Kántorra, a híres nyomkövető német juhászkutyára, akinek az életéről filmsorozatot is készítettek? Őt tartják a magyar bűnüldözés legered­ményesebb négylábú nyomo­zójának. Kántorhoz hasonló, tehetséges rendőrkutyákból szerencsére sosem volt hiány, jelenleg is 600 dolgos eb tel­jesít szolgálatot országszerte. Kerekes Linda Nyolcfős utánpótlása már van a csalhatatlan szimatú rendőrku­tyáknak - ez már biztos. Négy fiúnak és négy lánykutyának adott életet ugyanis Róni, a más­fél éves malinois szuka. Az apró ebek ízig-vérig rendőrkutyák, hiszen nemcsak kiváló minősí­tésű szüleik - anyjuk, Róni kábí­tószer-kereső, apjuk, Ron pedig kábítószer-kereső és nyomkö­vető kutya - szolgálnak rendőr­ként, de nagyszüleik is külföldi speciálisan képzett szolgálati kutyák. A most még csetlő-botló apróságok is egy speciális kö­lyökkutyaprogramban vesznek majd részt a jövőben, hogy fel­menőikhez hasonlóan a rendőr­ség szolgálatába álljanak. Rendőrségen dolgozó négy­lábúak nemcsak belső tenyész­tésből kerülhetnek ki, hanem magánszemélyektől is, akik ki­fejezetten „rendőrségi célokra” nevelik az apróságokat. Tíz hó­napos korukban megvizsgálják a képességeiket, készségeiket, idegrendszeri alkalmasságu­kat, egészségüket, megnézik többek között azt is, hogy meny­nyire irányíthatók vagy szófo- gadóak. Amelyik eb átmegy a rostán, mehet is az előképzésre.- A kutyákat általában egy­évesen kezdjük tanítani, a jár­őröket 3 és fél hónap, a nyom­követőket pedig 6 hónap alatt képezzük ki. A hazai rendőr­ségen többségében német ju­hász és malinois fajtájú kutyák vannak, de szolgálnak vizslák, spánielek, retrieverek is, sőt keverékekből is kitűnő rendőr ebeket lehet képezni - sorol­ta Móricz Mátyás rendőr had­nagy, majd hozzátette: itthon robbanóanyag-, kábítószer- és személykereső, szagazonosító, bűncselekmények helyszínén bevethető nyomkövető, vala­mint rendvédelmi, azaz járőr­kutyák is dolgoznak. Magyarországon nyomkö­vetésre első alkalommal a fő­városi rendőrség vett igénybe kutyát 1886-ban. Egyébként 1945 januárjában, a kispesti rendőrőrsön kezdték a kutyák kiképzését, ám ezzel egy idő­ben már a határőrségnél is dol­goztak szolgálati ebek. Móricz Mátyás 2003 óta dol­gozik kutyás szakoktatóként az Országos Rendőr-főkapitány­ság (ORFK) Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Központjá­ban, ám kutyakiképzéssel már 14 éves kora óta foglalkozik. Mint mondja, az ebekkel való közös munka nem is munka, nem is hobbi, hanem inkább életstílus. A kutya a gazdájával van éjjel-nappal: otthon olyan házi kedvenc, akit reggelente sétáltatni kell, a munkaidő első percétől kezdve viszont teljes értékű kolléga. A kétlábú és négylábú rend­őrök együtt veszik fel a szolgá­latot, együtt járnak a bűnözők nyomában, és ha úgy adódik, még a jelentést is együtt írják. De együtt mennek szabadságra is, hiszen a kutyáknak ugyan­úgy jár az előírt pihenés, így ha a gazdi, mondjuk, a Balaton partján lógatja a lábát, akkor vele együtt a négylábú kolléga is a magyar tengernél piheni ki a dolgos hétköznapok fára­dalmait. Leszerelésük után a rendőrkutyák általában annál a rendőrnél töltik a nyugdíjas éveiket is, akivel együtt dolgoz­tak. Ha ő mégsem tudná befo­gadni, második körben nyilvá­nos örökbefogadás során keres­nek helyet az ebeknek. A kutyák általában kilencéves korukban mennek nyugdíjba, de Jázmin, a kábítószer-kereső labrador például tizenkét évesen tette le a szolgálatot. Majdnem ennyit dolgozott a hazai bűnül­dözés legeredményesebb négy­lábú nyomozójaként emlegetett Kántor is, aki még 62 évvel ez­előtt tyúklopási üggyel kezdte, majd tizenegy éves szolgálata alatt 279 bűnesetet szagolt ki és göngyölített fel. A magyar rend­őrkutya bűnügyi karrierje még 1953-ban kezdődött, amikor is gazdájával és egyben kollégá­jával, Tóth Tibor főhadnaggyal kiválasztották egymást. Kántor több mint félezer bűncselek­mény felderítésében vett részt és - a feljegyzések szerint - több mint egymillió forintnyi értéket szerzett vissza. Szolgálati ideje alatt összesen 78 000 kilométer­nyi távot szaglászott át, és egy bevetés alkalmával másfél na­pon át, több mint 100 kilométert megtéve, szüntelenül követett egy nyomot. Gazdájával közös munkájuknak a német juhász halála vetett véget; Kántor 1964- ben, éppen egy bűnöző üldözé­se közben egy határzár miatt lerakott aknára lépett. A híres német juhász életéről könyv- és filmsorozat is készült. Tokit a kaposvári Kántor­ként is emlegették, hiszen ti­zenegy éves szolgálata alatt ő is több száz bevetésen vett részt és több tucat bűnözőt fo­gott el. Magyarország egyik legsikeresebb kutyája másfél évesen került a rendőrséghez, ahol a járőr-, a szagazonosító és a nyomkövetői képesítést is megszerezte. Segítségével sok rosszfiú került rács mögé, töb­bek között neki köszönhető az is, hogy huszonöt kilométeres hajsza után, az, erdőn-mezőn át menekülő Somogyi Rambó- ként elhíresült férfit is sikerült elkapni. A szuperebként is is­mert német juhász tizenegy évesen váratlanul meghalt. Tigi életéről eddig ugyan film még nem készült, ám a holland juhász kutya is óriási sikereket tudhat magáénak, munkájáért már díjat is kapott. Az egyéb­ként Moha névre keresztelt, ám Tiginek szólított kábítószer-ke­reső szimata sosem csal, olyany- nyira, hogy még néha a rutinos vezetőjét is meglepi. Egy be­vetésen történt például, hogy egy hatodik emeleti panellakás minden apró zugát átvizsgálva több helyen is drogot találtak. A munka végeztével a rendőrök a lakás erkélyén kezdtek ne­ki a papírmunkáknak, amikor Tigi a betonpárkányánál még kiszagolt egy 250 gramm amfe- tamint rejtő zacskót. Szagminták alapján azonosítják az elkövetőt a kutyák rendkívüli szaglása közvetett bizonyítékok meg­szerzésének is kitűnő eszköze lehet. Egy szagbankba kerül­nek a különféle bűncselekmé­nyek helyszínein hagyott szag­minták, amelyeket szagazono­sító kutyákkal szagoltatnak meg. A szagazonosítás ugyan nem szolgál közvetlen bizonyí­tékként, de közelebb vihet a valódi elkövetőkhöz. A mód­szer egyéként magyar „talál­mány”, amelyet többek között már Franciaország is átvett. Az úgynevezett kriminaliszti­kai odorológiát a Baszk Haza és Szabadság (ETA) tagjainak perében is használták, amely során két férfit és egy nőt két spanyol csendőr 2007-es meg­gyilkolásával vádoltak. — — ­Róni, a kábító­szer-kereső kutya gondoskodott az utánpótlásról Éji * fl

Next

/
Thumbnails
Contents