Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-20 / 92. szám
2015. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 Kóbor kutyák tizedelnek kiszolgáltatottság Senki nem vállalja a károk következményeit Szentes Zoltán és felesége néhány éve még úgy gondolta, megvalósította az álmát, ma már azt fontolgatják, hogy felszámolják a gazdaságot Bioetika: a Bibliában is található példa a béranyaságra TOLNA Első hallásra nem sokat mondott dr. Szakács Veronika péntek esti előadásának címe. A jogász PhD hallgató ugyanis az ember dologiasodásáról referált a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportja által szervezett eseményen, a tolnai könyvtárban. Később kiderült, hogy nagyon is izgalmas témáról van szó: a szakember egyebek mellett a szervdo- nációról, a mesterséges megtermékenyítésről, vagy a béranyaságról beszélt, mégpedig a bioetikával, az emberi méltósággal összefüggésben, fiatal jogász először is tisztázta, mit jelent a dologiasodás: ez az „em- beriesedéssel” ellentétes, negatív folyamat, amely az élet számos területen jelen van, a munka világában éppúgy, mint a magánéletben. Ilyen, amikor az embert, akit megilletnek a jogai és az emberi méltóság, lényegé■ Egy megható kisfilmben kislányuk szívét egy felnőtt nőben hallhatták dobogni. ben mégis tárgyként, lecserélhető „dologként” kezelik. Az egészségügyben is tapasztalható a dologiasodás, olyan speciális területeken is, mint a béranyaság. (A béranyaságra a Bibliában is van példa, így Sára és Ábrahám házasságában.) A béranyaság jogi szabályozása országonként eltérő, Magyarországon nincs rá törvényes lehetőség. Ahogy az emberi élet kezdetének meghatározásáról különféle elméletek léteznek, úgy arról is többféle modellt alakítottak ki, kit tekinthetünk anyának. A legtöbb országban, így nálunk is, a gyermek anyja a szülő nő. Kérdés azonban, mi van, ha a petesejtet egy másik nőé, egy donoré? Szó esett a mesterséges megtermékenyítés során létrejövő embriókról, akik/amelyek(?) közül a „feleslegessé” válók továbbadhatók, kísérleti célokra felhasználhatók, egy idő után pedig „megsemmisítés” vár rájuk. Az előadó több videobejátszás- sal is színesítette referátumát, így egy, a szervdonációról szóló, megható kisfilmmel is, amelyben kamaszlányukat balesetben elvesztő szülők, lányuk felajánlott szívét egy felnőtt nőben hallhatták dobogni. ■ S. K. Kóbor kutyák téptek szét több mint harminc bárányt és anyajuhot Kisvejke határában, egy bekerített gazdaságban. Nem először történt itt ehhez hasonló eset. A kár most is több százezer forint, felelős nincs. A fiatal gazdálkodó gyakran érzi úgy, hogy szélmalomharcot vív. Mauthner Ilona Felőrli az embert, ha látja, minden erőfeszítése hiába való, mondta Szentes Zoltán, aki azt is hozzátette, már azon gondolkodik felszámolja az egész gazdaságát Kisvejke határában. Pedig amikor 7 éve ide költöztek - egy húsz hektáros legelős terület közepére, ahol gyönyörű a környezet, - úgy gondolta, itt megvalósíthatja élete álmát. Állatokat tarthat, méhészked- het, gyereket nevelhet, és boldogan él majd a családjával. Egy faházat rendeztek be otthonuknak, a bekerített legelőkön pedig juhok - kezdetben 70 anyajuh, mára 40-re apadt - legelésznek, kicsit távolabb néhány fajtatiszta magyartarka tehén, még odébb kilenc mangalica, egy másik területen pedig 50 kaptár méh. - Szép itt, szeretünk is itt lakni, de az utóbbi időben nagyon sok energiánkat elviszi, hogy állandóan harcban állunk. Idén kétszer törtek be a területünkre kóbor kutyák, legutóbb több mint harminc bárányt és anyajuhot téptek szét. Ezt megelőzően is betörtek már kétszer hozzánk, hol állatokat, hol az aggregátort lopták el. Feljelentést tettünk a rendőrségen is, az önkormányzatnál is - mondta a családfő Szentes Zoltán, aki főállásban az egészségügyben dolgozik. Höfler József, Kisvejke polgármestere ismeri a problémát. Elmondása szerint a kószentes Zoltán elmondta, olyan családban nőtt fel, ahol kisebb-nagyobb területeken mindig gazdálkodtak, így számára természetes volt, hogy mezőgazdasági szakközépiskolába, majd egyetemre járt, de elvégezte a méhészeti és vadgazdálkodási tanfolyamot is. A kárpótlás révén sikerült 20 hektár földet vásárolniuk, ehhez bérelnek 12 hektárt. Az álma az volt, hogy ezen a szép területen idővel majd legalább 250 anyabirkát, 150 kaptár bor kutyáknak a legtöbb esetben van gazdája, de mivel az állatokban nincs chip, nem azonosítható. így pedig letagadják az érintettek, hogy az övék lenne. Sok olyan ház van, főleg a falu szélén, ahol nincs kerítés, így a kutyák össze-vissza kóborolhatnak. Elképzelhető, hogy gyakran nem is etetik őket, ezért ilyen vadak ezek az állatok. A jegyző is megerősítette, sokat küzdenek a problémával, hiszen nemcsak a Szentes családnak okoztak kárt a szabadon garázdálkodó ebek. Felszólítást, levelet, sőt szabálysértési eljárást is indítottak már, de sokszor olyan családokat érint méhet és marhákat is tart. Ebből ugyanis már meg lehet élni, nem is rosszul. Ehelyett hol a lopások ellen, hol a kóbor kutyákkal viaskodnak. Ők maguk is nevelnek két kutyát, mindkettő komondor, de a fiatal házőrzőket előbb meg kell tanítani arra, hogy ne bántsák, sőt védjék a bárányokat, csak ezt követően engedhetik a juhok közelében. Bosszantó az is, mondta a családfő, hogy a lopásokat követően még a tettest is megtalálta a rendőrség, az ügy, akiktől nincs miből a pénzbüntetést levonni. Régebben összefogdosták a kóbor kutyákat, és elvitték őket a Bonyhád melletti sintértelep- re, de amióta a telep nem üzemel, nincs mit tenni, mondta a jegyző. Akciót is szerveztek, ingyen beültették volna a kutyákba a chipet, hogy azonosítani lehessen az ebeket. Jelentkező azonban nem volt rá. Pillanatnyilag itt tart az ügy. A jegyző ígérte még több ellenőrzést tartanak ezen a területen, ha kell eljárást indítanak. Ez azonban önmagában nem oldja meg a gondot, egyúttal arra is emlékeztetett, az önbíráskodás sem lenne célravezető... de közmunkán kívül más büntetést nem kaptak. A helyi vadásztársaságot is megkeresték, sokan tanácsolták ugyanis, hogy lőjék ki a kóbor ebeket, de a vadászok nem merték vállalni. Arra hivatkoztak, ha az állatvédők feljelentik őket, meghurcolják az egész társaságot. Erre pedig nincs szükségük. Azt is hozzátették, sajnos a kutyáknak sokszor több joguk van, mint az embereknek. Pedig a kutyák sok őzet is széttéptek már. Csak váltócipővel használható a pálya bogyiszló Hivatalos átadó ünnepség még nem volt, de használható a bogyiszlói műfüves pálya. Igaz, a gyerekek csak felügyelettel mehetnek rá, és mindenkinek váltócipőt kell használnia az új pályán. A létesítmény már tavaly elkészült, de a sportcsarnok építése és a csapadékos idő miatt a körülötte lévő terület tiszta sár volt, ezért nem lehetett használni. Az építkezés tart, így a pályát még most is nehéz megközelíteni. ■ B. K. Tizenkét kiemelt dicséretet osztottak ki PAKS Másfél évtizedes múltja van annak a helyi, zenei versenynek, amelyet Johann Sebastian Bach emlékére rendez meg évről évre a paksi művészeti iskola. Az idén hatvan növendék állt a zsűri elé negyven produkcióval. A bírálóbizottság elnöke Simon Péter az iskola igazgatója volt, munkájában Cseharovszky Tatjána hegedű tanár, a Dunafóldvá- ri Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója és Károly János zeneszerző, zenetanár vett részt. A növendékek között tizenkét kiemelt dicséretet, huszonnégy dicséretet osztottak ki, két előadást nívódíjjal, egyet, Bodroghalmi Leventéjét, aki saját szerzeményt adott elő zongorán, kiemelt nívódíjjal jutalmaztak. ■ V. T. A környezeti nevelés volt a középpontban PAKS A Zöld Óvoda címre pályázó intézmények képviselői számára szervezett információs napnak adott otthont a paksi Hétszínvirág tagóvoda. A Pécsi Zöld Kör a Zöld-Híd Alapítvánnyal együttműködve lát el a Dél-dunántúli régió óvodáiban mentori feladatokat a program keretében. Ennek része a megyénként rendezett információs nap. A Tolna megyei helyszínül szolgáló Hétszínvirág tagóvoda kiemelt figyelmet szentel a környezeti nevelésnek, már három alkalommal elnyerte a Zöld Óvoda címet. Munkájukat, eredményeiket bemutatták a régió különböző településeiről összesereg- lett szakembereknek. ■ V. T. Tehetetlen az önkormányzat, kiszolgáltatott az állattartó A győztes már hetedikes korában beleszeretett a fizikába a fény nemzetközi éve Több fénnyel és elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdés volt a feladatok között PAKS Holczer András, a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium végzőse meglehetősen nagy fölénnyel verte a mezőnyt a hétvégi Országos Szilárd Leó Fizikaversenyen a 11-12. évfolyamosok között. 10,5 ponttal maradt el tőle Öreg Botond, aki a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Iskola diákja, illetve 11,5 ponttal a Keszthelyről érkezett, .Németh Flóra Borókát, aki az egyedüli lány volt a mezőnyben. Holczer András már hetedik osztályos korában beleszeretett a fizikába, a mérések, kísérletek ragadták meg. Érdeklődése hátterében az áll, hogy a mai tudományban fontos szerepe van a modem fizikának, nukleáris Holczer András nagy fölénnyel verte a mezőnyt a hétvégi Országos Szilárd Leó Fizikaversenyen energiatermelésnek, mondta el lapunknak. A fiatalabbaknál a győztes 62,5 százalékos teljesítménnyel a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumot képviselő Kovács Péter Tamás lett, mögötte - különös véletlen az idősebbekkel megegyező 10,5 pontos különbséggel - Bajczi Levente, a gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulója és Tompa Tamás Lajos, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákja végzett holtversenyben. A Marx György vándordíját a Baár-Madas Református Gimnázium (Budapest), a Magyar Nukleáris Társaság tanári különdíját ugyanebből az iskolából Horváth Norbert kapta. Szilárd Leó Tanári Delfindíjat vehetett át Horváth Gábor és Vastagh György. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a paksi Energetikai Szakközépiskola és Kollégium és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány közös versenyén - mint Sükösd Csaba, a versenybizottság elnöke mondta - kezdetektől magfizika, atomenergia, sugárvédelem területéről kaptak feladatokat a diákok, ezt bővítették ki az évek során a modem fizika teljes témakörére. Idén tekintettel arra, hogy a fény nemzetközi éve van, több fénnyel és elektromágneses sugárzással kapcsolatos kérdés volt a feladatok között, amire a szervezők szerint a versenyzők is számítottak. ■ V. T. t i i
